Klímaváltozási Keretegyezmény
Nap
fosszilis tüzelőanyagok
Egykori élőlények maradványaiból képződött tüzelőanyagok, pl.: kőszén, kőolaj, földgáz.
szél
A föld felszíne fölött, azzal párhuzamosan áramló levegőmozgás, amely a magas légnyomású hely felől az alacsonyabb légnyomású hely felé mutat.
energiaháztartás
szélerőművek
Olyan erőművek, melyek a levegő mozgását használják fel energia termeléséhez.
megújuló energiák
Olyan energiaforrás, amelyek felélésével belátható időn belül nem kell számolni (pl.:nap, szél, víz).
napenergia
A Napból érkező elektromágneses hullámok energíája.
csapadék
A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizet. A harmatpont alá hűlt levegőből kiváló szilárd vagy cseppfolyós víz a csapadék. Keletkezése és halmazállapota szerint osztályozhatjuk. Ez utóbbi szerint megkülönböztetünk folyékony (harmat, szitáló eső, zápor, felhőszakadás, tartós eső, stb.) és szilárd halmazállapotú (hó, zúzmara, dér, stb.) csapadékokat. A keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékot.
talajnedvesség
A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet nevezzük így.
fagyvédekezés
Az esetleges fagyás okozta károk enyhítésére/elkerülésére tett intézkedések.
meteorológia
A légkörrel és az abban lejátszódó folyamatokkal, állapotváltozásokkal, az időjárás változásaival foglalkozó tudományág.
időjárási károk
A természeti erők által az emberiség számára okozott kár.
növényvédelem
Az a folyamat vagy eljárás, melynek célja, hogy a növényeket fenyegető káros hatások mérséklődjenek/megszűnjenek.
hőmérséklet
Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.
öntözés
A növénytermesztés érdekében alkalmazott eljárás, amelynek során a növényeket megfelelő mennyiségű vízhez juttatják. Az öntözésnek többféleképpen történhet, kutakból, csatornákból, árasztással, különböző öntözőrendszerek kiépítésével. Jelenleg a világ mezőgazdasági területeinek 4,5%-át öntözik.
erózió
A külső erők víz, jég, gleccserek felszínformáló tevékenysége.
légnedvesség
A levegő nedvességtartalmát nevezzük rövidebben légnedvességnek.
agrometeorológia
Az agrometeorológiai kutatások célja, hogy a meteorológiai tényezők mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását objektív módon meghatározza. Az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás a mezőgazdaságban elsősorban azt jelenti, hogy olyan növényfajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott helyen nagy biztonsággal termeszthetők, és amelyek jól alkalmazkodnak az adott termőhely meteorológiai adottságaihoz.
anticiklon
Olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb, és kifelé haladva csökken. Az anticiklonban a levegő az északi féltekén D397az óramutató mozgásával megegyező irányban, nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középponttól távolodva fúj. Az anticiklon belsejében ezért a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az anticiklon jellemzője ezért általában a szárazabb, naposabb, de télen gyakran a tartósan ködös idő.
légkör
Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.
hidegfront
Az időjárási front egyik változata, amikor az áramlás a hideg levegőt a korábban melegebb levegővel borított terület fölé hajtja. Kísérőjelensége a gomolyos felhőzet, az általában záporszerű csapadék, gyakran a viharos szél és a zivatar.
ciklon
A légnyomási képződmények egyik jellegzetes megjelenési formája: az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú örvény, amelynek a középpontjában a legalacsonyabb a légnyomás és kifelé nő. A markáns időjárási jelenségek, a többnyire felhős, csapadékos időjárás hordozója.
orvosmeteorológia
Az orvosmeteorológia azzal foglalkozik, hogy bizonyos időjárási jelenségek milyen hatással lehetnek az emberre.
melegfront
Az időjárási frontok egyik változata, amikor a mozgó levegőben a meleg levegő hódít teret a hideg rovására. Kísérőjelensége általában a zárt, réteges felhőzet és a csendes, gyakran tartós csapadék.
orvosmeteorológiai előrejelzés
Az orvosmeteorológiai előrejelzés tájékoztatja az embereket, hogy milyen fronti hatásokra számíthatnak.
