Bevezető
Európa több hullámban népesedett be, és rengeteg történelmi valamint természeti esemény formálta a demográfiai folyamatokat. Számos népesedési folyamat (például a népességrobbanás vagy az öregedő társadalom jelensége) itt jelent meg az elsők között. Napjainkban a kontinens országainak átlagéletkora növekszik, ami komoly vélhetően gazdasági problémákat is okoz majd a jövőben.
Európa népessége a múltban
Európa területe Afrika illetve Ázsia felől népesült be. Afrikából mintegy 200 000 éve érkeztek a kontinensre az első népesebb embercsoportok. Ázsia felől körülbelül 80 000 éve indult meg a betelepülés. Az első, viszonylag sűrűn lakott területek a Földközi-tenger térségében és folyóvölgyekben alakultak ki. Ezt követően előbb a bronzkorban, majd a Római Birodalom hanyatlásának időszakában két nagy népvándorlási hullám formálta a kontinens népesedési arculatát. A háborúk, járványok és természeti katasztrófák következtében a népesség csak lassan növekedett. A 14. századi pestisjárványoknak egy-egy ország lakosságának akár 30-40%-a is áldozatul eshetett!
A növekedés a 18. századtól indult meg, a javuló közegészségügyi viszonyok, javuló élelmezési viszonyok miatt. Ezt követően viszont a kivándorlás lassította a növekedést, hiszen a 19. század második felében több tízmilliónyian hagyták el Európát. A 20. század folyamán a legtöbb országban folyamatosan csökkent a születési arányszám, és a lassuló népességnövekedés több helyen akár fogyásba is válthatott.
Európa népessége a jelenben
A 2009-es adatok alapján Európa népességszáma 731 millió fő, ami a világ népességének körülbelül 11%át jelenti. Mivel más kontinenseken magasabb a természetes szaporulat, ezért az „öreg kontinens” részesedése folyamatosan csökken a világ népességén belül. Az 1900-as évek elején még minden 4. ember a Földön Európában élt!
A legtöbb európai országban nőtöbblet tapasztalható, ennek nagyrészt az az oka, hogy (biológiai okok miatt) a nők születéskor várható élettartama magasabb. Emellett – főleg az egykori Szovjetunió területén (például Ukrajnában) – a második világháború embervesztésége is fokozza a nőtöbbletet. A legnagyobb nőtöbblet Észtországban és Lettországban van.
Népesedési tendenciák Európában
A születések csökkenő száma és a várható élettartam emelkedése miatt Európa „öregedő kontinens”. Ez azt jelenti, hogy egyre növekszik az idősek aránya a társadalmon belül, aminek következtében pedig csökken a munkaképes korúak aránya. Különösen a kelet-európai országokban jelent mindez súlyos problémát, ezekben a leginkább elöregedő a társadalom. Az öregedő társadalmú országok népessége is csökken.
A nyugat-európai országok népességnövekedésének egy része a bevándorlásból származik: a jómódú országok vonzó célpontot jelentenek a szegény afrikai és ázsiai országok lakosainak. Ez azonban nem egy országban társadalmi feszültségeket okoz.
Európa népsűrűsége
A kontinens népessége egyenlőtlenül oszlik el: Nyugat-Európa sűrűbben lakott, mint Kelet-Európa. Nyugaton jöttek létre a legnagyobb városi tömörülések (agglomerációk) is, mint például a németországi Ruhr-vidék vagy a hollandiai Randstad. Ezekben akár 300 fő/km2 is lehet a népsűrűség, de a legsűrűbben lakott területeken 4000 fölé is kúszhat ez az érték!
Az éghajlati adottságok miatt alacsony Észak-Európa népsűrűsége is; a leghidegebb, legzordabb környezetet biztosító tundrai területeken akár 1 fő/km2 alatti is lehet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
