Tananyag választó:
Európa éghajlata, vízrajza és környezeti állapota
Jegyzet szerkesztése:
Európa vízrajza
Eszköztár:

Bevezető

Gazdag és fejlett vízhálózat, és számos folyó jellemzi Európát, amelyek hét különböző tengerbe ömlenek. Nyugat-Európában nagy a vízfolyás-sűrűség, de a folyók viszonylag rövidek, ugyanakkor bővizűek. Kelet-Európa ingadozó vízjárású folyói hosszúak, ugyanakkor kisebb a folyósűrűség. Dél-Európa rövid mediterrán folyói szélsőséges vízjárásúak, Észak-Európa szintén rövid, de bővizűbb folyói számos zuhogón, vízesésen keresztül jutnak a tengerbe.

Európa vízhálózata

Európa vízhálózata igen fejlett és gazdag, köszönhetően a nagy területeket jellemző viszonylag bőséges csapadéknak. A tagolt nyugati és déli partvidéken a folyók viszonylag rövidek, az egységesebb Kelet-Európában hosszabb vízfolyások fejlődhettek ki. Az óceáni területek folyóinak vízjárása kiegyenlítettebb, jellemzően tölcsértorkolatuk van, a kontinentális területeken futó folyók ingadozó vízjárásúak, torkolatuknál deltát építenek.

Vízválasztók és vízgyűjtő területek

Európában hét fő vízgyűjtő terület ismert, ahová a folyók ömlenek. Ezek az Atlanti-óceán illetve melléktengerei valamint a Kaszpi-tó. A vízgyűjtő területek mérete és eloszlása a domborzathoz és a földrajzi helyhez igazodik.

Híresebb folyók

Európa legnagyobb folyója a Kelet-Európai-síkságon futó és a Kaszpi-tóba ömlő Volga (3531 km). A második legnagyobb vízfolyás a Közép-Európán végighaladó, 7 ország területén keresztülfutó Duna (2850 km), amely a Fekete-tengerbe ömlik. Nyugat-Európa leghosszabb folyója az Északi-tengerbe ömlő Rajna, ide ömlik még az Elba is. Az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Duna-Majna-Rajna-csatorna Európa legfontosabb belföldi víziútja. A Balti-tengerbe ömlik a Visztula. Dél-Európában jelentős vízfolyás a Rhone, a Pó és az Ebro, Kelet-Európában pedig a Don és a Dnyeper, valamint az Ázsiával határfolyót képező Urál.

Híresebb tavak

Területéhez mérten Európa az állóvizekben leggazdagabb földrész. Északon a legtöbb tó glaciális eredetű, köztük a legnagyobb tó, a Ladoga is, de ilyen az Onyega vagy Skandinávia tavai, köztük a Vanern, Vattern, Malaren. Közép-Európa legnagyobb állóvize a Balaton. Az Alpok tavai szintén jégkori eredetűek, fjordos tavak vagy végmorénával felduzzasztott tavak (például Garda-tó, Genfi-tó, Comói-tó, Bodeni-tó stb.)