Ázsia határai
Ázsia, "a napkelte földje" méretét tekintve (44,4 millió km2) igazi kontinens is lehetne, mivel nyugaton Európával határos, azzal szerkezetileg összefügg, így nem kontinens. Eurázsia része Ázsia. Európa felé határa mesterségesen kijelölt: Dardanellák - Márvány-tenger - Boszporusz - Fekete-tenger - Kaukázus - Kaszpi-tenger – Urál-folyó - Urál.
Ázsia partjait a Föld három nagy óceánja mossa: az Atlanti-óceán beltengerei által: északon a Jeges-tenger, nyugaton, délnyugaton: a Földközi-tenger, délen az Indiai-óceán és délnyugaton beltengere: a Vörös-tenger, míg a keleti partot a Csendes-óceán formálja.
Északon alakult ki Eurázsia, egyben Ázsia legtagoltabb partvidéke: számos nagy szigetcsoport (köztük a Ferenc-József-szigetek), kisebb-nagyobb sziget, félsziget és öböl (folyóvízi tölcsértorkolatok: Ob-öböl, Jenyiszej-öböl) tagolja a Jeges-tenger partvonalát. A legkeletibb pontja - ami már a nyugati félgömbön helyezkedik el - a Csukcs-félszigetnél van. A Jeges-tenger és a Csendes-óceán közötti tengerátjárója a Bering-szoros. Itt közelíti meg legjobban Eurázsia Ázsia révén Amerikát. A Vörös-tenger a harmadidőszakban keletkezett, ma is tágulóban, születőben lévő óceáni medence. A két kontinens közötti keskeny szárazföldi hidat a 160 km hosszú Szuezi-csatorna megépítésével vágták át (1869-ben). A Vörös-tenger északi öblei (a Szuezi- és az Akabai-öböl) választják el a Sínai-félszigetet. A Vörös-tenger 37 km-es, keskeny átjárója a Báb-el-Mandeb-szoros az Ádeni-öböl felé. Délen az Indiai-óceánnal határolt partvonal tagolatlan. Kevés, ugyanakkor a Föld legnagyobb kiterjedésű félszigetei: az Arab-, a Hindusztáni- és az Indokínai-félsziget jellemzik. Csak a Perzsa-öböl, az Arab-tenger és a Bengál-öböl mélyül Ázsia déli részébe. A Perzsa-öböl egyik fontos stratégiai pontja a Hormuzi-szorosnál van, aki ezt uralja, megbéníthatja az egész perzsa-öbli kőolajszállítást az Ománi-öböl felé. A Föld egyik legnagyobb környezeti katasztrófája érte a Perzsa-öblöt az 1990-es Öböl-háború idején, amikor nagy mennyiségű olaj ömlött a vízbe, s tette tönkre az ottani élővilágot. Az Indiai-óceán vidékét kevés partmenti sziget jellemzi (Ceylon-sziget).
Az Indokínai-félszigettől délre lévő szigetvilág a harmadidőszaki süllyedés következtében, ill. a Jáva-árok mentén az Eurázsiai-lemez alábukó Indo-ausztráliai-lemez által felgyűrt üledékből és felszínre került vulkáni anyagból jött létre. Az Indokínai-félsziget partjait délről és keletről a Dél-kínai-tenger mossa. A Csendes-óceán ázsiai partvidéke jól tagolt, a Pacifikus övezet többszöri alátolódási zónájának köszönhetően, számos szigettel (pl.: Tajvan), öböllel (pl.: Pohaj-öböl), félszigettel jellemezhető. A félszigetek (pl.: Koreai-félsziget, Kamcsatka-félsziget), szigetcsoportok (pl.: Japán-szigetek, Fülöp-szigetek) peremtengereket különítenek el (pl.: Japán-tenger, Kelet- és Dél-kínai-teger). A Csendes-óceán kelet-ázsiai szigetívét (az Aleut-, a Kuril-, a Japán-, a Ryu-kyu-, a Fülöp-szigetek) mélytengeri árkok övezik. Köztük a legmélyebbek a Kuril-árok (-10 542 m), a Japán-árok (-10 680 m) és a Fülöp-árok (-10 497 m), itt tolódik a Pacifikus-lemez, ill. a Fülöp-lemez az Eurázsiai-lemez alá.
