Bevezető
A környezeti válság tünetei a sűrűn lakott, fejlett iparú Németországban igen korán jelentkeztek. Főleg a széntüzelésű hőerőművekből jut a levegőbe a kén-dioxid, amely a légnedvesség hatására kénessavvá, majd kénsavvá alakul, és a csapadékvízzel kimosódik. A savas esők keletkezésében a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-oxidok is szerepet játszanak. A savas esők károsítják az épületeket és az acélszerkezeteket, megváltoztatják a talaj kémhatását, és ezáltal rontják a növényzet létfeltételeit. Németország területének közel 30%-a erdő, s az állomány fele kisebb-nagyobb mértékben károsodott. A „haldokló erdőkről” szóló vészjelzések nyomán a lakosság széles rétegei és a politikusok is felismerték a környezetvédelem jelentőségét. Ennek köszönhető, hogy a német lakosság igen környezettudatosnak számít.
Környezetszennyezés a Rajnán
Az ipari szennyezések miatt a Rajna régóta Európa egyik legszennyezettebb folyója volt, ám az 1980-as évekre sikerült csökkenteni a folyót ért károkat. 1986-ban azonban egy vegyi üzem ki baleset következtében mezőgazdasági vegyszerek és higany került a Rajnába. Ennek következtében sok száz tonna hal pusztult el, a leginkább érintett Baden-Württemberg tartományban a folyó élővilágának 80%-a pusztult el. A folyó alsóbb szakaszaira hígult a szennyezés, így ott kisebb kárt okozott. A károk hosszú távúak is, mivel a higany, ellentétben a növényvédő szerekkel, nem bomlik le, hanem feldúsul az élőlények szervezetében, és károsítja azt – azaz akár évtizedekkel később is hatnak a szennyezés káros következményei. A hasonló tragédiák elkerülése érdekében ma már fokozottan ügyelnek a Rajna vízminőségére és az intézkedések hatására a folyó szinte teljesen megtisztult.
A ruhr-vidéki rekultiváció
A Ruhr-vidéken a nehézipar válsága lehetőséget teremtett arra, hogy csökkentsék a környezetkárosítást. A bezáró bányák és üzemek helyett környezetvédelmi iparágak jelentek meg, és nagy figyelmet fordítottak a környezeti károk helyreállítására, például a természetes vízfolyások tisztaságára, vagy az erdőségekre. A régió környezetvédelmi vállalataiba (4500 db) a 90-es évek elején 6 milliárd márkát fektettek be. Több, addig nehéziparral foglalkozó cég profilt váltott és a környezetvédelemmel kezdett foglakozni.
A környezetvédelmi problémák kezelése
Németország a korán jelentkező környezeti problémákra gyorsan reagált. Mára már minden hőerőművét különleges füstszűrő berendezéssel szerelték fel; így a levegőbe jutó kén-dioxid mennyisége 1/4-ére csökkent. Az ország egyik kezdeményezője volt a katalizátoros autók és az ólommentes benzin elterjesztésének, az alternatív energiahordozók hasznosításának, a szélerőtelepek kifejlesztésének és építésének, a környezeti ártalmak ellen kibontakozó nemzetközi együttműködésnek. A sok új műszaki eljárást kidolgozó, exportképes német környezetvédelmi ipar több mint félmillió dolgozót foglalkoztat. Az egykori NDK területén működő korszerűtlen, környezetszennyező üzemeket bezárták. Az újrahasznosítás megkönnyítése érdekében a hulladékot már régóta szelektíven gyűjtik.