Tananyag választó:
Franciaország földrajza
Jegyzet szerkesztése:
A francia gazdaság alapjai
Eszköztár:

Bevezető

A francia gazdaság alapjait a természeti adottságok, a történelmi múlt, az egykori gyarmatokról beáramló nyersanyagok, a magas technikai színvonal és minőség valamint a termelékenység határozza meg. Franciaország Európa második legjelentősebb ipari országa, amelynek gazdasági teljesítményét az Unión belül egyedül Németország múlja felül.

Történelmi előzmények

Franciaország meglehetősen eseménydús történelme folyamatosan rányomta a bélyegét az ország gazdasági fejlődésére.Az ipari forradalom vívmányai a 19. század közepén terjedtek el Franciaországban, ami korábban nem tapasztalt jólétet hozott az országnak. Ezt követően, bár egy időre elvesztette Elzászt és Lotharingiát, növelni volt képes gyarmatbirodalmát. Az első világháború érzékeny veszteséget okozott, bár a győztesek oldalán harcolt. A 2. világháború után megalakult a IV. köztársaság, amelynek vezetője, a jobboldali Charles DeGaulle irányítása alatt bár elvesztek az algériai és indokínai gyarmatok, új lábakon állt talpra a gazdaság. Franciaország úttörő volt abban, hogy az európai államok gazdasági téren szövetségre lépjenek egymással, és az EGK alapító tagja lett. Ennek keretein belül a gazdaság az 1950-es évek óta fokozatosan fejlődik.

Frankofónia Nemzetközi Szervezete

A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF, Organisation Internationale de la Francophonie) a Franciaországhoz kötődő, francia hivatalos nyelvet beszélő vagy a franciát jelentékeny hányadban beszélő lakosságú államok szerveződése, amely 1998 decemberében alakult meg. Jelenleg 55 tagot számlál, is a tagjelöltek között van. A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv, mint világnyelv megőrzése és támogatása, illetve a gazdasági globalizáció terén való előmozdítása. A szervezet zászlajára tűzte továbbá az összetartozást, a népek közötti barátságot valamint az emberi jogok védelmét. 2000-ben a szervezet mindennek az anyagi kereteit is megteremtette.

Frankofón országok
Frankofón országok

Franciaország ásványkincsei

A francia klasszikus nehézipar Lotaringia vasércére illetve a Ruhr vidék (Németország) feketekőszenére települt. A vasművek a lotaringiai telepek kimerülése után import vasércből állítanak elő vasat illetve acélt. A kohászati üzemek ezért áttelepültek a kikötőkbe (Marseilles, Dunkerque). Viszonylag jelentős bauxitkészletek teremtették meg a fejlett alumíniumkohászat alapjait. A kősó- és kálisótelepek fejlett vegyipar kialakulását segítették elő. A Párizsi-medencében csekély mennyiségű szénhidrogéntelepeket tártak föl, az ország ezért a Közel-Keletről importált kőolajat és földgázt dolgoz fel (Marseilles környéke). Kisebb uránérctelepek is vannak, ezek az ország energiamennyiségének zömét tápláló atomerőműveket táplálják.

A francia energiagazdaság

A villamos energia csaknem 75 százalékát állami tulajdonú atomerőművek termelik, amelyek helyi illetve import uránércet dolgoznak föl. Az atomerőművi berendezések gyártása világviszonylatban is kiemelkedőnek számít. A nagy folyórendszerek mentén számos vízierőművet létesítettek. Az alternatív energia (szél- nap, geotermikus) az ország természeti adottságaihoz igazodik, és kevéssé jelentős, mint némely más európai államban.

A francia gépgyártás

Franciaország gépgyártására jellemző a legkorszerűbb technológia alkalmazása, a magas termelékenység és a minőségi termékek előállítása. A franciai gépipari termékek az ország kivitelének legjelentősebb tételeit adják. Az egyik legjelentősebb ágazat a nagy múltú személygépkocsi gyártás (Citroen, Peugeot, Renault), amely Párizs környékére tömörült. A nagy szakértelmet igénylő műszer-, számítógép- és elektromos gépipar is kiemelkedőnek számít. További jelentős ágazat a hadiipar, illetve a személyi és katonai repülőgépgyártás (Párizs, Toulouse).