Mexikó jellemzői
Területe: 1 972 550 km2
Népessége: 113 007 226 fő (2010)
Fővárosa: Mexikóváros, a Föld egyik legnépesebb városa, agglomerációjával együtt: 19, 5 millió fő (2010). Mexikó a legnépesebb spanyol nyelvű ország.
A Tehuantepeci-földszoros országa, természetföldrajzi értelemben Észak-Amerikához, társadalmi és nyelvi szempontból Közép-Amerikához tartozik. Északról az USA, délen Guatemala és Belize határolja. Nyugaton a Csendes-óceán mossa a partjait, keleten a Mexikói-öböl és Karib (Antilla)-tenger. Nagy félszigetei: Közép-Amerikában a Yucatán-félsziget és a Kaliforniai-félsziget. Az ország nagy területét a Mexikói-fennsík uralja, északon 1500 m-es, délen 2300 m-es átlagmagassággal. A fennsík déli részén helyezkedik el a Mexikói-medence. A magasfelföld, kisebb-nagyobb bolsónokkal, a Pacifikus-hegységrendszer gyűrt övezetéhez tartozik, keleten a Keleti-Sierra Madre, nyugaton a Nyugati-Sierra Madre, míg délen a Kordillerra-Volcánica veszi közre, időnként, aktívan pöfékelő vulkánjaival. Mexikó legmagasabb csúcsai is itt vannak, a Pico de Orizaba (Citlaltépetl) – 5700 méter, míg a Popocatépetl 5452 m magas. A Kordillerra-Volcánica = Vulkáni-kereszthegység mögött gyűrt övezetként 3000 m magasságú csúcsaival a Déli-Sierra Madre vonulatai jelentenek földtani határt a közép-amerikai Kordillerák felé.
A Mexikói-öböl mentén, a Campeche-alföld mocsaras vidéke után a Yucatán-félsziget karsztvidéke jelenti a komolyabb térszínemelkedést. A Kaliforniai-félszigeten a Pacifikus-hegységrendszer gyűrt és vulkanikus láncai nyugaton meredeken szakadnak le a Csendes-óceán felé, keleten ellaposodva, lagúnákkal, turzásokkal kísérten simulnak a Kaliforniai-öböl felé.
Mexikó legnagyobb folyója a Rio Bravo del Norte (Rio Grande).
Mexikó éghajlati változatosságát a földrajzi helyzetén kívül, erős felszíni tagoltságának köszönheti. Éghajlata alapján a trópusi övezetbe (egyenlítői, átmeneti, térítői övébe) és a mérsékelt övezet (meleg-mérsékelt övébe) tartozik. A hegységekben a függőleges tagoltság miatt legalul a forró föld (tierra caliente) öve alakult ki, a parti síkságon kb. 800 m-ig tart. Itt a trópusi esőerdők fái jelentenek értékes bevételi forrást: mexikói ciprus, mahagóni, ébenfa. A kakaó, a vanília, a banán jól terem ezen a vidéken. A mérsékelt meleg földön (tierra templada) – 800 m-től 1700-(2000) m-ig a szubtrópusi övnek megfelelő termények termeszthetők: citrusfélék, kávé, dohány, paradicsom, gyapot és cukornád. A hűvös földön (tierra fría) 2000-3000 m magasan a mérsékelt övezetnek megfelelő sajátosságokkal számolva jól terem a búza, kukorica, bab, igaz a nyár hűvösebb, a tél enyhébb, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominál. A hideg földön (tierra gelada) 3000-5000 m magasan az alhavasi gyepek tenyésznek, ahol burgonyát, árpát termesztenek, és juhot, szarvasmarhát tenyésztenek. A hóhatár kb. 4500 (4700) m-en van.
Az élőlények keveredése révén megmutatkozik az ország hídhelyzete Észak- és Dél-Amerika között.
