Bevezető
Belgium és Luxemburg fekvésüknél és történelmüknél fogva igen fontos szerepet játszanak az Európai Unió működésében, rengeteg integrációs intézmény működik a területükön. Bár a két ország gazdasága összekapcsolódik, az ipar jellegzetességei és fontossága eltérőek.
Nyelvi megosztottság, belga és luxemburgi tájak
Belgium ismert nyelvi megosztottságáról: az ország déli felét franciául beszélő vallonok, északi részét flamandok lakják, akik hollandul beszélnek. Az ország két része nem csak nyelvileg különbözik, hanem eltérő gazdaságfejlődési utat is járt be az elmúlt évtizedekben. Míg Vallónia nehézipara az utóbbi évtizedekben visszaesett, az északi országrész, Flandria, töretlen gazdasági fellendülés színtere volt. Az eltérő fejlődés út a flamand–vallon ellentéteket; és a két országrész egyre szélesebb körű önállóságot harcolt ki. Flandria és Vallónia mellett a kétnyelvű Brüsszel és környéke, valamint az Ardennekben élő németek autonómiával is rendelkeznek.
Európai Uniós központok
Mivel az európai integráció létrehozásában jelentős szerepet játszó országokról van szó, több európai uniós intézmény is ezekben működik. A belga főváros, Brüsszel jelentős szereppel bír a nemzetközi politikában, hiszen az EU és a NATO székhelye. Az Európai Unió „fővárosaként” is szokták emlegetni (de hangsúlyozni kell, hogy az EU-nak hivatalosan nincs fővárosa), hiszen itt van az Európai Unió Tanácsának, és az Európai Bizottság székhelye, itt ülésezik a Régiók Bizottsága és a Szociális és Gazdasági Bizottság, és a Parlament egyes üléseit is itt tartják.
Luxembourg is több uniós intézmények ad otthont: az Európai Bíróság székhelye, az Európai Beruházási Bank székhelye, az Európai Számvevőszék székhelye, és itt található az Európai Parlament Titkársága.
Mezőgazdaság
Belgium mezőgazdaságára jellemző az ipari növények (len, cukorrépa) viszonylag nagy aránya. Az északi területeken, a Flandriai-síkságon a nagy múltra visszatekintő lentermesztés foglal nagyobb területeket. Ettől délre a Brabanti-dombságban főleg a búza, a cukorrépa és a takarmánynövények jellemzőek, de gyümölcstermesztés is előfordul. Az Ardennekben pedig elsősorban erdőgazdálkodás zajlik – az erdők Belgium területének körülbelül 20%-át adják. A belga mezőgazdaság legfontosabb termékei a cukorrépa, a sörárpa, a komló, és a dohány. Luxemburg területén, a Mosel-völgyében pedig a borászat jelentős.
Ipar
A 19. században a Sambre és a Maas mentén talált feketeszéntelepekre alapulva jött létre Vallónia igen jelentős nehézipara. A kőszén jelentette a vaskohászat telepítő tényezőjét. Az itteni nehézgép-gyártás is a 19. században alakult ki: és elsősorban járműveket, erőművi berendezéseket, szerszámgépeket állít elő. De a kőszénre települt a helyi nyersanyagokat feldolgozó cementgyártás, illetve a világhírű kristály- és táblaüveg-gyártás is. Azonban a kedvezőtlen geológiai adottságok, és az ebből következően gazdaságtalan termelés miatt a bányákat az elmúlt évtizedekben bezárták, így a vallon ipar válságba került. A korábban kőszenet feldolgozó vegyipar a holland földgáz felhasználására tért át, a szénerőművek szerepét pedig egyre inkább a Maas völgyében épült atomerőművek vették át. Flandria gazdaságának legfontosabb, legismertebb ágazata a textilipar. A több évszázados múltú textilipar jelenleg is létező képviselője a szőnyegkészítés, amelyben Belgium ma is a világ élvonalába tartozik. Emellett Gent és Antwerpen fejlett gépiparral rendelkezik, Genkben pedig a Ford létesített autógyárat.
Luxemburg iparában a kohászat a meghatározó, exportja jelentős részét ez az ágazat adja.
Szolgáltatások Luxemburgban
Kedvező adózási feltételei miatt számos bank jött létre Luxemburgban, és fejlett az ország pénzügyi szektora. Fővárosa ad otthont az EU bíróságának, EP titkárságának, számvevőszékének, pénzügyi és statisztikai intézményeinek - a lakosság ¼-e emiatt külföldi.
Fontos még Luxemburg közlekedési szerepe is: az ország jelentős átmenő forgalmat bonyolít le. Emellett az 1985-ban aláírt uniós egyezmény helyszíneként ismert Schengen falucska is.
Híresebb városok
Brüsszel, csakúgy, mint a körülötte fekvő brüsszeli régió, kétnyelvű, azaz a francia és a holland nyelv egyenértékűnek számít. Ennek következtében minden felirat két nyelven is megtalálható. A nagy kikötővárosok – Gent és Antwerpen – a legkorszerűbb iparágak (elektrotechnika, elektronika, finomvegyészet) telephelyévé váltak. Antwerpen emellett a külföldről behozott kőolaj és a különböző színesércek feldolgozásának, valamint a gyémántkereskedelem kiemelkedő központja. A tengerpart (Ooostende), illetve a gótikus és a reneszánsz építészet remekeinek számító flamand városok (Brugge, Gent) jelentős turistacélpontnak számítanak. Leuwen Belgium legrangosabb egyetemi városa, amely katolikus egyeteméről ismert világszerte.
Luxembourg fejlett pénzügyi és adminisztratív központ, nemzetközi szerepköre következtében lakossága több mint fele külföldi. Több mint ezer éve történelme számos látnivalóval (pl. óváros, Nagyhercegi palota) gazdagította a várost.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