Ázsia szigetei és félszigetei
Délnyugat-Ázsia csaknem felét az Arab-félsziget (3 millió km2), a Föld legnagyobb félszigete foglalja el. Afrikáról leszakadt ősföld, Gondwana-maradvány. Ez akkor történt, amikor a Vörös-tenger árka kinyílt. A geológiai befejezés ma is tart a Szír-árok öve, a 700 km hosszú, átlagosan 100-150 km széles tektonikai képződménye mentén. Viszont Ázsia leválasztása emberi kapavágással Szuez és Port Szaid között a Szuezi-csatorna megépítésével már megtörtént. Az Arab-félszigeten az ősidei gránit, kristályos pala kőzeteken vastag, vízszintes táblákban települt középidei tengeri üledéktakaró található, amely főként núbiai homokkőből és mészkőből áll. Emiatt nevezik a fedett Arab-ősmasszívumot Szír-Arab-táblának.
A hatalmas, 2 millió km2 kiterjedésű Elő-India a Föld 3. legnagyobb félszigete. Partvonala gyengén tagolt. Keleten, ahol a folyók gyorsan építik a deltájukat a tenger rovására, turzásokkal kísért, lagúnás partok alakultak ki. Dél-Ázsia legnagyobb szigete, a teájáról híres Ceylon Elő-Indiáról vált le.
Az Indokínai-félsziget Ázsia harmadik legnagyobb félszigete, elkeskenyedő déli része a Maláj-félsziget. Ny-on az indiai-óceáni Bengál-öböl, K-en a Csendes-óceánhoz tartozó Dél-kínai-tenger és a Vietnami-öböl, D-en szintén a Dél-kínai-tenger és az Indonéz-szigetek határolják a félszigetet. Az Indonéz-szigetek Földünk egyik legnagyobb szigetvilága, Hátsó-India és Ausztrália között. Az Indonéz-szigetek 14 ezer kisebb-nagyobb szigetekből állnak, amelyek négy szigetcsoportot alkotnak: a Nagy-Szunda-szigeteket, a Kis-Szunda-szigeteket (pl.: Bali), a Maluku-szigeteket és a Fülöp-szigeteket. A Nagy-Szunda-szigetek: Szumátra, Jáva, Borneó (Kalimantan), Celebesz (Sulawesi), a szigetvilág legnagyobb tagjai. Köztük is a legnagyobb 734 ezer km2 területű Borneó, a Föld 3. legnagyobb szigete. A szigetek kontinentális talapzaton fekszenek, a sekély, korallszirtekkel övezett Jáva-tengert fogják közre. Az Indokínai-félsziget túlnyomó része hegyvidék, nyugaton a fiatal, gyűrt eurázsiai-övezet: 4-5000 m magas hegyláncai húzódnak rajta, dél felé több ágra szakadtan, csökkenő magassággal. A hegyláncok között kiterjedt fennsíkok, medencék és síkságok foglalnak helyet. Keleten az óidei feldarabolódott Vietnámi-hegység emelkedik, amelynek déli része bazaltlávával takart. A változatos formakincsű Vörös-folyótól délre fekvő valódi röghegység, fennsíkokkal övezett vidék. Az Indokínai-félsziget fiatal, folyóvízi üledékkel feltöltött süllyedéke a Kambodzsai-alföld a Mekong-deltával.
Ázsia fekvése és felosztása
Ázsia területének nagy része az északi félteke keleti felén helyezkedik el. Csak kis része nyúlik át a nyugati félgömbre (Csukcs-félsziget) és a déli féltekére (az Indonéz-szigetvilág).
Ázsiát - Európához hasonlóan - égtájak szerint oszthatjuk fel: Észak-, Belső-(Közép)-, Kelet-, Délkelet-, Dél- és Délnyugat-Ázsiára.
