Szél- és napenergia

Földünk népessége jelenleg 6 milliárd, becslések szerint ez a szám 2070-ben elérheti a 9 milliárdot, melynek következtében a jelenlegi energiafogyasztási szinthez képest jelentősen megnövekszik az energia iránti igény. A hagyományos energiahordozók növekvő alkalmazása a légszennyezés további romlásához és ennek beláthatatlan következményeihez vezethet. A káros hatások mérséklése érdekében egyre nagyobb szükség van megújuló energiaforrások (geotermikus, nap, szél, víz, biomassza ) felhasználására.

Ezek az energiaforrások elsősorban a megnövekvő szükségletek egy részét képesek pótolni, a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására nem elegendőek. Energiatermelés szempontjából felhasználásuk korlátozott mivel szakaszosan állnak rendelkezésre, tárolásuk sem megoldható, valamint nyereséges üzemeltetésük megfelelő állami támogatás mellett garantálható. Ezzel szemben nem szennyezik a környezetet és kifogyhatatlan forrásai az energiának. Különösen a szélerőművek területén a technológia fejlődésével az utóbbi évtizedekben egyre hatékonyabb eszközök kerültek kifejlesztésre. Mindezen előnyök és korlátok figyelembe vételével a megújuló energiák kiaknázása megoldást kínálhat az egyre növekvő energiaigény kiszolgálására.

Magyarország a jelenlegi energia szükségletének 3,6%-át fedezi a felsorolt erőforrásokból. Az Európai Unió-hoz való csatlakozással az ország felvállalta, hogy a Kiotóban elfogadott Klímaváltozási Keretegyezmény értelmében az üvegház hatású gázok kibocsátását az 1988-as bázis évhez viszonyítva 6%-kal csökkenti, ennek érdekében 2010-re az EU előírásoknak megfelelően a megújuló energiák felhasználását megduplázza.

A légköri eredetű energiaforrások aránya - beleértve az üzembe helyezett 6 szélerőművet - jelenleg még csekély mértékű Magyarországon, a lehetőségek azonban koránt sincsenek kiaknázva. Az OMSZ egységes műszerhálózattal és azonos mérési programmal gyűjtött adatai lehetővé teszik a hazai szél- és napenergia-potenciál feltérképezését. A Széchenyi-pályázat keretében az OMSZ koordinálásával létrejött konzorcium 2002-2005 között kutatási és fejlesztési programot folytat mindkét témában.

Az együttműködés keretében olyan fejlesztésekre kerül sor, amely a hasznosíthatóság szempontjából alkalmas területek kiválasztását segítik. Ehhez a szél- illetőleg napenergia adatok feldolgozásával az ország készleteit jellemző térképek előállítása a cél. A szélprofil kutatásához a hang segítségével működő sodar-berendezéssel, valamint különféle magasságokban automata szélmérőkkel végzett szélmérések kerülnek összehasonlításra. A projekt fontos része a szélerőművek telepítéséhez szükséges jogi szabályozás áttekintése, valamint a tervezési fázisában alkalmazható műszaki és gazdasági vizsgálatok elvégzése. A fejlesztés érinti a létesítmények működtetését támogató speciális időjárás -előrejelzések kidolgozását is.