Tananyag választó:
A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék
Jegyzet szerkesztése:
Gazdasági élet az Kisalföldön és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken
Eszköztár:

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék természeti és társadalmi erőforrásai

Legfontosabb természeti erőforrásaink a térségben a víz, a termőföld, a szénhidrogének, a szén-dioxid, a lignit. A társadalmi erőforrások közül számottevő a szakképzett munkaerő és a diplomások aránya (Győrben, Mosonmagyaróváron, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen is működik egyetem vagy annak kihelyezett tagozata).
Károkat okozhat, hogy munkaerőnk egy része nem itthon, hanem Ausztriában vállal munkát (s akár át is költözik a határ túlsó oldalára).

A gazdasági ágazatok súlya a Kisalföldön és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken

A térségben már a középkortól tért hódított a céhes ipar, hagyományosan könnyűipari körzet volt. Van az előzménye a mezőgazdaság mellett az élelmiszer-, a könnyű- és a nehézipar fejlődésének is. Ezek, valamint az infrastruktúra, a harmadik és a negyedik szektor arányosan oszlik meg. A harmadik és a negyedik szektorban az országos átlagnál többen dolgoznak, a közlekedés és a kereskedelem az országos átlagnál fejlettebb.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék mezőgazdasági termelése

A Kisalföldön nagy területen termesztik a cukorrépát, a burgonyát, a szőlőt, a barackot, az almát és a zöldségeket (pl. sárgarépát, paradicsomot). Jellemző tenyésztett állata a szarvasmarha és a baromfi. A XIX. század második feléig külterjesen tartották a szürkemarhát, amely mellett a század második felében teret nyert a belterjesen tartott pirostarka marha (több húst és tejet ad), majd az 1980-as évektől a fekete-fehér tarka (a holstein friz), a nagytejhozamú, igényes szarvasmarha. Élelmezésükre a helyben termesztett szálas takarmányt és a cukorrépa megmaradt, leveles fejét is felhasználják. A bábolnai baromfitenyésztés nemzetközi hírnevet szerzett: Magyarországot „baromfi-nagyhatalomként” tartják számon Európában, az arab világban és Oroszországban.
A Nyugat-magyarországi-peremvidék vizenyős völgytalpain rét- és legelőgazdálkodást folytatnak, szarvasmarhát tenyésztenek. A domboldalakon szántóföldi művelés zajlik, rozsot, zabot, árpát, takarmánynövényeket termesztenek. Az esőzések miatt gyakoriak a fölcsuszamlások, amelyek megnehezítik a termelést. A hegyvidéken erdőgazdálkodást folytatnak.
A mezőgazdaság kedvezői feltételei miatt a Kisalföldön megjelentek a biogazdák is, de a biofarmok aránya még mindig nagyon alacsony, pedig a közeli osztrák és német piacok jó lehetőséget teremtenek a külföldön való értékesítésre.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék ipara

A Kisalföld mezőgazdasági termékeit az élelmiszer- és a könnyűipar hasznosítja. Az élelmiszeripar meghatározó ága a hús- és a tejipar. A szálastakarmány termesztése közelében vannak a nagyobb marhatelepek és a tejüzemek. Híresek a győri, a kapuvári és a bábolnai húsipar, valamint a győri, a mosonmagyaróvári, a répcelaki és a csornai tejipar termékei.
A nagyobb cukorgyárak Sárváron és Petőházán már magántulajdonban vannak. Győrben és Mosonmagyaróváron számottevő a tartósítóipar is.
Már a középkortól a Kisalföldön ment keresztül Bécs felé a gyapjúkivitel útvonala. Ahogy régen a fonodákban, a szövödékben, úgy ma a textil- és ruházati iparban (Győrben, Kapuváron, Pápán, Komáromban, Tatán, Mosonmagyaróváron) is főként nők dolgoznak. Az ágazatnak kevés a bevétele, és ki van szolgáltatva a külföldi vállalkozóknak.
A fa- és bútoriparnak Győr, a papíriparnak Lábatlan az egyik jelentős központja.
A kisalföldi nehézipar képviselője a mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyártás, a győri Rába (amely közlekedési eszközöket, közúti járműalkatrészeket és részegységeket gyárt), az Audi-gyár, az esztergomi Suzuki-gyár, a győri és a répcelaki vegyipar. Kőolaj- és földgázfeldolgozás zajlik Győrben, Komáromban és Almásfüzitőn, Nyergesújfaluban műszálat állítanak elő. Almásfüzitő az alumíniumipar, Lábatlan a cementgyártás központja.
A Nyugat-magyarországi-peremvidék könnyűipari központjai: Sopron (fa- és textilipar), Kőszeg (textilipar), Szombathely (textil-, bőr-, cipőipar). Élelmiszeriparából kiemelhető a kőszegi és a soproni borvidék, a nagykanizsai és a zalaegerszegi tejipar. A nehéziparban a Zalai-dombság kőolajára települő vegyipar (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) és pl. a szentgotthárdi Opel-alkatrészeket gyártó General Motors-üzem említésre méltó.
Az energiatermelésben – az uralkodó szélirány és a nagyobb szél miatt – környezetbarát szélerőműveket létesítettek és ennek kiaknázásában még óriásiak a lehetőségek.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék szolgáltatóipara

