Bevezető
A fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező Hollandia igen termelékeny gazdasággal rendelkezik, és jelentős az exportja is. Fejlődése kiváló fekvésének, nemzetközi kapcsolatainak és az 1960-as években feltárt földgázvagyonának köszönhető.
Tájak és ásványkincsek
Hollandia nagy része 100 méternél alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekszik, egyetlen pontja van magasabban mint 300 méter. Az ország területének körülbelül egynegyede mélyföld, azaz a tenger szintje alatt fekszik. Az ország területét lefedő Holland-síkság keleti az úgynevezett geest-vidék alkotja. A Rajnától északra homokos-agyagos morénák, délre pedig folyami hordalék jellemző. Hollandia legfontosabb ásványkincse az északi területeken bányászott földgáz.
Ipar
Hollandia gyáripara a két világháború közötti időszakban kezdett fejlődni. A nyersanyagok hiánya miatt az üzemek elsősorban külföldről érkező nyersanyagokat dolgoznak fel, és termékeik zömét is exportálják. Ezért a gazdaság központja is a két legfontosabb kikötőváros, Amszeterdam és Rotterdam. Szintén importnyersanyagok táplálják ijmuideni vaskombinátot, amely a holland gépipar egyik fontos alapanyaggyártója. A gépgyártás legjellemzőbb termékei közé tartoznak a kikötői gépek, berendezések, munkagépek. Világszerte ismert a Philips elektronikai konszern, melynek székhelye Eindhovenben van. Az elektronikai ipar az elmúlt évtizedekben a legdinamikusabb iparág Hollandiában
Randstadt
A holland ipar és a népesség Hollandia középső részére koncentrálódik, ahol a szorosan összenőtt települések egy patkóra emlékeztető alakú övezetet alkotnak. A 7 millió lakosú Randstad több városi központ köré nőtt peremvárosok összessége alkotja. A legfontosabb központ Amszterdam, amely amellett, hogy az ország fővárosa (bár a királyi székhely Hága) a kereskedelem és a pénzügyi élet fellegvára is. A kormány és az államigazgatás központja is Hága. A világ második legforgalmasabb kikötővárosa, Rotterdam sokoldalú, importanyagokra épülő feldolgozóiparáról ismert.
A területen igen intenzív és fejlett a mezőgazdaság is: virághagyma-termesztés, intenzív tejgazdálkodás, üvegházas zöldségtermesztés, és keleten pedig intenzív állattenyésztés jellemző. Az elmúlt években a Randstad területén a nagy népsűrűség, a bevándorlók nagy száma, a jövedelmi különbségek eredményeként társadalmi és politikai feszültségek jelentkeztek. Az elöregedő népességstruktúrán csak a bevándorlás segít, emiatt a népesség egyre nagyobb része külföldi származású, elsősorban törökök és marokkóiak.
Polderek
Hollandia történelme egyben a tengerrel folytatott küzdelem története is. – nem véletlenül tartja úgy a mondás, hogy „a tengert Isten, a szárazföldet a hollandok teremtették”. Az ország területének 1/4-e mélyföld, és a vihardagályok és a folyami árvizek az ország területének közel 2/3-át fenyegetik. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a holland partvidék évszázadonként folyatosan süllyed, így a múltban a tenger folyamatosan területeket hódított el a szárazföldtől. A tenger visszaszorítása, azaz a polderesítés a 15. században kezdődött.
Ez úgy zajlik, hogy a kiszárítani szándékozott területet elgátolják a tenger többi részétől, majd a körülgátolt mélyföldeket – a poldereket – kiszárítják, ehhez régebben szélmalmokat használtak, manapság pedig motoros szivattyúkat. A körülgátolt tófenék iszapja a víz kiszivattyúzása után még rossz minőségű, nem alkalmas a művelésre, ehhez 8-10 év szükséges. Először nádat ültetnek a területen, ezt 2–3 év elteltével felégetik. Az egyenletes talajvízszint biztosítására a föld alatt alagcsöveket vezetnek. Később a valamelyest feljavított talajon néhány évig különböző növényeket: repcét, majd búzát és árpát termesztenek. A folyamat lezárásaként az állam a már művelésre alkalmas poldereket 30–parcellákra osztja, és bérbe adja a gazdáknak. Az poldereken mesterségen tervezett településhálózatot alakítanak ki, hogy minél jobban kihasználják a rendelkezésre álló területeket.
A Deltaterv
Az 1958 és 1986 között végrehajtott Delta-terv célja az volt, hogy a délnyugat-hollandiai területeken elhárítsa a pusztító vihardagályok veszélyét. A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet. A tengert elérve széles tölcsérekké tágult folyóágakat különböző gát- és zsiliprendszerekkel zárták le. A mesterséges töltéseken közlekedési útvonalakat alakítottak ki, az elrekesztett területeken létrejött édesvizű tavakat pedig az ivóvízellátásra és az üdülésre, a sportolásra használják.
Mezőgazdaság
A holland mezőgazdaság jelentős exportot bonyolít le, különösen Nagy-Britanniába és Németországba szállítanak sok árut. A mezőgazdaság vezető ága sokáig az állattenyésztés volt, mára azonban a növénytermesztés vette át a helyét a kertészetek gyors fejlődése miatt. Az óceáni éghajlat egyenletes, bőséges csapadéka (650–750 mm), a levegő nagy páratartalma és a magas talajvízszint kedvez a zöldmező-gazdálkodásnak. A rétek feljavításával, műtrágyázásával kitűnő fűhozamokat érnek el, és ezt szántóföldi takarmánytermesztéssel is kiegészítik. A megtermelt tej nagy részét sajttá (pl. edami, gouda), vajjá vagy tejporrá dolgozzák fel. A holland sajtok különösen híresek világszerte. A tejipar melléktermékeit, a sertés- és baromfitenyésztésben hasznosítják: mindkét ágazat nagy exportőrnek számít. A földgázzal fűtött üvegházak egész éven át lehetővé teszik a friss gyümölcsök, zöldségfélék, virágok termesztését, amelyeket Európa-szerte exportálnak. A virágok exportjában Hollandia világelső, és itt található a világ legnagyobb virágtőzsdéje is.
Híres városok
A kormányzati székhely Amszterdam kulturális, pénzügyi és kereskedelmi funkciói lényegesek, valamint gépipara, és az import árura települt élelmiszeripara és turizmusa is jelentős. A királyi székhely Hága ismertségét a Nemzetközi Bíróságnak, és a Nemzetközi Törvényszéknek is köszönheti. Delft és Utrecht egyetemi városok, utóbbi egyben fontos közlekedési csomópont is. Delft turizmusa is jelentős, köszönhetően középkori épületeinek és a várost átszövő csatornáknak.
Az 1992-es európai uniós szerződés helyszíne, Maastricht ipara a feketekőszénre épült, így a nehézipar elmúlt évtizedekbeli válsága érzékenyen érintette. A kiutat a vegyipar, a megmaradt iparágak (cement, porcelán, üveg), illetve a turizmus (konferencia, és bevásárló) jelentette. A délen fekvő Eindhoven a Philips központja, de itt található még a járműgyártó DAF központja is. Az északi területek legnagyobb városa és gazdasági központja Groningen, amely oktatási központ is egyben.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
