Tananyag választó:
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása és tájai
Jegyzet szerkesztése:
Az amerikai világnagyhatalom
Eszköztár:

Gyarmati sorból világhatalom

Az egykori angol telepesgyarmat, a függetlensége kivívása után (1783), a Vadnyugat meghódításával, a külföldi területszerzéseivel (1898: amerikai-spanyol háborúban: Puerto Rico, Fülöp-szigetek megszerzésével, majd Hawaii-szigetek bekebelezésével) a 19. sz. végén, a 20. sz. elején az USA az ipari forradalmak vezető államává nőtte ki magát.
Az USA gyors ipari fejlődésének tényezői a következők voltak:
• bőven volt szabad földterülete (az indiánok elűzése, kiirtása nyomán), ahol vállalkozni lehetett (64 hektáros földhöz bárki ingyen juthatott);
• gazdag természeti erőforrások várták az ideérkezőket: jó termőföldek, mezőgazdasági nyersanyagok (gyapot, gyapjú, fa), ásványkincsek, energiahordozók (víz, feketeszén, színesércek - nemesfémek, majd a szénhidrogének), amik megalapozták a nagyipar kibontakozását;
• folyamatosan érkeznek a bevándorlók (1821-1914 között 33 millió ember);
• az európai bevándorlók többsége, magasan képzett szakember volt, a termelésbe könnyen bevonhatók voltak, nem kellett a képzésükbe sokat befektetni; (Ez a folyamat a mai napig él, csak most a szellemi munkaerőnél jelentkezik: az agyelszívás (brain drain) politikája néven vált ismertté.)
• a földfoglalás, a lázas építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány, magasak lettek a munkabérek;
• a magas munkabérek, a munkaerőhiány miatt fokozták a gépek használatát, gépesítették a nagyüzemi családi gazdaságokat, a farmokat. A hatalmas ipari építkezésekhez is fejlett, legkorszerűbb technikát alkalmazó, motorizált gépekre volt szükség. Ez ösztönzőleg hatott a nehézgépgyártásra, a szerszámgépgyártásra, az autóipar fejlesztésére.
• a nehézipar egyre bővülő belső piacra tett szert;
• a termelést specializálták, területileg növelték, megszülettek az ipari nagyvállalatok, az ipari monopóliumok (trösztök, konszernek);
• az állam magas védővámokkal védte az iparosodó gyáripart az európai versenytársaktól; (Erre kimondottan nagy szüksége volt az 1929-32 közötti gazdasági világválság idején, amikor Roosevelt elnök bevezeti az állam-monopolkapitalizmust. Az állam különböző beruházásokkal segítette a tőkéseket, a gazdaság működtetését. Ez volt New Deal = új irány politika.)
• engedélyezte a külföldi tőkebeáramlást;
• olcsó ásványkincsek behozatala is megindult Latin-Amerikából és Kanadából, ami továbbsegítette USA gazdaságának kibontakozását.
• a XX. sz. eleji fejlődésénél fontos tényező volt, hogy az USA területét az I. és II. világháború nem érintette, így kölcsönöket ad, terméket szállít, áruinak lesz külföldi piaca.

Az USA neokolonista politikája

A XX. sz. folyamán az USA világgazdasági fölényét megtartva, „új gyarmatosítási”, ún. neokolonialista politikát vezetett be. A gazdaságilag kiszolgáltatott, kevésbé fejlett országokat tőkekivitellel és egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelme révén vonta ellenőrzése, befolyása alá. (Latin-Amerika bányakincseit igyekezett így megszerezni, később a feldolgozóipari terméket. Ma a biztonságosabb kanadai és a nyugat-európai befektetésein van a hangsúly.)
Az ország egyre több külföldi nyersanyagot használ fel, a sajátját kímélve, tartalékolva. Legnagyobb felvásárlóként befolyásolni tudja a világpiaci árakat. Hatalmas nagy monopóliumai „soknemzetiségű” multinacionális, transznacionális cégekké alakultak. Leányvállalatokat üzemeltetnek a tőkivitel-célországaiban, ahol kisebb ráfordítási költséggel, olcsó munkaerővel állítják elő a félkész-termékeket, majd máshol nagyobb, de még mindig olcsóbb szaktudással előállítják a készárut. Az értékesítést és az irányítást az amerikai anyavállalat látja el, miként a haszon nagy részét is ő fölözi le.
A II. világháború után fegyverkezési versenybe kezdett a Szovjetunióval. A hidegháború egyik szuperhatalmaként óriási pénzeket ölt az atomiparba, a számítástechnikába, fejlesztette az űrtechnikát, űrtechnológiát. Ma is a világűr meghódítására készül.
Az 1990-es években felgyorsult fejlődése, transznacionális cégei profitszerzése révén a világ vezető gazdasági nagyhatalma lett.
A világban betöltött katonai, gazdasági, kulturális és politikai súlya l9. sz. végétől folyamatosan nőtt meg és 20. sz. végére csúcsosodott ki. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt meg egyedüli szuperhatalomként. Ma a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, bár ott van Kína feltörekvő gazdasága, ill. Oroszország potenciális gazdasági, katonai lehetősége. A világon, számos politikai szempontból fontos, stratégiai helyen ott van katonai erejével, vagy gazdasági tőkebefektetései révén biztosítja gazdaságának működését, védelmét.
Az USA gazdasága sem fejlődik töretlenül. 2001-ben jelentősen visszaesett az amerikai gazdaság az iszlám terroristák 2001. szept. 11-ei támadása miatt is. Majd az újbóli megtorpanást a 2008-as ingatlan-spekulációkból adódó pénzügyi gazdasági világválság hozta. 2010-ben 3-4 % között van az évi GDP növekedése. A gazdasági növekedése nagyobb, mint az Európai Unióé és Japáné.