Mexikó ásványkincsei és mezőgazdasági terményei
Az Ezüstország néven ismertté vált Mexikó még ma is bővelkedik nemesfémekben (ezüstben és aranyban). A Pacifikus-hegységképződés során lejátszódó vulkanizmus gazdag színesérc-teléreket (ólom-, ón-, cink-, réz- és higanyércet) és ként is létrehozott a Mexikói-fennsík mélyében. Az ország délnyugati részén bányászott durangói vasércet az északkeleti Monterrey vaskohászata hasznosítja, a mangánércen kívül. A kokszolható feketekőszenet a közelben hozzák a felszínre. Színesfémkohászat: San Luis Potósiban és Chihuahuaban jelentős.
A mexikói kőolaj- és földgázvagyon a Mexikói-öböl és Kaliforniai-öböl mentén jelentős. A kőolajfinomítás és vegyipar az ipar meghatározó ágai Mexikóban, feldolgozó központja: Tampico (az USA, Franciaország, Németország és Japán tőkéjével épült fel). A Pemex Mexikó legnagyobb vállalata megkutatja a szénhidrogéneket, kitermeli és a petrolkémiai termékeket értékesíti. Ez jelenti a fő bevételi forrását Mexikónak.
A gépipar – többek között Latin-Amerika 2. legnagyobb autóipara - Mexikóvárosban és Monterreyben bontakozott ki.
A feldolgozóiparba tartozó a gyapottermesztésen és az állati eredetű gyapjúfeldolgozáson alapuló textilipar, valamint az élelmiszeripar is jelentős, főleg Mexikóvárosban összpontosul. Mexikóban a trópusi-szubtrópusi ültetvényes gazdálkodás terményeit dolgozzák fel részben belföldön, ill. exportálják. Cukornádat, kávét, kakaót, banánt, narancsot, dohányt főként exportra termesztenek. A magashegységek fennsíkjain: kukoricát, búzát, babot, burgonyát és árpát termelnek saját ellátásra. A külterjes állattenyésztése kisebb jelentőségű (gyapjú- és húsexportja).
Indiánok és fehérek
Az ország lakosságának 60 %-a mesztic (indiánok és fehérek, európaiak és fehér kreolok – régi spanyol bevándorlók leszármazottai), 30%-a indián őslakos, 9%-a fehér, 1%-a egyéb (mulatt, ill. ázsiai). A hivatalos nyelv a spanyol, de 50 indián nyelvet is beszélnek. A mintegy 40 indián törzs nagy része az ország déli részén él. Legfontosabb csoportjaik a Mexikói-fennsíkon élő nahuák (aztékokkal és toltétokkal), az otomik, a mazahuák, a taraszkok. A Mexikói-öböl mentén a totonákok és a huastékok élnek, míg a Yucatán-félszigeten a maják, a hegyekben a zapotékek és mistékek.
A mexikóiak 2/3-a nagyvárosokban: Mexikóvárosban, Guadalajarában és Monterreyben lakik.
Kapcsolatok az USA-val
Mexikó Latin-Amerika 2. legnagyobb gazdasága, Latin-Amerika összevont GDP-jének közel egynegyedét adja.
A mexikói gazdaság alakulását alapvetően a latin-amerikai gazdaságok együttműködése, Mexikó NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás) tagsága, döntően az USA gazdasági helyzete és a kőolaj világpiaci árának alakulása határozza meg. Mexikó rövidtávon arra törekszik, hogy minél hamarabb enyhüljön az USA-tól való függősége. Közép- és hosszabb távon új munkahelyek teremtését, a nyomor csökkentését és a jövedelemelosztási viszonyok kiegyenlítését fogalmazta meg.
Az USA Mexikót régóta biztos energiahordozó- és nyersanyaglelőhelyként kezeli, s ezt kapcsolataiban is hangsúlyozza, olyan ágakba fektet tőkét, ahol az energiahordozók, ill. nyersanyagok kitermelése és félkész feldolgozása történik. Mexikó az USA-n kívül törekszik más fejlett gazdaságú országokkal kapcsolatot kiépíteni (EU-val, többek között Németországgal, Franciaországgal; valamint Japánnal, a feltörekvő országokkal: Kínával és Indiával), pont azért, hogy ne legyen egyirányú és függőhelyzetű a külkereskedelmi kapcsolatrendszere. Fontos feladatának tekinti az olajbevételek növelését, a működő-tőke beáramlásának ösztönzését, ezzel összefüggésben a munkahely-teremtést, az építőipar, a turizmus, az infrastruktúra fejlesztését, a pénzügyi reform végrehajtását (új hitelrendszer bevezetését a vállalkozók számára) is.
