Bevezető
Horvátország kettős arculatú. Északi része, a kelet-nyugati irányban megnyúlt, Szlovéniával, Magyarországgal szomszédos rész jellegzetesen közép-európai arculatú, míg az ország dél felé elnyúlt, mind inkább elkeskenyedő része, a csodálatos szépségű dalmáciai partvidék mediterrán Európához, tartozik.
Az Adriai-térség vonzásában, a Balkán kapujában
Horvátország földrajzi helyzetének egyik legfontosabb tényezője az Adria. A tagolt, fehér sziklás pineás partvidék, amely egyedülálló szépségű Európában, nem csak a legfontosabb gazdasági ágazat, a turizmus alapvető meghatározója, hanem a hajózásé és kereskedelemé is. A másik fő tényező a Balkán-félszigeten való elhelyezkedés. Mondhatjuk, hogy Horvátország valódi kapuja a Balkánnak: bár már ez is valódi Balkán, a horvát kultúra és vallás (római katolikus) számos „nyugatias” vonást is tükröz még, tehát egyfajta határpozíciót jelent kelet és nyugat között.
A horvát föld természeti értékei
A bumeráng alakú ország három fő természeti tájra oszlik. Dalmácia tengerpartjára és a Dinári-hegységre, ami délen helyezkedik el. Ettől északra található a Szlovéniába is átnyúló Karszt-fennsík a névadó vidék jellegzetes arculatával (poljék, barlangok, víznyelők, dolinák stb.), míg e területtől keletre szelíd dombvidék és a száva feltöltött síksága található. Ez utóbbi terület a mezőgazdasági művelés fő színtere, míg a déli, dinári rész az idegenforgalomé.
Horvátország éghajlatának kétarcúsága
A déli részen típusosan mediterrán éghajlat alakult ki, meleg száraznyárral és enyhe, esős téllel. A telek igen viharosak is lehetnek a Dinári-hegyekből lebukó vad, főn jellegű (száraz bukószél) szélnek, a Bórának (Bura) köszönhetően, nyaranta azonban ritkán zavarja meg a turistákat csábító napsütést egy-egy ciklon betörése.
A tengerparttól távolabb fekvő területeken és az ország középső részén jellegzetes kontinentalitást mutat az éghajlat, hidegebb téllel, meleg nyárral, ugyanakkor sok napsütéssel.
A megcsappanó karsztvizek bőségében?
Az ország területének nagy részét jól karsztosodó, triász korú mészkő építi föl, így nem véletlen, hogy – Szlovénia mellett – Horvátország a karsztjelenségek és karsztos tájak típuspéldáit adja. Számos nagyszerű karsztjelenség található itt: víznyelők és karsztforrások, barlangok és búvópatakok, karsztos tavak és vízesések, tenger alatti karsztforrások (vruljék), valamint kopár karrképződmények, sziklaformák.
A múlt öröksége - kopár mészkősziklák eltűnt élővilága
A mediterrán területek karsztos mészkőhegyei Horvátországban szinte teljesen kopárak. Míg más európai mediterrán vidékeken az egykori természetes vegetáció (keménylombú erdők) kiirtása után speciális másodlagos bozóttársulás (pl. macchia) jött létre, Horvátországban erre nem volt lehetőség. A növényzet kiirtása, majd a bozótoson történő túllegeltetés (kecskék) hatására a karsztos talaj hamar erodálódott, a növényzetnek életet adó csapadékvizet pedig magába szívta a karsztos kőzet, így talaj és csapadékvíz híján teljesen kopár sziklák és hegyoldalak (nagyon szuggesztív például a Makarska üdülőváros felett „őrt álló” Biokovo szürke tömege) maradtak vissza, amelyet egy-két földrajztudós kőzetgenetikus (azaz a karsztos kőzet által előidézett) sivatagnak tart.
Horvátország védett természeti értékei
A karsztos tájak közt a legszebb az ország északi részén található Plitvicei-tavak területe, ahol a karsztos hegységből kilépő, mészoldattal telített vízfolyások csodálatos tavak, vízesések rendszerét hozta létre Dél-Európa utolsó szűzerdeinek egyikében.
A másik híres karsztos táj a dalmát tengerparton, Sibenik városánál létrejött mésztufateraszok sorozata, ahol a közeli Sibenik városkánál a tengerbe ömlő Krka folyó látványos vízeséseket hozott létre.
A Dinaridák vonulatai közül a leglátványosabbak a Kis- és Nagy-kapela valamint ettől délebbre a Velebit-hegység.
Az Adriai-tenger dalmát partvidéke egyedülálló és az egyik legszebb a kontinensen. Jellegzetes ingressziós partvidék, ahol a Dinaridák parti vonulatai a tengerbe süllyedtek, számos hosszan elnyúló szigetet, félszigetet és öblöt hozva létre ezáltal. A tengervíz itt még kristálytiszta, és az élővilága, amely a délszláv háború alatt a halászat recessziójakor regenerálódott, igen gazdag.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
