Tananyag választó:
Európa földtana és tájai
Jegyzet szerkesztése:
Európa felosztása és fekvése
Eszköztár:

Bevezető

Európa kulturális és történeti szempontból tekinthető inkább kontinensnek, földrajzi értelemben Ázsiával közösen alkotja az Eurázsiai kontinenst. Partvonala tagoltabb a többi kontinensnél.

Európa domborzati térképe
Európa domborzati térképe

Európa fekvése

Európa az északi félgömbön legnagyobbrészt a mérsékelt övezetben fekszik. Területe 10,5 millió km2. Méretét tekintve a földrészek között a második legkisebb, egyedül Ausztráliát előzi meg. Afrikához vagy Ausztráliához hasonlítva nem különálló földrész. Keleti oldalával az ázsiai kontinenshez kapcsolódik. Ha a német természettudóshoz Alexander von Humboldthoz hasonlóan az óceánokkal és tengerekkel teljesen körülvett, nagyobb szárazföldi területeket nevezzük kontinenseknek, akkor Európa csupán Eurázsia nyugati félszigete lehet.
Európát tehát kulturális és történeti szempontok miatt tekintjük kontinensnek, hiszen földrajzi szempontok nem indokolják az eurázsiai kontinens kettéosztását.
Legfontosabb tengerei: Földközi-tenger, Balti-tenger, Északi-tenger, Égei-tenger.

Európa partvonala

Európa partvonala erősen tagolt, azaz rendkívül sok sziget, félsziget és öböl sorakozik a partjai mentén. Tagoltságát szemléletesen mutatja, hogy a körülbelül háromszor akkora területű Afrika partvonalának hossza csak a 4/5-e az európai partvonal hosszának. Ehhez vegyük még figyelembe azt is, hogy Európa keleti felének legnagyobb része nem tengerekhez kapcsolódik.
Legfontosabb szigetei: Brit-szigetek és Izland
Legfontosabb félszigetei: Skandináv-félsziget, Pireneusi-félsziget, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget.
A Skandináv-félszigeten a partvonalat hosszú keskeny tengeröblök, a fjordok tagolják. A jégkorszakban a tenger felé nyúló folyóvölgyeket a gleccserek mélyítették ki. A jég elolvadása után visszamaradt öblök a fjordok.
A Balti-tenger partvidékére a lapos part a jellemző. Ezeken a területeken a hullámzás miatt a part mentén lerakott hordalékból turzások jönnek létre, azaz a tenger építőmunkát végez. A turzások által elzárt tengeröböl a lagúna.
Az Atlanti-óceán partvidékét viszont a tengerjárás és a hullámzás rombolja. Ezeken a területeken a meredek, pusztuló magaspartok alakultak ki.

Európa határai

Európa három oldalának lehatárolása nem jelent különösebb problémát, hiszen északról a Jeges-tenger, nyugatról az Atlanti-óceán, délről Földközi-tenger szegélyezi. Keleti szélének a meghatározása már valamivel elmélyültebb térképészeti tudást feltételez. Az Ázsiától elválasztó határt az Urál-hegység, az Urál folyó, a Kaszpi-tenger, a Kaukázus és a Fekete-tenger jelöli ki.