A három óceán közül a legnagyobb, Ázsia és Amerika között helyezkedik el, kiterjedése közel 180 millió négyzetkilométer.

Azok a gázok, melyek üvegházhatás okoznak. Pl.:szén-dioxid, metán stb.

Az éghajlati rendszer belső változékonyságának jelensége az El-Nino , amely 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az alacsony földrajzi szélességeknek. Hagyományosan az El-Nino a perui partok halászainak azon tapasztalatát jelenti, hogy karácsony táján a halban gazdag hideg áramlást minden évben hosszabb-rövidebb halban szegény, meleg áramlat váltja fel, ez pedig az El-Nino érkezését jelenti.

Por alakú, finom szemű anyag, amely a kitörések alkalmával kerül a levegőbe. A hamu a lejtőn hamuáradatként is lecsúszhat, esővízzel keveredve pedig sárfolyást hoz létre.

Olyan energiaforrás, mely a Napból érkezik és a légköri jelenségek döntő többségét előidézi. A Napból érkező sugárzás különféle hullámhosszúságú sugarak sorozata. A közepes sugarak hossza 0,36-0,78 mikron. Ezek a fénysugarak, az ennél rövidebb hullámhossz tartományba esők az ultraibolya sugarak, valamint a hosszabbak az infravörösek. A fénysugárzás mellett a hőmérsékleti sugárzás is jelentős, illetve a korpuszkuláris (részecskesugárzás) sugárzásban az energia terjedése anyagi részecskékhez van kötve.

A Napban lévő töltésáramok folyamatosan változó mágneses tereket hoznak létre, ezek eseményeinek láncolata a naptevékenység.

hevesség, erősség

Az átlaghőmérséklettől való eltérés egy adott földrajzi helyen.

Az a hely, forma vagy képződmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak működő és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken.

Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A Föld éghajlatának gyökeres megváltozása, melynek különböző okai lehetnek. Napjainkban a klímaváltozást legnagyobb mértékben a fokozódó üvegházhatásnak tudják be a tudósok.

Gáz halmazállapotú anyag, mely egy szénatomból és két oxigénatomból áll. A növények fotoszintetéziséhez nélkülözhetetlen.

Gáz halmazállapotú víz.

Vulkánkitöréskor képződő kéntartalmú anyag.

A levegő hővisszatartó, hőtároló képessége. Lényege, hogy a Napból érkező rövidhullámú sugarakat a légkör jól átengedi, ezeket a felszín elnyeli, és ezáltal felmelegszik. A felmelegedett felszín az alacsonyabb hőmérséklete miatt hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, amivel szemben a légkör nagymértékben elnyelőképes. Így a kisugárzott hőmérséklet jelentős részét a légkör visszatartja. Nem maga a levegőanyag, hanem annak vízgőz, szén-dioxid és egyéb anyagtartalma idézi elő az üvegházhatást.

Képlete: CH4. A legegyszerűbb szénhidrogén. Színtelen, robbanásveszélyes gáz (sújtólég). A földgáz fő alkotórésze. Az egyik legfontosabb ipari alapanyag és energiahordozó.

Azok a gázok, melyek üvegházhatás okoznak. Pl.:szén-dioxid, metán stb.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

Gáz halmazállapotú anyag, mely egy szénatomból és két oxigénatomból áll. A növények fotoszintetéziséhez nélkülözhetetlen.

A légkör átlaghőmérsékletének az egész Földre kiterjedő emelkedése. Szerepet játszhat benne az emberi tevékenység is, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása eredményeként.

Olyan időszak a Föld történetében, amikor az egyébként el nem jegesedett területeket belföldi jégtakarók és gleccserek borították. Okai az éghajlatváltozásokban keresendők. Tanúi a glacigén üledékek, gleccserkarcok. Kialakulásuk okairól konkrét általánosítható és teljes egészében elfogadható elmélet még nem született.

Nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.

Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.

Folyó vagy bármilyen vízfolyás középmedret elhagyó áradása, ami a szélsőségesen magas vízállás következménye.

