Diaz, Bartolomeu(Algarve, 1450 körül – a Jóreménység-fokától délre, 1500. május 29.) egy portugál hajós és felfedező volt, aki elsőként kerülte meg Afrika legdélebbi csücskét – a Jóreménység-fokát – 1487-88-ban.

(Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója.

(1743-1820) Angol természettudós, botanikus, a természettudományok védnöke. Részt vett James Cook kapitány első nagy útján (1768-1771).

, Ferdinand. (Porto, 1480 – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója, az első Föld körüli expedíció vezetője.

(1304–1368 vagy 1369) egy marokkói berber származású mohamedán tudós és utazó volt. Híres könyve a Rihla, melyben útjairól írt. Utazásai közel harminc évig tartottak, amelyek alatt szinte az egész arab világot bejárta, mint Észak-Afrikát, Nyugat-Afrikát, a Közel-Kelet, Belső-Ázsiát és Délkelet-Ázsiát, de eljutott Dél- és Kelet-Európába, Kínába és az indiai szubkontinensre is.

Az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt. Atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét.

(Rábamolnári, 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató. Életpályája sajátos, keretes szerkezetet mutat. 1935-től az MTA levelező tagja. 1936-ban a Magyar Érdemrend Középkeresztjét nyerte el. 1939-ben Lóczy Éremmel tüntették ki.

(1728. október 27. – 1779. február 14.) Brit tengerészkapitány és felfedező.Feltárta Kanada tengerpartját és az odavezető tengeri utakat (1759, 1763-67); a Csendes-óceánon át három felfedezőutat vezetett, a Déli-sarkvidék jégmezőihez éppúgy eljutott, mint a Bering-szorosig, felderítette Észak-Amerika partvonalát éppúgy, mint Ausztráliát és Új-Zélandot (1768-71, 1772-75, 1776-79).

(Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

1460 vagy 1469 – Kochi, India; 1524) portugál tengerész, felfedező. 1497-ben felfedezi Indiát.

(Stockholm, 1865. február 19. – Stockholm, 1952. november 26.) svéd földrajztudós, térképész, felfedező, író. Tanulmányai befejezte után négy expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, beutazta a mai Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület addig Európában ismeretlen vidékét és Tibetet. Útjai során felfedezte az 1500 éves Dandan Ujlik és Karadung romvárosokat Hotántól északkeletre a Taklamakán sivatagban.

Juan Alfonso Albuquerque Berión, spanyol püspök.

(Pest, 1837. február 3. – Budapest, 1918. december 12.), koronaőr, utazó, a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf fia. Beutazta Indiát, Japánt, Jáva szigetét, Borneót és Kína nyugati felét. Széchenyit utazásaiért a Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban tiszteleti tagjává választotta.

(Velence vagy Curzola, 1254 – Velence, 1324. január 8.) velencei kereskedő, utazó, író volt, aki közvélekedés szerint újra felfedezte Kínát Európa számára. Apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, és Perzsián keresztül el is jutott Kubilaj kán udvarába.

, Juan. Spanyol tengerész, felfedező.1520-ban Magellán expedíciójában vett részt, ő lett a Santiago kapitánya.

(Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit.

(Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet- ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező- feltáró tevékenysége.

Juan Sebastián Elcano (Spanyolország, Getaria, 1486/1487 – Csendes-óceán, 1526. augusztus 4.) baszk származású spanyol felfedező, aki először hajózta körül a Földet. Az ő irányításával tért vissza az expedíció Spanyolországba 1522. szeptember 6-án, mivel Magellán meghalt az út során. Fáradozásaiért egy címert kapott a latin Primus circumdedisti me (magyarul: "Te jártál körül először engem") felirattal és évi nyugdíjat.

Kiterjedt hegylánc, mely Pakisztán, India és Kína határvidékén terül el, Gilgit, Ladak és Baltisztán területén. Ázsia nagyobb hegyláncainak egyike, s gyakran veszik a Himalájával egybetartozónak, noha annak tulajdonképpen nem része.

