Tananyag választó:
A Dunántúli-domb- és hegyvidék
Jegyzet szerkesztése:
Gazdasági élet a Dunántúli-domb- és hegyvidék
Eszköztár:

A Dunántúli-domb- és hegyvidék természeti és társadalmi erőforrásai

A terület fontos értéke a víz, a feketeszén és az uránérc, a termőtalaj, a mészkő és a homokkő. Itt a legerősebb Magyarországon a mediterrán éghajlati hatás, ezért olyan növények is teret hódítanak, amelyek az országban máshol nehezebben termeszthetők.
Pécs egyetemi város, a megyeszékhelyeken jelentős szellemi tőke összpontosul

A gazdasági ágazatok súlya a Dunántúli-domb- és hegyvidéken

A Dél-Dunántúlon viszonylag magas a könnyű- és az élelmiszeripar aránya. A nehézipar (pl. mecseki szénbányászat) visszaesett, bár Pécs környékén fejlett ipari komplexum alakult ki. A dombvidéken magas az agrárfoglalkozású réteg aránya. A harmadik és a negyedik szektor folyamatosan fejlődik.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék mezőgazdasági termelése

A térség naposabb, keleti tájain, a löszös feketeföldön búzát, kukoricát, cukorrépát és szőlőt termesztenek. A Belső-Somogy homokvidékén a termesztett növények: a zöldségfélék, a burgonya, a téli alma, a rozs, az árpa, a zab. A nyugati és a középső dombvidékeken szálastakarmányokat termelnek, ezt fogyasztja el a szarvasmarha és a juh. A hegységek déli előterébe gyümölcsöt (mandulát, őszibarackot, szelídgesztenyét) és szőlőt telepítettek (pl. szekszárdi és villányi borvidék).
Jelentős a sertés- és a baromfitenyésztés, az erdőkben a vadgazdálkodás.
Az erdősültség foka az európai uniós átlaghoz hasonló.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék ipari tevékenysége.

A mezőgazdasági termékeket hasznosítja az élelmiszer- és a könnyűipar. A malom-, a hús-és a tejipar jelentős központja Kaposvár, Szekszárd és Pécs, a konzervgyártásé Nagyatád és Szigetvár, a cukorgyártásé Kaposvár, a dohányiparé Pécs. Könnyűipari termelés zajlik a régióközpontban, Pécsen (bőr- és cipőipar). Ugyancsak bőripari üzeméről ismert Simontornya és Bonyhád, textiliparáról Kaposvár.
A nehézipar a mecseki szénbányászattól, a paksi atomerőműtől eltekintve nem nagyon jelentős. Az elektronikai ipar Kaposváron, a mezőgazdasági gépgyártás Szekszárdon telepedett meg. Nemzetközi hírnévre tett szert a pécsi, eozinmázas Zsolnay-kerámia.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék szolgáltatóipara

A nagyvárosokat jól kiépített út-, vasút- és kereskedelmi hálózat kapcsolja össze. A szolgáltatások nagyon eltérőek a nagyvárosokban és a kis falvakban. A külföldi tőke sokkal kevésbé hódított tért a Dél-Dunántúlon, mint Nyugat-Magyarországon.
Pécs Európa kulturális fővárosaként (2010) tovább szépült, és a kapcsolódó rendezvények Baranya megye más településeit is népszerűsítették.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék negyedik szektora

Az informatikai hálózat a lakások PC-ellátottsága tekintetében megfelel az országos átlagnak, de az internet-elérési arány átlag alatti. A városokban jobb, a falvakban rosszabb a helyzet.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék nevezetes települései

A magyarországi nagyvárosok egyik legszebbike Pécs, a középkori városmaggal, az ókeresztény sírkamrákkal (amely a Világörökség része), a székesegyházzal, a török-kori emlékekkel (dzsámik), múzeumokkal.
Fontos központi szerepkört látnak el a megyeszékhelyek: Kaposvár, Szekszárd. Szép várakkal dicsekedhet Szigetvár és Siklós.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék környezetvédelme

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén kívül is javul a környezet állapota. A bányabezárások után a légszennyezés értéke csökkent.
Fontos feladat a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek biztonságos elhelyezése (pl. a Mórágyi-rög gránitjában).
Pécsen többször tiltakoztak az ellen, hogy NATO-radart telepítsenek a Zengőre (a Mecsek legmagasabb csúcsára), illetve a Pécshez közelebb eső Tubesre.