A különböző tengerek és óceánok vízszintjének átlagolásából származó érték.

A Földön végbemenő időjárási folyamatokat illusztráló modell.

A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.

HA egy időszakban kevés csapadék hullik, akkor csapadékhiány van.

A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.

A Föld egészére jellemző hőmérséklet, amelyet a Föld különböző részein mért hőmérsékletek átlagolásával kapunk.

A légkör átlaghőmérsékletének az egész Földre kiterjedő emelkedése. Szerepet játszhat benne az emberi tevékenység is, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása eredményeként.

A Föld éghajlatának gyökeres megváltozása, melynek különböző okai lehetnek. Napjainkban a klímaváltozást legnagyobb mértékben a fokozódó üvegházhatásnak tudják be a tudósok.

Nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.

az egyik legkomplexebb környezetvédelmi probléma amivel az emberiségnek szembe kell néznie a 21. században. Az okok, a következmények és a megoldások is hihetetlenül összetettek, minden emberi tevékenységet valamilyen mértékben érintenek, hiszen mindannyian elszenvedői és okozói is vagyunk egyben.

A napi középhőmérsékletek havi átlaga.

Nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.

A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.

Légköri aszályról akkor beszélünk, ha a levegő nedvességtartalma tartósan lecsökken.

Egy adott területen egy hónap alatt, naponta mért csapadékmennyiségek összege.

A egy év napi vagy havi középhőmérsékleteinek átlaga, középértéke.

Heves csapadék záporeső vagy zivatar formájában. Közép-Európában óránként mintegy 60 liter/négyzetméter vagy annál több eső számít felhőszakadásnak.

A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizet. A harmatpont alá hűlt levegőből kiváló szilárd vagy cseppfolyós víz a csapadék. Keletkezése és halmazállapota szerint osztályozhatjuk. Ez utóbbi szerint megkülönböztetünk folyékony (harmat, szitáló eső, zápor, felhőszakadás, tartós eső, stb.) és szilárd halmazállapotú (hó, zúzmara, dér, stb.) csapadékokat. A keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékot.

Adott időszakban mért hőmérsékletek átlaga.

Nevezetes szélességi körök. Az Északi-sarkkörön és tőle északra valamint a Déli-sarkkörön és tőle délre van legalább egy olyan nap az évben, amikor nem kel fel a Nap, és legalább egy olyan nap, amikor nem nyugszik le.

Északi- és a Déli-sarkkörtől a Föld szélső pontjáig, a pólusokig terjed. A Föld területének 8%-át soroljuk ide. A napsugarak hajlásszöge itt a legkisebb: kisebb 47 foknál, de lehet fok is. A Föld leghidegebb területe, a kisugárzás túlsúlyban van a besugárzással szemben. A nappalok és az éjszakák hosszúsága 24 órától 6 hónapig tart.

Nevezetes szélességi kör: ez a legészakibb szélességi kör, ahol még delel a Nap (azaz délben a sugarak beesési szöge 90 fok).

A forró övtől északra és délre található, a térítőköröktől a sarkkörökig terjed. Meleg és hideg évszakok váltják egymást, a napsugárzás beesési szöge sosem lehet 90 vagy fokos, azaz éjszakák és nappalok jól elkülönülnek egymástól. A nappalok és éjszakák hossza az évszakoktól függenek. Nagy ingadozások jellemzik ezt a területet. A Föld 52%-a tartozik ebbe az éghajlati övbe.

A Baktérítő a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike, amely az Egyenlítőtől délre 23° 26’ 22’’-en helyezkedik el.

magas hőmérsékletű

Ráktérítő és a Baktérítő közötti terület, amely a Föld 40%-a. Ez a terület kapja a legnagyobb hőmennyiséget a Földön, a napsugarak beesési szöge egész éven át közel van a 90 fokhoz. A nappalok és az éjszakák hossza közel azonos, általában 12-12 óra megosztással.