Észak-Ázsia, az örökfagy hona valójában Szibéria nagytájával azonosítható. A talaj- és a kőzetrétegekben a víz fagyott állapotban van. A Földön az örökfagy itt a legvastagabb (Jakutsztól északra 1450 m). Szibéria 10 millió km2-vel földtanilag nem egységes nagytáj. Nyugati részén található Földünk második legnagyobb síksága, a Nyugat-szibériai-alföld, ez az Alacsony-Szibéria vidéke. Ettől keletre teljesen más a táj, a Jenyiszej folyón túl Közép-Szibéria-hegyvidéke következik, amelytől északkelet felé fiatal alföldek, fennsíkok és jelentős hegyvonulatok húzódnak. Délen is hegyek és keleten is magas hegyláncok zárják el Szibériát. E résztájak Magas-Szibériát alkotják.
Belső-Ázsia vagy Közép-Ázsia alatt Ázsia száraz és lefolyástalan, belső területeit értjük, ahol mérsékelt övezeti sivatagi, félsivatagi, ill. magashegységi tájak sorakoznak. Belső-Ázsia földrajzi határait északon a Kazah-hátság, a Szibériai-peremhegységek, keleten a Nagy-Hingán és a Kínai-tibeti peremláncok, délen a Himalája, a Pamír, az Iráni-felföld peremhegységei adják, míg nyugaton a Kaszpi-tenger és az Urál-folyó. A kb. 10 millió km2-nyi terület tekintélyes részén magasföldek és magashegységek húzódnak, emiatt a nagytájat Magas-Ázsiának is nevezik.
Belső-Ázsia magasföldjeit kelet felé, három nagy töréslépcső választja el a Csendes-óceántól, amelyek legmagasabb részeit íves lefutású hegyek, míg lesüllyedt részeit medencék foglalják el. Ez Kelet-Ázsia, a Pacifikus-hegységrendszer kelet-ázsiai szakasza.
Délkelet-Ázsia az Indokínai-félszigetet és az Indonéz-szigeteket foglalja magába. Az Európa felől érkező hajósok az India mögötti földdarabot Hátsó-Indiának, míg a szigeteket Kelet-indiai-szigeteknek, Maláj-szigetvilágnak, ill. Hátsó-indiai-szigetvilágnak is nevezték.
Dél-Ázsia a Hindusztáni-félszigetet (Elő-Indiát) foglalja magába. Indiai szubkontinens néven is szokták emlegetni. Természeti határai pontosan kijelölhetők. Dél felől az Indiai-óceán és peremtengerei (az Arab-tenger és a Bengál-öböl), az ázsiai szárazföld belső részeitől az Eurázsiai-hegységrendszer 6-8000 m magas, néhol igencsak járhatatlan láncolatai választják el. A hegyláncok nyugaton az Iráni-felföldet, északon Tibetet övezve, míg keleten Délkelet-Ázsia hegyvidékében folytatódva húzódnak. A tágabb értelemben vett Dél-Ázsia fogalmába beletartozik az Indokínai-félsziget és az Indonéz-szigetvilág (Hátsó-indiai-szigetvilág) is, de mi ezeket a területeket Délkelet-Ázsia néven különítjük el.
Ázsia délnyugati, hozzánk legközelebb fekvő részét manapság is gyakran Elő-Ázsia néven említjük, ami a német "Vorderasien" lefordításával került nyelvünkbe. Délnyugat-Ázsia az Arab-félsziget, az Iráni-felföld és Kis-Ázsia együttesét jelenti. Kis-Ázsia a Fekete-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjébe benyúló félsziget. Délnyugat-Ázsia Európa szemszögéből nézve Közel-Kelet, főként az arablakta terület. Délnyugat-Ázsia nagyságában Európa kétharmada. Három oldalról tengerek határolják: északon a Fekete- és a Márvány-tenger, nyugaton az Égei- és a Földközi-tenger, dél felől pedig a Vörös- és az Arab-tenger. Ázsia szárazföldi gerincéhez való kapcsolódása már nem ilyen egyértelmű, keleti határát Pakisztán nyugati hátáránál és a Pamírnál húzzák meg.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