Korrupció és bűnözés
Mexikó területén kevés (12 %) a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas föld, mivel nagy része terméketlen. A mezőgazdasági munkások nagy része a nagyvárosokba menekült, s ott a városok peremén lévő túlzsúfolt nyomornegyedekben próbálnak megélhetést találni. A nehézséget az okozza, hogy Mexikó Latin-Amerikának az egyik legeladósodottabb országa, magas az infláció és a munkanélküliség, ehhez társul az is, hogy magas a népszaporulat. Gazdasági növekedése erősen függ az olajáraktól, de természeti katasztrófák (hurrikán, földrengés, tűzhányókitörés) is súlyos problémát jelenthetnek az ország gazdasági-pénzügyi stabilitása számára. Az 1985-ös Mexikóvárost sújtó földrengés után például a mexikói gazdaság megtorpant, segélyekre szorult az ország. Talán a könnyen változó, ingadozó gazdasági-pénzügyi helyzetnek is köszönhető, hogy az országban magas a korrupció és a bűnözés. A gyors meggazdagodás reményében csempészettel, többek között dohány-, ital-, drog- és embercsempészettel is foglalkoznak. Sokan próbálnak átmenekülni a jobb élet reményében Mexikó és az Egyesült Államok határán. Az USA a mexikói határsértők elfogására és kitoloncolására külön kommandós alakulatot működtet.
Mexikó komoly pénzeket fordít a nagyvárosi közbiztonság megerősítésére, a kábítószer-ellenes harcra, és a gazdaság versenyképességének növelésére, a gazdasági bűnözés, a gazdasági korrupció visszaszorítására.
2008-ban Mexikó gazdasági visszaesésbe zuhant. Hitelekkel próbálták stabilizálni pénzügyi és bankrendszerét, újabb kedvezményeket adtak a külföldi befektetőknek. A gazdasági stagnáláshoz hozzájárult az idegenforgalmi bevételeinek, a külföldön dolgozó mexikóiak pénzügyi átutalásainak csökkenése, valamint a világpiaci olajárak ingadozó alakulása is.
Idegenforgalmi lehetőségek
Az idegenforgalom fontos valutateremtő ág lett Mexikóban, emellett ösztönzőleg hat az infrastruktúra (úthálózat, légi közlekedés) fejlesztésére is. Sokan az azték és maja kultúra emlékeit keresik fel. A főváros környékén a Teotihuacan nevű romváros nyújt betekintést azték piramisépítészetbe és az azték eszközkultúrájába. Maga Mexikóváros az egykori azték főváros: Tenochtitlán helyén épült fel, amit a Texcoco-tó egyik úszószigetén alapítottak. A várost Hernán Cortes spanyol hódító leromboltatta, a Nagy Piramis-templomának maradványaira a 19. században bukkantak rá, Mexikóváros nagykatedrálisa alatt.
A Mexikói-öböl partvidékén Tabasco és Veracruz között a maják előtti olmék kultúra gyögyszemei kerületek napvilágra.
A Yucatán-félsziget az egykori maja, majd a tolték birodalom területe volt, a katonai szövetségre lépett birodalmak közös fővárosának romjait Chichén Itzá-n lehet tanulmányozni.
Mexikó kiemelt turista övezete a Yucatán-félsziget, a turisták 40 %-a érkezik ide: Playa del Carmen strandjaira, Cancún környékére, Cozumel szigetére. A csendes-óceáni területen a pénzes amerikai turisták által legfelkapottabb helyek Acapulco és Puerto Vallarta. Mexikó bővelkedik természeti látványosságokban, a leghíresebbek között van a hó- és jégfedte hegycsoport, a Fehér Asszony (Iztaccíhuatl) és a Füstölgő Hegy (Popocatépetl) Mexikóváros környékén. Az aktívabb „Popo”-t csak a tudósok látogathatják, míg az Iztaccíhuatl (5286 m) kráteréhez túrákat szerveznek, és a sziklamászók is terepgyakorlatozhatnak rajta.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
