Jelentése szárazföldi. A kontinentális éghajlat a közepes és magasabban fekvő földrajzi szélességeken lévő kontinensek belső területein fordul elő.

Egyike Dél-Európa három nagy félszigetének. A Pó völgyétől indul és mintegy 1000 km hosszan, déli irányban benyúlik a Földközi-tengerbe. Jellegzetes alakja miatt gyakran az olasz csizmaként (olaszul Lo Stivale) emlegetik. Nyugaton a Ligur-tenger és a Tirrén-tenger határolják, délen a Jón-tenger, keleten pedig az Adriai-tenger. A félsziget gerincét a névadó Appenninek hegyvonulat alkotja.

A Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma kb. 5 millió fő. Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m).

A mediterrán éghajlat neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal.

Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1,285,3 km²-en több mint 2,7 millió lakossal. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama.

A Földközi-tenger második,Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország ( Korzika) között helyezkedik el. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület.

A Pó-síkság olaszul Pianura Padana, Olaszország legfejlettebb része. A Pó-síkság az ország legfejlettebb mezőgazdasági területe. Enyhe kontinentális éghajlat uralja.

Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4807 m).

Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2.

A spanyol–francia határ két oldalán, a Pireneusok nyugati részén élő elszigetelt népcsoport, Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Lélekszámuk ma összesen valamivel több, mint 2 000 000 (túlnyomó többségük Spanyolországban él), a baszk nyelvet azonban megközelítőleg csak 25%-uk beszéli.

Magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

Folyó az Ibériai-félsziget északi részén, Spanyolország legbővízűbb folyója. Hossza 910 km, vízgyűjtő területe 83 093 km², vízhozama 426 m³/s.

Közép-európai történelmi régió, jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg. Keleti felének történelmi neve: Vörösoroszország. Galícia és Lodoméria királyság vagy csak egyszerűen Galícia volt a Habsburg Birodalom legnagyobb, legnépesebb és legészakibb tartománya 1772 és 1918 között, Lemberg (Lwów, Lviv, Lvov, magyarul: Ilyvó) fővárossal.

Hegylánc Andalúziában, Dél-Spanyolországban. Itt található Spanyolország legmagasabb pontja, a 3479 m magas Mulhacén.

Magasföld a Pireneusi-félsziget belsejében.Tengerszint feletti magassága 600-800 méter. A Kasztíliai-választóhegység középen, északkelet-délnyugat irányban kettéosztja.

Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége. A Gibraltárral és Portugáliával is határos tartomány a Sierra Nevada több ezer méteres csúcsaitól egészen a Costa del Sol homokos tengerpartjáig terjed.

A spanyol autonóm országrészben, Katalóniában élő újlatin nyelvű nép. Katalánoknak tartják azokat a lakosokat is, akik ott születtek, de nem élnek ott.

Spanyolul Cordillera Carpeto Betonica, Sistema Central, a spanyol "Mezetát" északkelet-délnyugati irányban átszelő, Ókasztíliát Újkasztíliától elválasztó hegység. Részei a Sierra da Estrella, a Sierra de Guadarrama, a Sierra de Gredos és a Sierra de Gata.

Rövidítés, baszk: Euskadi ta Askatasuna [ewʃˈkadi ta aʃˈkataʃuna], „Baszkföld és Szabadság”) baszk nacionalista függetlenségi mozgalom Spanyolországban. 1958-ban alakult. Célja kezdetben Baszkföld Spanyolországtól való teljes függetlenségéért folytatott harc volt.

A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Maja Jezerce, 2694 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják.

A Duna jobb oldali mellékfolyója. A Sava Dolinka és Sava Bohinjka összefolyásával keletkezik Szlovéniában a Júliai-Alpokban. Teljes hossza 940 km, ebből 583 km hajózható (Sziszekig).

A Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén. A Déli-Kárpátokhoz tartozó Krassó-Szörényi-érchegységben, Karánsebestől 20 km-re délre, Temesfő környékén ered. Keresztülfolyik a Bánságon és Pancsovánál torkollik a Dunába. Hossza 359 km, ebből 241 km Romániában.

Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság. Délkelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét.

Fökdrajzi terület Szerbiában. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut.

Édesvízű tó Montenegró és Albánia határán. A Skhordai tó élővilága és tájképi környezete egyedülálló érték.

Független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica.

A Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten. A hegység 560 kilométer hosszúságban vonul Szerbia keleti részéből keleti irányban Bulgária középső részén keresztül a fekete-tengeri Emine-fokig.

A Balkán-félsziget középső részén elhelyezkedő, vitatott jogállású terület, melynek nagy részét a Koszovói Köztársaság irányítja. Koszovó önállóságát Szerbia nem ismeri el, saját területének tartja. Fővárosa Priština, államformája vitatott: parlamentáris köztársaság vagy autonóm tartomány. Hivatalos nyelve az albán és a szerb, becsült népessége 1 804 838 fő (2009), területe 10 887 km2. 

Teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány. A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát.

A Pannon-síkság kifejezést nagyjából ugyanarra a területre használják, mint a Kárpát-medencét. A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik, vagyis Európa legnagyobb hordalékkúpját,

Montenegró területén, amely csodálatos kanyonjáról ismert. A Veruša és Opasnica összefolyásával keletkezik. Ezután 144 kilométert megtéve Šćepan Poljenál összefolyik a Pivával, létrehozva a Drina folyót. A Tara vízhozama torkolatánál 64 m³/s.

Délkelet-Európa egyik földrajzi régiója. Három oldalról tenger veszi körül: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait. Kis-Ázsiától két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák választja el. A régiót történelmi-kulturális vonatkozásban egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Folyó Horvátország területén. A folyó a Dinári-hegységben ered, Knin közelében, és Šibeniknél torkollik az Adriai-tengerbe. Hossza 72 km.

A magyar Karszt legjelentékenyebb hegyláncolata, mely Lika-Krbava vármegyében, az Adriai tenger partján emelkedik, a Karszt-fensík nyugati szegélyét jelölve.

A Pannon-síkság kifejezést nagyjából ugyanarra a területre használják, mint a Kárpát-medencét. A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik, vagyis Európa legnagyobb hordalékkúpját,

A Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa. A medence teljes hossza 820 kilométer, átlagos szélessége 160 kilométer. Délen a 71 kilométer széles Otrantói-szorossal kapcsolódik a Jón-tengerhez.

A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Maja Jezerce, 2694 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják.

Szlovénia déli részén nagy területet foglal el a Karszt-fennsík. Amely mészkőből épül föl, számos barlang, dolina, polje és búvópatak található itt.

Közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.

A Nagy-Kapela körülbelül azon horpadáson túl kezdődik, melyen a vasutak vonala Ogulinból Fiuméba vezet. Nem képez rendszeresen kifejlődött, összefüggő hegygerinceket, hanem inkább egyes kimagasló csúcsok sorozata gyanánt tűnik fel. E csúcsok 1300-1500 m. magasak.

A Karszt hegyrendszerhez tartozó két nagyobb hegység Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume és Lika-Krbava vármegyékben. A két hegység a Karszt felföldjéből emelkedik ki és Ény-ról DK-felé húzódik

A Duna jobb oldali mellékfolyója. A Sava Dolinka és Sava Bohinjka összefolyásával keletkezik Szlovéniában a Júliai-Alpokban. Teljes hossza 940 km, ebből 583 km hajózható (Sziszekig).

A Dinaridák az alpi orogén fázis során jöttek létre, egyidőben az Alpokkal és a Kárpátokkal. A Dinári-hegység vonulatai főleg mészkőből állnak. Ez a kőzet nem áll ellent az eróziós folyamatoknak, könnyen lekopik és karsztosodik, ezért a Dinaridák ma közel sem olyan magasak, mint a vulkanitokból, metamorfitokból és dolomitból álló egyidős lánchegységek.