Amerika őslakosai
Amerika őslakói a mongolokkal rokon sárgabőrű indiánok és az inuitok (az eszkimó elnevezés pejoratív). Az indiánok mintegy 40 ezer évvel ezelőtt vándoroltak Ázsiából Amerikába. Az ázsiai vadászó népek a befagyott Bering-szoroson át követték a vadakat Alaszka felé. Fokozatosan terjeszkedtek dél felé, mígnem 20 ezer év múlva Peru magaslati völgyeit is elérték. A legjobban szervezett, társadalmi hierarchiában élő, birodalmakat is létrehozó indiánkultúrák Közép- és Dél-Amerikában jöttek létre. Az indián faluközösségek városállamokat alkottak, ezek vezetői vagyonos családból kikerült papok, és gazdasági, ill. katonai vezetők voltak. Az indián kultúrák főbb terményei a kukorica, a burgonya, a paprika, a paradicsom, a dohány, a bab, a tök, a kakaó, a napraforgó, a földimogyoró, az ananász, a gyapot, a kinin, a kaucsuk és a vanília volt.
Közép-Amerikában Mexikó, Észak-Guatemala, Nyugat-Honduras területén bontakozott ki a maya kultúra (Kr.u. 3-10 sz.) A Mexikói-fennsíkon az aztékok szervezték meg államukat a 13. sz.-ban. Dél-Amerikában, a mai Peru, Bolívia, Ecuador, valamint Chile északi részén jött létre az inkák birodalma (11.-13. sz.-ban). Székhelye a Titicaca-tótól északra húzódó Cuzco-völgyben volt. A híres inka város, a hegytetőre épített Machu Picchu romjai ma is láthatók. Az öntözéses, belterjes teraszos földművelést folytattak az Andok lejtőin. Kukoricát, burgonyát, földimogyorót, gyapotot, kokát termesztettek. Alpakát, lámát, tengerimalacot tenyésztettek, halásztak a tengeren és a tavakban.
Az európai hódítók, telepesek
A nagy földrajzi felfedezések után megindult az európaiak bevándorlása és a föld gyarmatosítása. Közép- és Dél-Amerikában a spanyolok, portugálok, Észak-Amerikában az délen főleg az angolok, északon a franciák szálltak partra. New Englandben főleg puritán családok éltek, ahol a vallási és a családi összetartás nagy jelentőséggel bírt. A Hudson-folyótól délre kivándorolt svédek, skótok, írek, hollandok és németek is megvetették a talpukat és folytattak vegyes gazdálkodást. Az európai hódítók és telepesek a földbőségnek köszönhetően, nagy területeken, nagybirtokon kezdhették meg a gazdálkodást.
Afrikai rabszolgák és egyéb népcsoportok
Amerikába a fekete rabszolgák behozatala több hullámban történt.
Először a spanyol és portugál gyarmatokra hoztak be feketebőrű, élő munkaerőt Afrikából, a helyi indián közösségek kiirtása miatt, városépítésekhez, ásványkincsek bányászatához, ültetvényes gazdálkodáshoz.
Észak-Amerikában a déli gyarmatokon angol arisztokraták dolgoztattak birtokaikon nagy teherbírású, erős fizikumú néger rabszolgákat, akik a helyi szubtrópusi klímát is könnyedén elviselték. A főtevékenységük a 17-18. században a dohány- és gyapottermesztés volt.
Ma Amerika lakosságának legnagyobb része bevándorolt fehérek utóda (pl.: kreol: portugál és spanyol bevándorlók utóda Latin-Amerikában), kisebb része az őslakók, a behurcolt feketék (négerek) utódai, és mindezek keverékei pl.: indián-fehér keverék: mesztic (főleg Észak-Amerikában); mulatt, a fehér-fekete bőrű szülők utóda (Dél-Amerikában élnek nagyobb számban); ill. az indián-néger keverék, a zambo (Brazíliában). A kontinenst Alaszkától a Tűzföldig 780,712 millióan (2010) lakják.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
