Tananyag választó:
Európa földtana és tájai
Jegyzet szerkesztése:
Európa részei
Eszköztár:

Bevezető

Európa részeit többféleképpen is meg lehet határozni. Az egyes lehatárolások között gyakran vannak átfedések. A legáltalánosabban elfogadott felosztás öt területre osztja Európát: Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa.

Észak-Európa

Észak-Európát a következő országok alkotják: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland.
Az észak-európai országokat szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz. A fejlett gazdaság miatt ezekben az országokban emberek magas életszínvonalon élnek. A finn nyelv kivételével a többi ország nyelve szoros rokonságban áll egymással.

Nyugat-Európa

Nyugat-Európát a következő országok alkotják: Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg.
Nagy-Britanniát a La Manche csatorna választja el Európa többi részétől. Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb területű országa. Nyugatról a La Manche illetve az Atlanti-óceán határolja, délnyugaton a Pireneusok hegylánca választja el az Ibériai-félszigettől, délen a Földközi-tenger habjai mossák partjait, keleten pedig az Alpok vonulatai képeznek markáns határt. A Benelux államok kifejezés egy nyugat-európai államcsoportot jelöl. Belgium, Hollandia (hollandul Nederland) és Luxemburg (Be-Ne-Lux) nevének rövidítéséből alakult ki. A három országot összeköti a földrajzi közelség, a történelmi múlt, illetve a gazdasági kapcsolataik is.

Dél-Európa

Dél-Európához tartozó országok: Portugália, Spanyolország, Olaszország.
Az Ibériai- (más néven Pireneusi-) félszigeten elhelyezkedő Spanyolország és Portugália természeti arculatát elsősorban lepusztult röghegységek és síkságok határozzák meg. Spanyolország több, külön fejlődési utat bejárt történelmi tájegységből áll, amelyek kultúrája, nemzetiségei, és az ott beszélt nyelvek is különböznek.
Az Appennini-félsziget észak-déli irányban mintegy 1800 kilométer kiterjedésű. Olaszország észak-dél fejlettségi megosztottsága részben természeti tényezőkre vezethető vissza: a két terület eltérő éghajlattal, természeti erőforrásokkal rendelkezik, ami erősen hatott a gazdasági fejlődésükre.
A Balkán-felsziget országait is Dél-Európához lehet sorolni, de országait gyakran Délkelet-Európának tekintik: Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária.
A félsziget északi részétől az Adria partjáig a volt Jugoszláv utódállamok és Albánia területei húzódnak. Horvátország földrajzi helyzetének egyik legfontosabb tényezője az Adria. A tagolt, fehér sziklás pineás partvidék, amely egyedülálló szépségű Európában.
Szerbia és Montenegró a Balkán-félsziget északi és középső részén található, illetve Szerbia területe a Kárpát-medence déli részére is átnyúlik.
Görögország az Égei-tengert fogja körbe, Bulgária partjait a Fekete-tenger mossa.
Dél-Európa területének legnagyobb részén mediterrán éghajlat van.

Közép-Európa

Közép-Európához tartozó országok: Németország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia.
Németország három legnagyobb földrajzi tájegysége a Germán- (vagy Német-) alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal – utóbbi kettő között helyezkedik el a lépcsős Sváb-Bajor-medence.
Ausztria és Svájc és Szlovénia az Alpok országa. A hegység változatos kőzetekből álló alacsonyabb-magasabb vonulatai a három ország területét csaknem teljes egészében elfoglalják.
A zömmel alacsony tengerszint feletti magassággal jellemezhető Lengyelország északi területeit nagyrészt az eljegesedések és a tenger alakította mai formájára. Délebbre találhatóak a gazdaság legfontosabb erőforrásait biztosító, óidőben képződött röghegységek.
Csehországot minden oldalról hegységek keretezik, és az ország domborzatának is a hegy- illetve dombvidékek a meghatározói. A kiemelkedő térszínek két medencét, a Cseh- illetve a Morva-medencét ölelik körül. Szlovákia területét nagyrészt hegyvidék borítja.
Magyarország jelentős részét az Alföld sík vidéke uralja. A többi terület alacsony röghegység és dombvidék.
Románia rendkívül sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik: a hegységektől az alföldekig sokféle tájtípus előfordul. Az ország képének meghatározó eleme a Keleti- és Déli-Kárpátok koszorúja, amelyek a lánchegység keletkezésekor megsüllyedt Erdélyi-medencét ölelik körbe.

Kelet-Európa

Kelet-Európához tartozó országok: Fehéroroszország, Ukrajna, Oroszország, Moldova, Észtország, Lettország, Litvánia
A három balti államot néha Észak-Európához sorolják.
Kelet-Európa egyetlen hatalmas tája a Kelet-európai-síkság. Mai felszíne az újidő negyedidőszakában alakult ki, amit a többször előrenyomuló, néha 2000 métert is meghaladó jégtakaró formált. A nem teljesen sík vidékből különböző magasságú hátságok emelkednek ki, déli részén vastag lösztakaró alakult ki.