A műhold-meteorológia története közel 30 éve kezdődött. A műholdak mérései számos előnnyel rendelkeznek a felszíni mérésekkel szemben. Segítségükkel nyomon tudjuk követni a légkörben lezajló gyors időjárás változásokat. A szakemberek a mérési eredményeket azonnal elemezni, értékelni tudják. A műholdak méréseinek előnye továbbá, hogy olyan területekről is tudnak adatokkal szolgálni, ahol nincsenek földfelszínre telepített megfigyelő-állomások. A meteorológiai műholdak az egész Földre kiterjedő globális megfigyelőrendszert alkotnak. A műholdak méréseik során nemcsak az alattuk elterülő területről készítenek felvételeket, hanem a teljes Föld felszínét képesek lépésről lépésre letapogatni. A Föld egyes területeiről több felvétel is készül, más és más hullámhossztartományból. Mindegyik felvétel más információt közvetít a szakemberek számára. A műholdak legfontosabb feladata a felhőképek előállítása. Ez a felhőzetről, a felszínről visszaverődő vagy az onnan kiinduló sugárzások különbségének mérésével lehetséges. A képek különböző hullámhosszúságú infravörös sugárzások tartományában készülnek. A felvételek információtartalma annál értékesebb, minél nagyobb a kép felbontása. A holdak adatai alapján meghatározhatjuk a felszín hőmérsékletét, következtethetünk a légoszlop vízgőz-, ózon- vagy szennyező anyag tartalmára is. A műholdak tekintetében megkülönböztetünk geostacionárius és kvázipoláris műholdakat. A geostacionárius műholdak keringési ideje megegyezik a Föld tengely körüli forgásának idejével. Ezeket a holdakat az észlelő mindig azonos helyen látja, és a Föld azonos területeiről készítenek felvételeket, gyűjtenek mérési adatokat. A kvázipoláris műholdak az Északi- és a Déli-sark közelében elhaladó pályán repülnek, és a teljes földfelszínt képesek megfigyelni. A műholdak előállítása és üzemeltetése hihetetlenül költséges feladat, nemzetközi összefogás nélkül a finanszírozás lehetetlenné válna. Az OMSZ képviselve hazánkat számos nemzetközi szervezet tagja lett, ahonnan a meteorológiai műholdképekhez Magyarország is hozzájut. Folynak az előkészületek az EUMETSAT második generációs műholdcsaládjának első tagjaként fellőtt MSG műhold adásainak vételére is, amely felbontásban és a származtatott paraméterek vonatkozásában is az eddigieknél sokkal részletesebb információt fog szolgáltatni. Az Ariane-5 rakétát, amely magával hordozta az MSG (Meteosat Second Generation) második generációsnak nevezett meteorológiai megfigyelő-műholdrendszerét 2002. augusztus 29-én lőtték fel. A műholdat már május 13-án elindították kilövési helyére. Cannes-ból egy óriási Antonov teherszállító repülőgépen 7100 km repülőút után érkezett meg a fellövés helyszínére: Francia Guyana-ba, Kourou-ba. A geostacionárius műhold pályájára állítása után Nyugat-Afrika partjainál, a Guineai-öböl fölött kering. Az új műhold fejlesztését az Európai Meteorológiai Műholdhasznosítási Szervezet (EUMETSAT) rendelte meg és az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) irányításával az Alcatel Space Industries gyártotta. A projektben 13 európai ország mintegy 50 cége vett részt. Az MSG-t (Meteosat Second Generation) a németországi Darmstadtból vezérlik. A rendszer ugrásszerű változást hoz az időjárás-előrejelzés számára. Az új műhold a korábbinál jobb, 3-6 km-es térbeli bontásban, és az eddigieknél kétszer gyakrabban, negyedóránként küldi majd az információkat. Az adatok az eddigi 3 hullámhosszhoz képest ezentúl 11 sugárzási csatornán érkeznek. Az OMSZ, mint az EUMETSAT társult tagja is hozzájut majd az új műholdrendszer információihoz. A nagyobb térbeli felbontású és gyakrabban érkező képek segítségével pontosabb előrejelzés készíthető a kisebb térskálán gyorsan kifejlődő időjárási rendszerekről (hurrikánok, erős viharok, zivatarok).