Tananyag választó:
Az Egyesült Királyság földrajza
Jegyzet szerkesztése:
A Brit Birodalom és az Egyesült Királyság
Eszköztár:

Bevezető

Nagy-Britannia a 16–17. században a világtenger ura lett, majd a történelem legnagyobb gyarmatbirodalmát építhette ki. Ez a birodalom fénykorában a Föld területének 1/5-ére terjedt ki! A 20. században ez a birodalom felbomlott, és az egyes területek sorra önállósodtak, ami gazdasági nehézségeket okozott az Egyesült Királyság számára. Az ország ugyanakkor a mai napig gazdasági és politikai kapcsolatban áll az egykori gyarmatokkal.

A gyarmati múlt

Gyarmatainak köszönhetően Nagy-Britannia rendelkezett a Föld valaha volt legnagyobb kiterjedésű birodalmával, ami óriási gazdasági előnyt jelentett számára. A gyarmatok rengeteg olcsó nyersanyaggal látták el a brit ipart, amelynek termékeit ráadásul könnyen el tudta adni a gyarmatbirodalom külső vetélytársaktól vámokkal védett piacán. Azaz egyszerre jelentettek erőforrást és piacot a gyarmati területek.
A 20. század elején több mint 450 millió lakosa volt a Brit Birodalomnak, területe pedig több mint 36 millió négyzetkilométer volt, de ezek mellett névleg független országokra (pl. Kína) erős befolyással rendelkezett. 1870-ben a világ ipari termékeinek 30%-át állította elő! Mint a „világ műhelye”, Nagy-Britannia olyan mennyiségben, és olyan alacsony áron volt képes készterméket előállítani, hogy gazdaságosabb volt az ő termékeit megvásárolni, mint a hazai piacon termelni. A Birodalom egyik kulcsszereplője a Brit Kelet-indiai Társaság volt, amely a kereskedelem nagy részét bonyolította.
A Birodalom hanyatlása az észak-amerikai gyarmatok kiválásával, és az Egyesült Államok létrejöttével indult meg – ezzel ugyanis létrejött egy erős vetélytárs. A II. világháború meggyorsította a felbomlási folyamatot, ugyanis a gyarmatok nem szívesen viselték a hadviselés terheit, és egyre többen törekedtek az önállóvá válásra.

A gyarmati rendszer felszámolása

A 20. század közepe világszerte elindította a gyarmati rendszer felbomlását. A legsúlyosabb csapás talán India (amelyet a „brit korona ékköveként” emlegettek) elvesztése volt 1947-ben. A háborúban meggyengült Egyesült Királyság sem gazdaságilag sem katonailag nem volt olyan erős, hogy a függetlenségi mozgalmak útjába álljon. A gyarmatbirodalom felbomlása – amely az 1960-as évek közepére nagyjából be is fejeződött – hirtelen felszínre hozta és súlyosbította a brit gazdaság problémáit. Nagy-Britannia csak 14 terület fölött tartotta meg ellenőrzési hatalmát, ezeket egységesen ma tengerentúli területeknek nevezik. Az utolsó gyarmat, amely kivált Nagy-Britannia fennhatósága alól, Hongkong volt, amely 1997-ben visszakerült Kínához.

Nemzetközi kapcsolatok

A Birodalom azonban nem tűnt el nyomtalanul: az egykori Brit Birodalomhoz tartozó országok 1948-ben hozták létre a Nemzetközösséget, amelynek az elődje a hasonló nevű Brit Nemzetközösség volt. A Nemzetközösség feje a mindenkori brit uralkodó, azaz jelenleg II. Erzsébet, de a vezetői cím nem jár semmilyen hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 16 állam, a Nemzetközösségi Királyságok II. Erzsébetet ismeri el uralkodójának és ezzel államfőjének
Jelenleg 53 tagja van a szervezetnek, amely célja, hogy segítse a tagállamok gazdasági fejlődését, a demokrácia megerősítését. A Nemzetközösség tagjai négyévente megrendezik a Nemzetközösségi Játékokat, amely az Olimpia után a második legnagyobb sporteseményének számít a résztvevő sportolók számát tekintve.