Tananyag választó:
Észak-Európa országai
Jegyzet szerkesztése:
Észak-Európa tájai és mezőgazdasága
Eszköztár:

Bevezető

Észak-Európa zord szépségű tájai a kontinens földtörténetének legidősebb kőzeteiből épülnek föl, ugyanakkor markánsan magukon viselik a földtörténeti közelmúlt, a jégkorszak hatásait. A mezőgazdaság elsődlegesen a természeti adottságokhoz (éghajlat, táji jellegzetességek) igazodik.

Észak-Európa fontosabb tájai

Finnország területének nagy részén a Balti pajzs fedetlen ősmasszívuma található, ahol az ősi kristályos kőzetek a felszínen vannak. A táj arculatára a közelmúlt jégkorszaka nyomja rá a bélyegét, vásott sziklák, és közöttük a mélyedésekben jégvájta tavak csillognak. Nyugati irányba a Finn ősföldet a Botteni-öböl határolja, amelynek túlpartján a folyók kisebb zúgókon sietnek bele a tengerbe a Skandináv-hegység lankás, keleti lejtőin. Ez Norrland vidéke. A Skandináv-hegység genetikáját tekintve kaledóniai eredetű, annek ellenére, hogy ajégkorszaki felszínformálás magashegységi arculatot kölcsönöz neki. A hegység túloldala jóval meredekebben szakad le, mint a keleti rész. Itt, a Skandináv-félsziget nyugati partján alakult ki Norvégia jellegzetes hosszú, egykori gleccservölgyekből kialakult öblökkel, a fjordokkal tagolt partvidéke. A Skandináv-hegység déli része, a Skane-félsziget szelíd dombvidék, délebbre pedig, a Balti-tenger túlsó partján Dánia alföldje húzódik az Európa törzséből kiálló Jylland-félszigeten. Izland az Atlanti-óceán közepén húzódó óceánközepi hátság felszínre került darabja, felszínét a mai napig az óceánközepi hátságokhoz kapcsolódó, a távolodó lemezszegélyek mentén zajló bazaltvulkáni tevékenység formálja, amely a jég munkájával együttesen jellegzetes és gyönyörű izlandi tájképet hoz létre.

Természeti viszonyok és kapcsolatuk a mezőgazdasággal

A természeti (elsősorban klimatikus és domborzati) viszonyok csak igen korlátozottan teszik lehetővé a mezőgazdasági tevékenység folytatását. Növénytermesztés kizárólag a déli, lankás és kvázi napfényben gazdagabb területen lehetséges. A mezőgazdaság fontos eleme azonban az erdőgazdálkodás, valamint az állattenyésztés. A tengeri és édesvízi halászatnak egyaránt kiemelkedő a jelentősége.

Dánia mezőgazdasága

A dán mezőgazdaság világhírű, termékeinek minősége világszínvonalú, amely két dolognak köszönhető. Egyrészt az alacsonyan fekvő ország természeti viszonyai lehetővé tették a szántóföldek kialakítását. A világon itt a legmagasabb a szántók aránya, amely az egész ország területének 2/3-dát érinti. A szántóföldeken főleg takarmánynövényeket termesztenek, amivel a világszínvonalú és sokoldalú állattenyésztés alapjait teremtették meg. Ehhez természetesen magas színvonalú tej- és húsfeldolgozó ipar társul, amely csúcsminőséget állít elő, zömmel exportra.
A siker másik kulcsa a szövetkezeti rendszer, amelynek lényege, hogy megmarad a magántulajdon, a tagok mindegyike a saját földjén dolgozik önállóan, a szövetkezet ugyanakkor a közös beszerzéseket valamint a feldolgozást és az értékesítést magára vállalja.

Izland, Norvégia, Svédország és Finnország mezőgazdasága

Szántóföldekkel Svédország déli részén, a Skane-félszigeten illetve a Közép-Svéd-alföldön találkozhatunk, elvétve Finnország déli laps partvidékén is előfordulnak. Főleg takarmánynövényeket és burgonyát termesztenek. A mezőgazdaság fontosabb ága az állattenyésztés (szarvasmarhatartás), azonban mindez eltörpül az óriási jelentőségű erdőgazdálkodás mellett, amely elsősorban Svédország és Finnország fő mezőgazdálkodási formája, lévén a két állam Erdősültsége a legnagyobb Európában. Az erdőgazdálkodást nagy területen (pl. Svédorsszág erdőségeinek 45%-án) végzik szigorúan ellenőrzött keretek között a fenntartható fejlődés elvét és a természetbarát gazdálkodás elveit mindig szem előtt tartva. Az erdőgazdálkodáshoz magas színvonalú feldolgozóipar társul. Az állattenyésztés ágain belül kisebb jelentőségű ugyan, de megemlítendő a prémes állat tenyésztés, illetve északon Lappföldön a tundrán a rénszarvas-tenyésztés, amely az ott élő őslakosok legfontosabb megélhetési forrása mindmáig.

Halászat és halgazdálkodás Észak-Európában

Észak-Európa országai közül Izland és Norvégia halászata kiemelkedőnek számít. Izland kiviteli cikkeinek szinte teljes egésze a tengeri halászat termékeiből áll. Norvégia halászata pedig Oroszország után a második legnagyobb a kontinensen. Jelentős az édesvízi halászat is, valamint a fjordokban a haltenyésztő telepek létesítése. A halfogáson kívül nagyon jelentős a rákhalászat (garnélarák) illetve Norvégia esetében erőteljesen, Izlandon kisebb volumenben a bálnavadászat is, amely a szigorú tilalom ellenére tovább folyik. Izland és Norvégia – Japánnal együttműködésben – rendszeresen bojkottálja a tengeri emlősök vadászatát betiltó kezdeményezéseket, az erről szóló egyezményben foglaltakat pedig rendszeresen megsérti.