Tananyag választó:
Délnyugat-Ázsia földrajza
Jegyzet szerkesztése:
Délnyugat-Ázsia gazdasága
Eszköztár:

Ásványkincsek

Délnyugat-Ázsia legfontosabb ásványkincsei között a kőolajat és a földgázt kell megemlíteni első helyen. A Perzsa-öböl menti államok közül mindnek jelentős készletei vannak ezekből az energiahordozókból.
A szénhidrogének mellett kevés foszfátot (pl. Jordánia), vasércet és bauxitot (Törökország) is találunk a térségben.

Kőolajra épülő gazdaságok

Mivel a közel-keleti államok rendelkeznek a világ kőolajkészleteinek közel 2/3-ával, ezért az olajban gazdag országok gazdaságát a kőolaj feldolgozása és az azzal való kereskedelem határozza meg. A kőolaj kitermelése rendkívül olcsó, ami szintén emeli a kőolajbevételekből származó pénzösszegeket. Az olajat vezetéken továbbítják a közelebb eső kőolajban szegény országokba, illetve a kikötőkhöz, ahol tankhajókon szállítják tovább a világ legkülönfélébb területeire.
A legnagyobb kőolajtermelők Szaúd-Arábia, Irán és Irak, de az egy főre jutó kőolajtermelésben Katar vezet, és ebből a szempontból Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is megelőzi a nagyobb területű államokat.
A kőolajhoz kapcsolódó vegyipar mellett az olcsó energia miatt egyes arab országok meghonosították a rendkívül energiaigényes színesfém- és alumíniumkohászatot.
Az arab országok tisztában vannak azzal, hogy a kőolaj mennyisége véges, és nem lehet mindig a kőolajra építeni az adott ország bevételeit. Ennek következtében nagy befektetéseket hajtanak végre külföldön és a kereskedelemre is nagy hangsúlyt fektetnek, készülve a „kőolaj utáni” évtizedekre.

Az ásványkincsekben szegény országok

Az ásványkincsekben szegény országok (pl. Szíria, Jordánia) textilipari termékeikkel, és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari cikkekkel jelennek meg az arab- és a világpiacon. A mediterrán területeken a gyümölcs (citrom, narancs, szőlő) és zöldségtermesztés terjedt el, a kopár területeken pedig jól megél az olajfa, de termelnek gabonaféléket is. A sivatagos területeken az oázisgazdálkodás jellemző, ahol a legismertebb termény a datolya. Az állattenyésztésre a nomád állattartás jellemző.
Az ásványkincsekben gazdagabb és szerencsésebb éghajlatú országokban (pl. Irán, Irak) szintén megjelennek ezek a mezőgazdasági termények.

Infrastrukturális különbségek

A kőolajban gazdag államok rengeteget tudnak költeni infrastruktúrájuk fejlesztésére, éppen ezért a modern településeken fejlett úthálózattal, csatornarendszerrel, internetelérhetőséggel, stb. rendelkeznek. A szegényebb államok azonban a világ gazdaságilag fejletlenebb országaihoz hasonlóan nagy infrastrukturális lemaradásban vannak a fejlett országokhoz képest.

Média

Az arab világ függetlenedésének fontos lépéseként, 1996-ban létrehozták az al-Dzsazíra műholdas hírtelevíziót, amit az egész arab világ területén lehet fogni Marokkótól Irakig. A Katarban székelő televíziós társaság ma már megkerülhetetlen az egész világ számára, riportereik mindenhol megtalálhatóak a Földön. Szokták az „arab világ CNN-jének” is nevezni utalva ezzel a világon szinte mindenhol fogható, amerikai CNN hírtelevízióra. Az al-Dzsazíra, magyarul "a Sziget", abban is egyedülálló, hogy a tálib és egyéb terrorista csoportok csak ennek a csatornának hajlandóak interjút adni. A kevésbé szélsőséges politikusok, azért kritizálták az al-Dzsazírát, mert teret adott terroristák üzeneteinek.

Izrael, mint kivétel

Izrael, az arab világba ékelődött kisállam minden szempontból elüt szomszédaitól. A teljesen más vallású és kultúrájú, nagyobbrészt zsidók lakta ország, fejlett piacgazdasággal rendelkezik és demokratikus berendezkedésű szemben a monarchikus vagy diktatórikus arab országokkal. Konfliktusa az arab országokkal a palesztin nép megoldatlan problémájára vezethető vissza.

Törökország, mint kivétel

Az Európával határos és az Európai Unió felé kacsingató Törökország nyelvében és kutúrájában eltér az arab országoktól, a muszlim vallás azonban a fontos összekötő kapocs. Törökország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, ráadásul, kínosan figyel arra, hogy az egyházi és állami ügyek ne keveredjenek, ezért a vallást mindenki magánügyének tekinti. A világi török állam jelentősen eltér más iszlám országoktól, ahol a vallás többé vagy kevésbé összefonódik az állammal.