Felhő- és ködképződés

A csapadék (kivéve a "nem hulló" fajtákat) felhőből esik, ezért a csapadék- és felhőképződést együtt taglaljuk.

A felhőképződés elve megegyezik a ködképződéssel, miszerint a levegő harmatpontig hűl, telített lesz, majd ha a lehűlés tovább folytatódik, a fölösleges nedvességtartalom kicsapódik. Azonban ehhez a kicsapódáshoz a gyakorlatban úgynevezett kondenzációs magvakra van szükség, ezekre csapódik ki a felesleges nedvesség. A kondenzációs magvak kis lebegő szilárd porrészecskék vagy apró folyadékrészecskék.

A köd- és felhőképződés különbsége, hogy míg a köd a talaj közelében keletkezik, a felhőképződésnél a levegő a magasban hűl le. A hűlésnek több oka is lehet: két különböző hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegő keveredik sűrűségkülönbség miatt létrejövő termikus feláramlás következik be a levegő kényszerpályán áramlik fel.

Amikor a levegő telített lesz, megkezdődik a víz kicsapódása. Az elsőként keletkező nagyon apró cseppeket felhőelemnek hívjuk. Ezek a kis felhőelemek további növekedésnek indulnak. A növekedés történhet további vízgőzmolekulák kicsapódásával, illetve ütközések révén, örvényes befogással. Bizonyos méretet elérve nevezzük őket csapadékelemeknek. Amikor ezek a részecskék már túl súlyosak, nem tudnak tovább lebegni a felhőben, akkor csapadékként aláhullanak. Előfordulhat azonban, hogy a cseppek esés közben elpárolognak és nem érik el a talajt.

A felhőzet és a csapadék mennyiségének mérése:

A felhőzet mennyiségét nyolcadokban, oktákban mérik. A szakemberek azt adják meg, hogy az égbolt hány nyolcadát borítja felhő. A csapadék mennyiségét milliméterben adják meg. Ha 1 m² területre 1 mm csapadék hullik, akkor annak a térfogata 1 dm³, vagyis 1 liter folyadékról van szó. Ha a csapadék szilárd halmazállapotú (hó), akkor felolvasztással megkaphatjuk a hó vízegyenértékét. Körülbelül 10 liter hó felel meg 1 liter víznek. A hó és a víz aránya tehát 10:1-hez.