Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Az Alföld természeti és társadalmi erőforrásai

Az Alföld fontos természeti erőforrásai: a termőtalaj, a víz, azon belül is kiemelten fontos az artézi és a termálvíz, a kedvező éghajlati adottságok (a napsütés), a földhő. Ásványkincsei a kőolaj, a földgáz és a lignit.
Társadalmi erőforrásai közé tartozik a munkaerő (a tapasztalt mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók), a szegedi és a debreceni egyetem szellemi bázisa, a kutatóintézetek szakembergárdája. A kiépülő infrastruktúra újabb lehetőségeket teremt.

A gazdasági ágazatok súlya az Alföldön

Az Alföld hagyományosan mezőgazdasági terület. Gazdaságában meghatározó szerepet játszik növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekre települő élelmiszer- és könnyűipar. A nehézipar kisebb szerepet játszik. A kőolaj- és a földgáz kitermelésére támaszkodik az energiagazdaság, a vegyipar. Import vasércet dolgoznak fel Dunaújvárosban. A szolgáltatások aránya dinamikusan növekszik..

Az Alföld mezőgazdasági termelése

A folyóvízi hordalékkúpokon, a Kiskunságon és a Nyírségben humuszban szegény homoktalaj képződött. A gabonanövények közül ez a rozsnak megfelelő, de széleskörűen használják gyümölcs-termesztésre (meggy, cseresznye, alma, barack, szőlő), zöldségtermesztésre (hagyma, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, karalábé, káposzta, saláta, uborka, borsó, bab, burgonya). Ezeken a területeken a szarvasmarha- és juhtenyésztés mellett inkább a baromfitartás a jellemző (házi tyúk, kacsa, liba).
Az ártereken öntéstalaj jellemző. Gabonanövényeket (búzát, árpát), a folyóvízi hordalékkúpoknál említett gyümölcsöket és zöldségeket, továbbá ipari növényeket (napraforgót, cukorrépát) termelnek rajta. Jellemző állataik az előbbiekben felsoroltak.
A löszvidékek értékes feketeföldjén a legszélesebb körű a mezőgazdasági termelés, a gabonafélék között - a búza és az árpa mellett - nagy területen termelik a kukoricát is. A változatos gyümölcsökön és zöldségeken túl, az ipari növények között a napraforgón és a cukorrépán kívül nagy területen jellemző a repce is. Az állattenyésztés tekintetében előtérbe kerül a sertéstenyésztés is.
Messze földön híres a nyírségi alma, szilva, a kecskeméti barack, a vecsési káposzta, a makói hagyma, a szegedi és a kalocsai paprika.

Az Alföld ipari tevékenysége

A mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari ágazatok közül a malomipar jelentős központjai alakultak ki a nagyobb városokban: Szegeden, Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán, Hatvanban, Békéscsabán, Székesfehérváron, Törökszentmiklóson, Karcagon, Mohácson. A több bezárt cukorgyár ellenére még működik a szolnoki és a hatvani. A tartósító és konzervipar központjai: Szeged, Cegléd, Debrecen, Nyíregyháza, Mátészalka, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Paks, Békés, Makó. Húsipari termelés tekintetében kiemelhetjük Ceglédet, Szegedet, Debrecent, Békéscsabát és Gyulát, kifejezetten a baromfi feldolgozásában pedig Kecskemétet, Kiskunhalast, Szentest, Orosházát, Szarvast és Törökszentmiklóst. A tejipar nagyobb üzemei működnek Cegléden, Szeghalmon, Berettyóújfalun, Makón, Kecskeméten, Mátészalkán.
A könnyűipar kiemelkedő ágazata a textilipar: Berettyóújfalun, Szeghalmon, Szegeden, Dunaújvárosban, Kalocsán, Baján, Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Cipőiparáról híres Martfű, Nyírbátor és Kecskemét, papírgyáráról Dunaújváros és Szolnok.
A földgázbányászat központjai az Észak-Alföldön: Hajdúszoboszló, Szeghalom és Gyomaendrőd; a Dél-Alföldön: Zsana, Üllés, Algyő, Orosháza, Kardoskút és Sarkad. Kőolajat Kiskunhalas és Algyő térségében termelnek ki.
Százhalombattán találkoznak a hazánkba érkező kőolajvezetékek (a Barátság és az Adria), amelyekre olajfinomító települt. A százhalombattai mellett kiemelkedő a tiszaújvárosi hőerőmű és mindkét városban meghatározó a petrolkémiai ipar. A Pécstől nem messze, Kővágószőlősön bányászott uránt a paksi atomerőműben használták fel.
A megújuló energiahordozók közül előtérbe kerül a biogáz és a biobrikett előállítása és hasznosítása.
Dunaújvárosban vasipari vertikum jött létre: a Duna kedvező szállítási lehetőségeit és ipari vizét kihasználva a kohászattól a gépgyártásig egymásra építették a technológiai folyamatokat. A gépipar is képviselteti magát az Alföldön, pl. orvosi műszereket Debrecenben, háztartási gépeket Tégláson és Jászberényben gyártanak. Székesfehérváron az alumíniumlemezeket hasznosítja az Ikarus autóbuszgyár. A dinamikusan fejlődő városban kiemelkedő a számítástechnika (Videoton).