Kelet-Ázsia területén fekszik. Tibet Kína Qinghai tartományában található. A Csinghaj-Tibeti-fennsík területe 2,5 millió négyzetkilométer – körülbelül Kína területének negyede. A fennsík átlagosan 4000 méterrel fekszik a tengerszint felett.

Az eurázsiai hegységrendszer része, üledékes és kristályos kőzet alkotja. Hegyvonulata több országot is érint: India, Nepál, Bhután, Kína (Tibet). Szűkebb értelemben az indiai Nanga Parbat (8126) hegycsúcstól a kelet-tibeti Namcsa Barváig (7755) tart.  Tágabb értelemben a Karakorum és a Hindukus vonulatait is hozzá sorolják, illetve a Namcsa Barván túli indiai, burmai hegyvonulatokat - helytelenül. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa a Mount Everest (Csomolungma, 8850 m), amelynek első magyar megmászója Erőss Zsolt.

Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed.

Hatalmas fennsík Indiában, amely elfoglalja az ország középső és déli részének jó részét. Nyolc indiai szövetségi államra terjed ki. Óriási háromszögét három hegylánc fogja közre: északon a Szatpura-hegység (illetve a vele északabbra párhuzamosan futó Vindhja-hegység), nyugaton az indiai szubkontinens partvonalával párhuzamosan futó Nyugati-Ghatok, a keleti partok mentén a Keleti-Ghatok.

Az ősföldek (más néven ősmasszívumok) a földkéreg legkorábban (az Archaikumban) megszilárdult darabjai. Az Arab-tábla északi határait az Ázsiával való találkozásánál húzódó hegységek jelzik (Zagrosz, Toros-hegység), azonban a félsziget esetében nem jelölhető ki éles határ: belesimul a Szíriai-sivatagba.

Xian vagy Hszian város Kínában. Itt tárták fel a cseréphadsereget a Pekingtől 1100 kilométerre délnyugatra található. Hszian (X'ian) több ezer évig a császári Kína fővárosa volt.

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el.

A dzsungárok lakta vidék Közép-Ázsiában. Tágabb értelemben a Tiensánt és Altait, a Baikal-tavat és a Szelenga forrásai körül elterülő hegyeket tekintik határainak.

Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb országa. Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.

A legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. A humán populáció mintegy 60%-a itt él. Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Ázsia leghosszabb folyója, Kínában található, hossza 6300 km. Forrása a Bayankala-hegy, és a Kelet-kínai-tengerbe ömlik. A torkolatánál található Sanghaj. Környezete igen változatos és festői szépségű. Cholnoky Jenő (magyar geográfus) 1896-ban a Jangce folyó medrével kapcsolatosan végzett kutatásokat. 

Nagysebességű vasúthálózat Japánban, amelyet a Japan Railways, az ország fő vasúttársasága üzemeltet. Mióta 1964-ben megnyitották az első vonalat, a „Tókaidó Sinkanszent” (Tokió és Oszaka között), a hálózatot a legtöbb honsúi és kjúsúi nagyvárosra kiterjesztették, maximum 300 km/h-s sebességgel valamint földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal.

Japán ötödik legnagyobb városa. A népesség mintegy 1,5 millió, a város része a Keihanshin (Keihanshin) nagyvárosi terület mellett Osaka és Kyoto .

Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 12 millió ember – az ország lakosságának 10%-a – él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe.

Japán nagyváros Honsú szigetén.Lakossága eléri a másfél millió főt. Régebben a császári Japán fővárosa volt, ma a Kiotó prefektúra székhelye, amely Oszaka és Kóbe városokkal az Oszaka–Kóbe–Kiotó urbanizált régiót alkotja. 1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását, ami később Kiotói jegyzőkönyv néven vált ismertté.

