A Balaton vizén egy nyári napon akár százezren is lehetnek, fürdőzők, csónakázók, vízi biciklizők, vitorlások, komolyan kitéve a tó szeszélyes időjárásának.

Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is komoly problémát tud okozni a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge szélnek tűnik, amely könnyen besodorja a gumimatracokat, vízi bicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szélnyomás, hogy nem tudnak kimenni a partra. Sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni.

Látványosabb viharokat tudnak okozni a zivatarok. Alig 20 perc elegendő ahhoz, hogy a "semmiből" hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarok okozta szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető szélsávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy amíg az egyik helyen viharos erősségű a szél, 4-5 kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig.10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél. Más a helyzet a zivatarrendszereknél, vagy a nagyobb időjárás-változásokat okozó hidegfrontoknál. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő akár egy gigantikus dugattyú feltorlaszolja maga előtt a meleg levegőt, és széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugati ég alján elszürkülő eget, a vihar előtti forró, nyomott levegőt. A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként jóval a hidegfront előtt, Szlovénia irányából fejlődnek a vonalba rendeződött hatalmas zivatarok, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, és a hazai tornádók nagy részéért ők a felelősek. Amikor a felhőkből kirontó szél a sima vízre tör, nincs idő ahhoz, hogy a vízen hullámok alakuljanak ki, a szél felkapja a vizet és kialakul a felszín fölötti körülbelül 1 m magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a vízben úszó ember tüdeje feltelik vízzel, egy idő után meg is fulladhat, annak dacára, hogy az illető jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szélfordulásnak, a szélerősödésnek. Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy időben felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.