Tananyag választó:
Az Északi-középhegység
Jegyzet szerkesztése:
Gazdasági élet az Északi-középhegységen
Eszköztár:

Az Északi-középhegység természeti és társadalmi erőforrásai

A természeti erőforrások közül kiemelkednek a kőzetek (mészkő, andezit, riolit, bazalt), az ásványkincsek (rézérc, lignit, zeolit, bentonit, kaolin), a napsugárzás, a felszín alatti (karszt-, ásvány-, termálvíz) és a felszíni víz, a talaj, az erdő.
Rendelkezésre áll a munkaerő, mert a rendszerváltozás utáni bányabezárásokkal, a nehézipari üzemek leépítésével sokan veszítették el munkahelyüket. Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, jelentős szellemi tőkével (egyetemmel).

A gazdasági ágazatok súlya az Északi-középhegységben

Itt a legalacsonyabb a szántóterület aránya, és az Északi-középhegység mezőgazdasága színvonalában is elmarad az országos átlagtól. A régebben nehézipari túlsúlyú körzet strukturális válsággal küzd: modernizálni kell a kohászatot, az ágazatok között egészségesebb arányokat kell kialakítani. Szükséges a gépgyártás korszerű ágainak fejlesztése, a megfelelő élelmiszer- és könnyűipari ágazatok telepítése. A terület a vegyipar egyik magyarországi fellegvára, Kazincbarcika központtal.

Az Északi-középhegység mezőgazdasági termelése

A mezőgazdasági termelés az országos átlag alatt marad, s az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés túlsúlya (szarvasmarha, juh, baromfi) jellemző. A hegyek déli előterében alakultak ki a borvidékek: Mátraaljai, Gyöngyösi, Egri, Tokaj-hegyaljai borvidék.
A hegyek és a medencék gyümölcstermelő területek: málna, szamóca, egres, ribizli. A rozs és a burgonya ezen a vidéken is megterem.

Az Északi-középhegység ipari tevékenysége

A középhegység helyzetére rányomja bélyegét hagyományos iparvidékeink válsága, a gazdaságtalan szénmedencék működésének leállítása, az egykor erőltetett vaskohászat leépítése. A Borsodi-medencében Ózd és Borsodnádasd üzemeinek nagy részét bezárták, Miskolc-Diósgyőrben átalakították. A Nógrádi-medencében, Salgótarjánban az ötvözetgyár helyén ipari park épült ki. A korszerűtlen, energiafaló üzemek nagy ráfordítást igényeltek, emiatt eladták őket, ezzel sok ember veszítette el a munkahelyét.
A Sajó-völgyben, a kazincbarcikai nitrogén- és foszfor-műtrágyagyár korszerűtlen, drágán termel. A PVC, a műanyag nyílászárók, a marónátrongyártás eljárásait korszerűsítették, így már külföldi piacokra is termelnek. Fontos vegyipari központ Tiszaújváros is.
Parádon működik az üveg-, Hollóházán a porcelángyár. A salgótarjáni Salgglas vállalat üveggyára nemzetközi hírnévre tett szert. Vácon cementipar található.
A könnyűipar jellemző ága a faipar.
Az élelmiszeripar a bortermelésen (Eger, Gyöngyös, Tokaj) kívül az üdítőitalgyártás terén is kibontakozott (Nagymaros, Szob).

Az Északi-középhegység szolgáltatóipara

Az Északi-középhegység előterében, az Alföld északi peremén húzódik a hagyományos „vásárvonal” (Gödöllő, Hatvan Füzesabony), erre vezet az M3-as autópálya és a jól kiépített vasútvonal Miskolc és Sátoraljaújhely, Nyíregyháza és Záhony felé.
Az idegenforgalom a Dunakanyarban, a nemzeti parkok nevezetességeinél, a fürdőkben és a borvidékeken a legjelentősebb. Újabban fellendülőben van a hazai síturizmus (Mátra, Bükk).
Segíthet a kisebb falvak helyzetén a falusi vendéglátás szokásainak elterjedése.

Az Északi-középhegység negyedik szektora

A térség számítógépparkja, a lakások PC-ellátottsága, a az internetelérési arány országos átlag alatt van. A hegyvidéken nehezebb a hálózatok kiépítése, rosszabb a lefedettség. Ez megnehezíti a távmunka lehetőségeit.

Az Északi-középhegység nevezetes települései

Vác és Eger püspöki központ volt már I. István uralkodása idején. Eger, Diósgyőr, Sárospatak vára kedvelt turisztikai célpont. Tokaj, Gyöngyös a borturizmus révén indult gyors fejlődésnek.
Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa. Fontos regionális központ, egyetemi város.
Az Északi-középhegységben az elzárt aprófalvak is jellemzők.

Az Északi-középhegység környezetvédelme

A nehézipari létesítmények bezárása után a környezet állapota javult. A korszerűbb eljárások és környezetvédelmi előírások segítik a talaj, a vizek, az erdők természetes regenerálódását. Az erdészek folyamatosan pótolják az elpusztult fákat, tervszerűen végeztetik a fakitermelést, és ma már akadályozzák a tarvágást (amely a csapadék hirtelen lezúdulását okozza – ezzel nemcsak árvizeket okoz, hanem a növény-és állatvilágot, a talajt is elpusztítja). A kirándulók, túrázók, síelők fontos feladata a felelős természetjárás.
Az erdőirtás és a sok csapadék hirtelen áradásokhoz vezethet, ez történt 2010 tavaszán is, a Sajó, a Bódva és a Hernád sok házat, pincét öntött el, pl. Edelényben, Felsőzsolcán, Ónodon. Utólag derült ki, hogy ártéri területekre is adtak ki építési engedélyt, illetve, hogy a gátak megerősítésére, karbantartásra nincs elegendő pénz.