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) biztonságosabbá és könnyebbé teszi az egyik országból a másikba történő repülést. 1944-ben alapították, a légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a 185 szerződő állam között.
Chicagói Egyezmény
A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény.
ICAO
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet
turbulencia
A turbulencia és a turbulens áramlás alatt, olyan áramlásokat értünk melyek nem laminárisak és a Reynolds értékük nagyobb 2000-nél. A turbulencia bizonyos szemcséket részlegesen (pl. agyag, aleurolit), vagy teljesen szuszpenzióban tart. Abból a nyírásból származik, melyet az áramlás határrétege és az aljzat közötti súrlódás vált ki.
repülésmeteorológiai előrejelzés
A repülésmeteorológiai előrejelzés tájékoztatja a légiközlekedés résztvevőit, hogy a levegőben milyen időjárási viszonyokkal kell számolniuk.
szélnyírás
A magassági szél egy adott magasságban történő hirtelen megváltozása.
repülésmeteorológia
A repülésmeteorológia mindazokkal az időjárási hatásokkal foglalkozik, melyek veszélyeztethetik a légi járművek biztonságos közlekedését.
meteorológia
A légkörrel és az abban lejátszódó folyamatokkal, állapotváltozásokkal, az időjárás változásaival foglalkozó tudományág.
árvíz
Folyó vagy bármilyen vízfolyás középmedret elhagyó áradása, ami a szélsőségesen magas vízállás következménye.
hóolvadás
Az a folyamat, mely során a hó vízzé válik.
motorizáció
hidrológia
A vizekkel, a vizek megjelenésével, tulajdonságaival foglalkozó tudományág.
csapadék-előrejelzés
A várható csapadékmennyiséget becslő eljárás.
szennyező anyagok
Olyan anyagok, melyeknek káros hatásuk van a környezetre.
előrejelzés
A meteorológusok és az időjárás-előrejelzők számos eljárást alkalmaznak azért, hogy meg tudják mondani a jövőben várható időjárást.
közlekedésmeteorológia
A közlekedésben résztvevőket tájékoztatja azokról a veszélyekről, melyekre adott időjárási körülmények között oda kell figyelni.
villám
A villámlás elektromos kisülés. A zivatarfelhő elektromos mezőjében keletkezik, ahol a felhők, a felhő és a földfelszín, vagy a felhő és a légkör felsőbb rétegei között, és a felhőkön belül is feszültségkülönbségek jönnek létre. A feszültségkülönbségek több százmillió voltosak is lehetnek. A szakemberek szerint egy-egy villámlás alkalmával átlagosan180 kWh energia szabadul fel. A villámlások villámcsatornákon mozognak.
viharjelzés
A viharjelzés arról tájékoztat, hogy mekkora a valószínűsége egy vihar kialakulásának.
zápor
Tipikusan konvektív, azaz erős feláramlással keletkező csapadékforma. Az esőtől az különbözteti meg, hogy jóval nagyobbak az esőcseppek és nagyobb intenzitású. Egy zápor általában rövidebb ideig tart, mint az eső, ami általában a csapadékzóna gyorsabb mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (Cumulus congestus), és tornyos gomolyfelhőből, azaz zivatarfelhőből (Cumulonimbus, Cb) eshet. A zivatarfelhő olykor nem látható, mert vastag esőrétegfelhőbe ágyazódik. Ilyenkor a csendes esőt átmeneti heves záporok tarkíthatják.
mennydörgés
A villámlást kisérő hangjelenség.
Balaton
Tó a Dunántúl közepén a Bakony déli pereme, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 595 kb. km2, hossza 78 km, szélessége 5-12 km. Átlagos mélysége 3 méter. Medencéje a pleisztocén végén kialakult északkelet-délnyugat irányú tektonikus süllyedék. Csapadékvíz, a Zala folyó és kisebb patakok táplálják.
Siófoki Viharjelző Obszervatórium
zivatar
Zivatarfelhőkhöz (Cumulonimbus, Cb) kapcsolódó, egy vagy több elektromos kisülés (villámlás), amelyet hangjelenség (dörgés) kísér.
légkör
Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)