Tananyag választó:
A Szerb Köztársaság és Montenegró földrajza
Jegyzet szerkesztése:
Régiók történelmi múltja a jelen tükrében
Eszköztár:

Bevezető

Az 1929 óta létező, hat köztársaságból álló államalakulat, Jugoszlávia szétbomlása 1991-ben kezdődött meg Szlovénia függetlenné válásával, s 1992-ig Horvátország, majd Macedónia és Bosznia-Hercegovina is kimondta elszakadását. A 90-es években lezajló délszláv háborút követően 2006-ban népszavazás útján Montenegró is különvált Szerbiától.

Ószerbia

A déli szlávok közé tartozó szerbek a 6. században telepedtek le a Balkánon. A 8-12. században a terület bizánci uralom alatt állt, aminek következtében a nép az ortodox vallást vette fel, s a cirill írást alkalmazza a mai napig. A 13-14. században független Szerb Királyság létének az oszmán-török fennhatóság, majd uralom vetett véget. Csak 1878-ban vált Szerbia újra függetlenné, majd az első Balkán-háború idején kiterjesztette területét, Macedóniát is bekebelezve. Az I. világháborút követően Szerb-Horvát-Szlovén Királyság néven, szerb hegemónia alatt egyesült Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Montenegró, amelyhez 1920-ban Vajdaságot is hozzácsatolták.

Vajdaság

Vajdaság (Délvidék) a Szerb Köztársaság autonóm tartománya. Rendkívüli etnikai sokszínűséggel rendelkezik, hat hivatalos nyelve van; a szerbek mellett a magyar nemzetiségűek élnek itt a legtöbben. A Szerbia által 1918-ban elfoglalt Vajdaságot a trianoni békeszerződésben, 1920-ban csatolták hivatalosan a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszlávia része lett. 1974 és 1988 között széles körű autonómiával bírt a tartomány.

Koszovó

A kis hegyvidéki terület a korai középkorban váltakozóan bolgár, bizánci, később szerb, majd oszmán uralom alatt állt. A négy és fél évszázados török uralom eredményeként az egykori keresztény szláv lakosságot döntően muszlim vallású török-albán népesség váltotta fel. Az első Balkán-háborút követően Koszovót Szerbiához csatolták, az I. világháborúban viszont az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Bulgária, a II. világháború során pedig Albánia szállta meg. Jugoszlávia 1963-ban autonómiát adott a koszovói tartománynak, 1974-től – bár a szerb tagköztársaság részeként –, de saját kormánnyal és elnökkel rendelkezett az országrész. A szerb-horvát mellett az albán is hivatalos nyelv volt, s az albán lakosság aránya elérte a 90%-os arányt. Az 1980-as évektől megerősödött az albánok vezette koszovói függetlenségi mozgalom, amit csak szított az autonómia megvonása 1989-ben. Állandóvá váltak az etnikai zavargások és a szerb megtorló akciók, majd 1999-ben ENSZ-, majd békefenntartó NATO-csapatokat telepítettek az autonómiát újra elnyerő tartományba, de a szerbek és cigányok elleni albán erőszakhullámnak ez sem tudott véget vetni. 2008-ban Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, amelyet az EU és a NATO tagországainak többsége elismer, Szerbia és sok más ország viszont nem.

Montenegró

Montenegró (szerb és horvát nevén Crna Gora, azaz fekete hegy) sziklás hegyvidékén a középkorban egymást váltotta a szerb, a velencei, majd a török fennhatóság. A 19. század második felében elnyert függetlenség rövid életű volt, 1919 óta gyakorlatilag Szerbia részévé vált. 1992 és 2003 között Szerbia és Montenegró közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, majd 2006-ig államszövetségként egyesült a két terület Szerbia és Montenegró néven. A népszavazást követően Montenegró kikiáltotta függetlenségét. A függetlenség kérdésében maga Montenegró is megosztott volt, a lakosság alig több mint fele szavazott az önállóságra: míg a tengerparti területek az elszakadást támogatták, az északi részen élő, zömmel ortodox vallású lakosság nagy része a Szerbiával való közösség mellett voksolt. A kis országban a cirill és a latin írást egymás mellett alkalmazzák, az iskolákban mindkét írást tanítják. A lakosság zöme mégis a szerb nyelvet tartja anyanyelvének, és 70%-uk ortodox vallású.

Kapcsolatok a két ország között

Nagy-Jugoszlávia felbomlása után Montenegró jelentette az egyedüli tengeri kijáratot Szerbia részére, ezért a nagyobb tagállamot érzékenyen érintette utolsó egykori tagköztársasága elszakadása. Bár a két ország között vasúti összeköttetés áll fenn, a hatékony közlekedési hálózat kiépülését a hegyvidéki terep megakadályozza.