Az Alföld szolgáltatóipara

A széleskörű szolgáltatások közül mindenképpen számottevő az idegenforgalom: a történelmi városok (pl. Szeged, Debrecen, Kecskemét), a nemzeti parkok, az Ópusztaszeri Emlékpark meglátogatása. A tavakhoz (Szelidi-tó, Gyopáros-tó, Tisza-tó) és a folyókhoz szívesen utaznak az üdülni vágyók. A fürdők télen-nyáron sok látogatót, pihenni- és gyógyulni vágyót vonzanak (pl. Hajdúszoboszló, Gyula).
Az Alföldön jól kiépült a közlekedési és a kereskedelmi hálózat. Az egészségügy regionális központjai a nagyvárosok.

Az Alföld negyedik szektora

Az oktatás, a kutatás a nagyhírű egyetemeken és akadémiai kutatóintézetekben zajlik (Debrecen, Szeged, Dunaújváros, Szolnok, Szarvas). A korszerű informatikai rendszerek szerte az országban terjednek, ez alól még az elszigetelt tanyák sem lehetnek kivételek. A vezeték nélkül is működő telefon és internet elérhető még a falvaktól, városoktól távol is.

Az Alföld nevezetes települései

A tanyák a Nyírségben bokorszerűen, Békés megyében jellegzetesen az utak mentén húzódnak.
A halmazfalvak a sík alföldi területeken szabálytalanul növekedhetnek. Az úti vagy szalagfalu hegylábi területeken jellemző. A török kiűzése után újra alapított falvak szabályos alaprajzúak (pl. a Kiskunságon).
Az eltérő várostípusokra számos példát találunk. Hídvárosnak tekinthető Szolnok és Szeged, a vásárvárosok az Északi-középhegység és az Alföld határán sorakoznak: Gödöllő, Aszód, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Mezőkövesd az M3-as autópálya mentén. Az Alföld jellegzetes településtípusai a nagy falvakból a középkorban várossá fejlődő mezővárosok (pl. Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely). Várakat fogott körbe Gyula vagy Dunaföldvár települése. Fontos közlekedési csomópontok: Szeged, Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár. Az I. világháború után határátkelőhelyekké váltak Biharkeresztes, Nagylak, Záhony, Röszke.

Az Alföld környezetvédelme

Az Alföldön található elsőszámú természeti erőforrásunk, a termőföld jelentős mennyisége. Vizeink védelme is elsőrangú érdekünk. Meg kell oldani a paksi atomerőműben kimerült fűtőelemek biztonságos tárolását.
A nagyüzemi mezőgazdaság, növénytermesztés és állattenyésztés sokat árt a környezetnek. A terjedőben lévő biogazdálkodás (pl. Virágoskút, Balmazújváros) és a Hortobágyi Nemzeti Park ökogazdálkodása vegyszerek nélkül, ésszerű hulladékhasznosítással oldja meg a termelést. A kisebb településeken jobban vigyáznak az emberek környezetükre, hiszen közvetlenül érzékelik életminőségük romlását.