Afrika éghajlati övezetei, övei
Afrika földrajzi fekvéséből adódóan a trópusi övezet és a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt övébe tartozik. A kontinenst csak a legforróbb kontinensként emlegetik. Nem véletlenül. Területének 95 %-a a trópusi övezetben elhelyezkedve a magas napállás révén a legtöbb meleg-mennyiséget élvezi. A trópusi övezet mind három öve (egyenlítői, átmeneti és térítői), valamint a trópusi monszun vidék itt alakult ki a legszabályosabban a Földön, a csapadék időbeli és térbeli eloszlásának rendje szerint.
Az egyes övek a legszebben Alacsony-Afrikában jöttek létre. Az Egyenlítő menti mindennapos esők övétől (Kongó-medence) távolodva, a szavannák egyszakaszos esők övébe (Szudán), majd a trópusi zonális sivatagok csapadékhiányos övébe (Szahara) jutunk el. Kelet- és Dél-Afrikában a domborzat és a kontinens alakja ezt szabályosságot megbontja. Kelet- és Dél-Afrika magas fekvésű felföldjein szavanna az éghajlat, míg magas hegyein vertikális (függőleges) övezetesség alakult ki, hegyvidéki éghajlattal. A dél-afrikai Kalahári-medencében a dél felé elkeskenyedő kontinensen - az óceán közelsége miatt -, hiányzik az igazi a trópusi sivatagi éghajlat, félsivatagi klíma alakult ki, peremén szavannával. Szintén módosító hatással lépnek fel a kontinens nyugati partjai előtt elvonuló hideg tengeráramlatok (Kanári- és Benguela-áramlat) és a délkeleti partok előtt áramló meleg Agulhas-tengeráramlat. A Namib-sivatag azonális, parti hideg, ködsivataga a Benguela-áramlat miatt alakult ki.
A Guineai-partvidéken trópusi monszun jött létre. A kontinens északi és déli pereme pedig már a mérsékelt övezetbe nyúlik. Északon az Atlasz-hegység lábánál, a Földközi-tengerpart mentén a csapadékos telű mediterrán éghajlat alakult ki. Ez az éghajlat jellemzi Dél-Afrika délnyugati partjait és a Fok-hegység vidékét.
A szubtrópusi öv másik éghajlata a csapadékos nyarú szubtrópusi monszun, a kontinens délkeleti tengerpartján fejlődött ki.
A trópusi sivatagi éghajlat példái Afrikában
A trópusi sivatagi vagy félsivatagi éghajlat forró és száraz nyárral, ill. hűvös és száraz téllel, a Szaharában fejlődött ki a legszebben, ahol az év döntő részében felhőtlen az időjárás. Ez az uralkodó passzát-szélrendszer leszálló ága miatt van. A legmagasabb hőmérsékletet a Földünkön, pont itt Afrikában 57,8 °C -ot el-Azizíjában, Líbiában mérték. A Föld legforróbb éghajlatú vidéke is itt van a kontinensen, ez az etióp tengerpart mellett elterülő Danakíl-sivatag. Az évi középhőmérséklete annyi, mint nálunk a legforróbb napok legnagyobb melege: 34 °C! A Szahara számumnak nevezett porvihara rendkívüli megpróbáltatást jelent az élőlényeknek. A fullasztó, ingerlő, köhögtető por néha oly mennyiségben rakódott le a sötét falként érkező porfelhőből, hogy egész karavánokat temetett be. Dél-Afrikában az óceántól elválasztó peremlépcsővidék a Kalahári-sivatagot teszi szárazzá. A Namib-sivatag pedig a hideg Benguela-áramlás miatt alakult ki, hasonlóan a dél-amerikai Atacama-sivataghoz.
Az egyenlítői éghajlat példái Afrikában
Az egyenlítői öv legszebben a Kongó-medencében fejlődött ki, ennek az övnek az éghajlata az egyévszakú, meleg, csapadékos (évi 3000-4000 mm) egyenlítői éghajlat. Egész évben magas évi középhőmérséklet (25-27 °C). Az évi közepes hőingás: 2-3 °C.
A szavanna éghajlat példái Afrikában
Az átmeneti öv Afrikában: Szudánban és a Kelet-afrikai-magasföldön alakult ki a legszebben, de megjelenik a Kalahári-medence peremvidékén is. Az átmeneti öv éghajlatát szavanna éghajlatnak hívják. Itt az évi középhőmérséklet 20-30 °C között változik, 2,5-10 °C értékű évi közepes hőingással. A napi hőingadozás nagyobb, mint az egyenlítői övben. A csapadék térbeli eloszlása követi a Nap évi járását. Két évszak váltakozik: a száraz és az esős. A száraz, kis nedvességtartalmú levegő kellemesebb az európai ember számára, ezért is az európai telepesek ezeket a területeket lakják Kelet-Afrikában. Ezt az övet a nyári esőzések miatt nyári esők övének is nevezik.