Közigazgatási területét nézve Japán harmadik legnépesebb városa, az összefüggő városi területet tekitve pedig negyedik. Honsú középső részén, Csúbu régióban fekszik, a Csendes-óceán partján. Aicsi prefektúra székhelye. Az ország egyik legfontosabb kikötővárosa Tokió, Ószaka, Kóbe, Jokohama, Csiba és Modzsi mellett.

A legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. A humán populáció mintegy 60%-a itt él. Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Ázsia középső részén, a tibeti nép által lakott terület, amely napjainkban a Kínai Népköztársasághoz tartozik, korábban független ország volt. Ma is vitatott, hogy mennyire számít törvényesnek Kínához való csatolása, és pontosan mely területek alkotják. Első számú vezetője a 14. Dalai Láma 1959-ben Indiába menekült, és 1965-ben létrejött a Tibeti autonóm tartomány, amely csak egy részét alkotja a korábbi tibeti területeknek (hatalmas, tibetiek által lakott területeket más kínai tartományokhoz csatoltak ugyanis).  

A legnagyobb és legnépesebb kontinens. Területe 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. A humán populáció mintegy 60%-a itt él. Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Ebbe beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei. Ez volt a Földön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalom.

Indiai Köztársaság. A Föld hetedik legnagyobb területű és második legnépesebb (2010), Dél-Ázsiában található országa. Államformája szövetségi köztársaság. Fővárosa Új-Delhi. Hivatalos nyelve a hindi és az angol, de a szövetségi államok szintjén még rengeteg hivatalos nyelve van (pl. bengáli, tamil, stb.). Becsült népessége  1 173 108 000 (2010). Területe 3 287 263 km2.

Hivatalos neve: Pakisztáni Iszlám Köztársaság. Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán elhelyezkedő független állam, a Föld hatodik legnépesebb országa, államformája köztársaság, fővárosa Iszlámábád. Területe 803 940 km2, becsült népessége 184 404 791 fő (2010), hivatalos nyelve az urdu és az angol.

Dél-ázsiai állam. Fővárosa Dakka. Államformája köztársaság. Hivatalos nyelve a bengáli. Területe 147,570 km². Becsült népessége  162,221,000 fő (2009-es adat szerint). A világ egyik legnagyobb népsűrűségű állama. Ázsia egyik legszegényebb és gazdasági értelemben legelmaradottabb országa.

Hivatalos név: Kínai Népköztársaság. Kelet-Ázsiában elhelyezkedő állam, melynek Közép-Ázsiában is vannak területei. Fővárosa Peking. Államformája (kommunista) népköztársaság. Hivatalos nyelve a mandarin. Területe  9 640 821 km². Becsült népessége 1 330 141 295 fő (2010). A világ egyik legősibb, és jelenleg legnépesebb civilizációja.

Az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik. A szunniták eredeti megnevezése „a bevett szokás és a közösség követői”. Ez arra utal, hogy követik a próféta szokásait, cselekedeteit és életmódját, és a közösséghez tartoznak.

Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország. Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították újjá. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe.

Dél-Nyugat Ázsiában (Közel-Kelet) fekvő ország. Fővárosa Bagdad. Államformája köztársaság. Hivatalos nyelve az arab és a kurd. Területe 438 317 km2. Becsült népessége 28 945 000 fő (2009) Tagságai: ENSZ, OIC, Arab Liga, OPEC.

Állam Délnyugat-Ázsiában.Olajban gazdag ország az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Ajmant, Dubajt, Fujeirát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm al-Quwaint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre. Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.

Délnyugat-ázsiai ország.Gazdag királyság a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos.

Az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-20%-át egyesíti. A többségi szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta és veje-unokatestvére, Ali utódai – ahogy ők nevezik, „a ház népe”, vagyis ahl al-bajt – számára kiemelt szerepet biztosít.

Közel-keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Szomszédai északon Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, keleten Afganisztán és Pakisztán, nyugaton pedig Irak és Törökország. Noha az országot a helyiek már legalább az Akhaimenida-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak Perzsiaként ismerték.