Kisalföld és Nyugat-Magyarország infrastruktúrája az országos átlagnál jobban kiépült. A szolgáltatások nemcsak a hazai lakosságot szolgálják ki, hanem kialakult az ún. „szolgáltatásturizmus” is, a fogászat, a fodrászat, az étkezés, a vásárlás átvonzza az osztrák és szlovák érdeklődőket a határon. A Fertő-tó és a történelmi városok számos látogatót vonzanak. Egy idő óta megfigyelhető, hogy az osztrák, német nyugdíjasok házat, lakást vásárolnak maguknak Magyarországon, mert nálunk olcsóbban meg tudnak élni jövedelmükből. E folyamat megítélése lehet ellentmondásos, ugyanakkor az elnéptelenedő falvak így hosszabb életűvé válhatnak.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék negyedik szektora

Ezek a régiók az országos átlagnál jobb helyzetben vannak. Jól ki van építve a telekommunikációs hálózat, akár külföldi távmunkát is vállalhatnak a környéken élők. A számítógépek tekintetében a lakások PC-ellátottsága az országos átlag fölött van, és Nyugat-Dunántúlon ez a helyzet az internetelérési arányban is. A Közép-dunántúli régióban az internettel rendelkező háztartások száma alacsonyabb.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék nevezetes települései

A térségben már a középkorban szabad királyi város lett Sopron, amely a trianoni béke utáni, Magyarország melletti népszavazás miatt elnyerte a „leghűségesebb város” címet. Győr fontos útvonalak találkozási pontja, s emellett az Árpád-kortól püspöki székhely. Pannonhalma egyik első bencés apátságunkkal és ezeréves iskolájával büszkélkedhet (a Világörökség része). Esztergom már Szent István uralkodása idején érseki központ lett. Kőszeg és Szombathely történelmi nevezetességeit, Bük és Sárvár fürdőit messze földről felkeresik. Komárom jelentős hídváros.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék környezetvédelme

Az Alpokalja erdővidéke és a Kisalföld vízkészlete különös védelemre szoruló természeti értékünk. Számolni kell a szomszéd országok politikájával is, pl. a tervezett bős-nagymarosi vízlépcső szlovák részének megépítése, a Duna elterelése lecsökkentette a szigetközi növények és állatok élőhelyét.
Szentgotthárd környékén már többször tiltakoztak a közelben tervezett osztrák szemétégető miatt, hiszen az uralkodó szélirány miatt ez Magyarországon is légszennyezést okozhat.
Pár éve Ausztria felől vegyi szennyezés érkezett a Rábán, Győrig jutott a habzó víz.
2010-ben a Dunántúli-középhegységben Kolontár és Devecser egy részét elöntötte a bauxitbányászat révén keletkezett, erősen lúgos kémhatású vörösiszap. Teljesen tönkretette a termőterületet, elpusztította a Marcal élővilágát, a káros anyag kis koncentrációban a Dunáig jutott. A lúgot gipsszel próbálták semlegesíteni, s még sokáig számítani kell a szennyezett talaj és a szálló por miatti megbetegedésekkel.