A trópusi monszun éghajlat példái Afrikában
A trópusi monszun-vidék Felső-Guineában alakult ki, erre jellemző éghajlat a trópusi monszun. A trópusi monszun vidékekre három évszak jellemző. A napsütéses, száraz "tél" mutatja a legnagyobb hőingást. A Nap egyre magasabb delelésének következtében a "tavasz" rendkívül forró, száraz és rövid. A felforrósodó szárazföld felett feláramló levegő indítja meg a csapadékot hozó monszun légáramlást, a "nyári" évszakot. A meleg, fülledt nyár kezdete, a monszunesőzés, sokszor pusztító viharral érkezik meg. Az évente hulló csapadék mennyisége döntően a domborzattól függ. Az átlagosan 1000-2000 mm elég szélsőségesen oszlik meg a hónapok között is. Földünk legcsapadékosabb vidékei közé tartozik a közép-afrikai Kamerun-hegy is, lábánál évi 10 000 mm-es értékeket mérnek.
Mérsékelt övezet megjelenése Afrikában
A forró övezet mellett Afrikában, megtalálható az északi és déli 30-45. szélességi fokok között a mérséklet övezet legmelegebb része is. Az öv éghajlatait a forró övezet légtömegei is befolyásolják (nyugaton a passzátok leszálló ága, ill. keleten a helyi monszun). Az évi középhőmérséklet +10 és +20 Celsisus fok között változik. Az évi hőingás nagyobb, mint a napi. A kontinens nyugati oldalán mediterrán, a keleti oldalán szubtrópusi vagy meleg-mérsékelt monszun tartományt találunk.
A mediterrán tartomány legnagyobb kiterjedésű, legszebb vidéke a Mediterráneum, a Földközi-tenger mentén teljesedett ki, így az Afrika északi részét is uralja, de megjelenik Dél-Afrikában Fokváros környékén is. A nyár száraz, forró és napsütéses. Az ősz, valamint a rövid tél enyhe és esős (400-1000 mm). Az Adriai-tenger partvidékére is eljutó, az afrikai sivatagokból induló forró, száraz és viharos sirokkó kellemetlen, "bágyasztó" napokat okoz.
Afrika déli mediterrán területével nagyjából azonos szélességen, de az átellenes keleti oldalon: a dél-afrikai Durban város és környékén fejlődött ki a szubtrópusi monszun tartomány. A forró övezeti monszunnál magasabb földrajzi szélességi fekvése miatt itt a tél hűvös vagy hideg és csapadékban szegényebb. A nyár meleg és csapadékos. Az évi átlagos csapadékmennyiség 700-2000 mm között ingadozik.
Függőleges övezetesség Afrikában
A szélességi körökkel közel párhuzamos horizontális övezetesség mellett a felfelé csökkenő léghőmérséklet, a magashegységekben függőleges, vertikális öveket hoz létre. Legszebben Kelet- és Északkelet-Afrika hegyvidékein jelenik meg. Különleges élményt nyújt az utazóknak az Egyenlítő mentén emelkedő óriáshegyek és óriáshegységek változatossága. A Kilimandzsárón például néhány nap alatt a forró trópusi övezetből a hó és a jég birodalmába lehet jutni. Mivel a magassággal 100 m-ként 0,5 °C-ot hűl a levegő évi középhőmérséklete, ezért ennyi felemelkedés megfelel annak, mintha 150 km-t távolodnánk az Egyenlítőtől.
A Kilimandzsáró példáján szépen lehet tanulmányozni, hogyan változnak az éghajlatnak megfelelően, a függőleges magassági növényövek. A Kilimandzsáró 5895 magas Kibo csúcsa az Egyenlítőtől 3 fokra tornyosul, a Kelet-afrikai-magasföldön. A hegylábától indulva, szavannai éghajlaton: a szavanna növényzet kb. 1800-2000 m-ig vegetál. A lakosság a 2000 m alatti termékeny lejtőkön, kiirtott erdők helyén banánt, kávét és kukoricát termeszt, az alacsonyabb térszínek a szántóföldi művelés és a legeltetés térszínei.
2-3000 m között terpeszkedik az igazi hegyvidéki esőerdő. 3000-3500 m-en megjelenik a köderdő szakállzuzmóval, más afrikai hegyekben bambuszerdő található. Ezek a növénytársulások a mérsékelt és hideg övezeti erdőzónák helyett vannak, e fölött 4000-5000 m-ig törpecserjék és fás hangák tenyésznek, fatermetű 5 méteres aggófüvek, ill. a levélrozettákban pompázó Lobéliák mellett. 5000 m felett afro-alpin növénytársulás: sziklahavas növénytársulás található. Ezt követi az örök hó birodalma, ami a globális klímaváltozás miatt a Kilimandzsárón, éppen megcsappanóban van. Lonnie Thompson ohiói geológus, glaciológus szerint 2015-re el is tűnik. A Kilimandzsáró hava 1912 óta 80 %-kal csökkent. A klímaváltozás mellett a helyi lakosság erdőégetése is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb eső esik a területen, mivel kevesebb víz párolog el a hiányzó, kiirtott növényzet által, ill. lehullott víz gyorsabban lefolyik a lejtőkön.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
