Hurrikánok, trópusi ciklonok, tájfunok

A hurrikán olyan ciklonálisan,vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes,a délin vele egyező irányban forgó több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelez, amely a trópusokon, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen,egészen pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. E zónára utalva trópusi ciklonnak is szokták nevezni, de az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a nálunk is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében ezt a képződményt tájfunnak hívják.

A trópusi ciklonok a mérsékelt öviekkel ellentétben nem két légtömeg határán képződnek. Létrejöttükben a fő szerepet a meleg, nedves trópusi levegő és a meleg, legalább 26-27 °C-os tengervízfelszín játssza. Ha ezek az alapvető feltételek nincsenek meg, akkor kialakulásuk nem valószínű.

A meleg óceán felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (északi féltekén az órajárásával ellentétes, a délin megegyező irányban). A kialakult légköri képződmény csak trópusi viharnak nevezhető addig, míg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/h). E fölött nevezik hurrikánnak (tájfunnak), és a szakemberek hivatalosan is regisztrálják az ilyen képződményeket; nevet kapnak, és mozgásukat folyamatosan nyomon követik.

A trópusi ciklon mérete és a benne lévő légnyomás jelentősen kisebb, mint mérsékelt övi társaié. A trópusi ciklonban a szél elérheti akár a 240-350 km/h sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. Szemben a mérsékelt övi ciklonokkal, a trópusi ciklonokban nincsenek időjárás i frontok. A ciklon középpontjában található a legkisebb légnyomás, itt kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol a felhők feloszlanak, és a műholdképeken kis fekete lyuknak látszanak. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének, mérete mindössze 15-40 km. A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre. Ez a viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát átfogja, és igen intenzív csapadék zúdul le belőle.

Évente átlagosan mintegy 84 trópusi vihar és 45 hurrikán / tájfun alakul ki a Földön. A trópusi ciklonok okozta károkról csupán becslések állnak rendelkezésre. A pusztítás nagyságrendjét jól mutatja, hogy az egyik legemlékezetesebb hurrikán, az Andrew, az evakuálás ellenére 50 ember életét oltotta ki, és a keletkezett károk meghaladták a 30 milliárd USA dollárt.

A hurrikánokat a szakemberek erősségüktől függően osztályozzák. Minden kategóriához megadják a vihar magjának légnyomását, ami minél alacsonyabb, annál nagyobb pusztító erőt képvisel. Jellemzik továbbá a szél sebességét, a tengerszint emelkedését és a károk mértékét.