A szélerősség, szélsebesség
A légkör állandó mozgásban van, ritka eset, amikor nincsenek vízszintes és függőleges légáramlások. A felszínen különböző áramlási és hőmérsékleti okokból kialakuló vízszintes irányú nyomáskülönbségek kiegyenlítődésre törekszenek, az így meginduló, kiegyenlítődésre törekvő légáramlás a szél. A szél a magas nyomás felől az alacsony nyomású terület felé fúj, azonban a Föld forgásából származó eltérítő erő miatt ettől az iránytól az északi féltekén jobbra tér el. A nyomáskülönbség és a szél erőssége egyenesen arányos, ez azt jelenti, hogy ha nagyobb a nyomáskülönbség, erősebb szél fúj.
A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű. A széllökés általában 20-40%-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé "lökéses", mint nappal.
1805-ben Beaufort 12 kategóriából álló tapasztalati skálát állított fel a szélsebesség meghatározására. A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján osztályozta. Ezt a tapasztalati skálát a vitorlázók ma is használják. A meteorológiában a szélsebességet általában m/s-ban (méter/secundum), a köznapi életben inkább km/h-ban (kilóméter/óra) mérjük. Az angol nyelvterületeken mérföld/órában vagy csomóban (knot) mérik a szél sebességét. (1 m/s = 3,6 km/h = 2,237 mérföld/h)
Beaufort szélerősség-skála | |||||
Beaufort- fokozat | A szél sebessége | A szél hatása | |||
m/s | km/h | Megnevezés | vízen | szárazföldön | |
0 | 0 | 0 | Szélcsend | A vízfelület tükörsima. | A füst egyenesen száll fel. |
1 | 1 | 1- 4 | Gyenge szél | A víz felületén apró fodrok láthatók. | A felszálló füst gyengén ingadozik, a szél alig érezhető. |
2 | 2 - 3 | 5 - 11 | |||
3 | 4 - 5 | 12 - 22 | Mérsékelt szél | Barázdált vízfelület, határozott hullámvonalakkal, ritkán fehér fodor is megjelenik. | A szél a fák leveleit, vékony hajtásait mozgatja. |
4 | 6 - 7 | 22 - 25 | Hosszú, alacsony hullámok jelennek meg fehér tarajjal. | A szél a fák gallyait, kisebb ágait állandóan mozgatja. | |
5 | 8 - 10 | 26 - 36 | élénk szél | A hosszú hullámok tarajai fehéren habosak, a hullámok közepes méretűek. | A szél a fák erősebb ágait is folyamatosan mozgatja. |
6 | 11 | 37 - 42 | |||
12 - 13 | 43 - 47 | Erős szél | A tarajakon összefüggő fehér hab jelenik meg. A hullámok nagyok. | A kisebb fák törzsei erősen hajladoznak, vékonyabb gallyak letörnek. | |
7 | 14 - 16 | 48 - 58 | |||
8 | 17 - 20 | 59 - 72 | Viharos szél | Hosszú hullámhegyek jelentkeznek, sűrű fodros hullámokkal. A habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek. | A szél a fákról ágakat tör le, a nagyobb fák törzsei is erősen hajladoznak. |
9 | 21 - 24 | 73 - 86 | Vihar | Magas hullámhegyek jelennek meg, az egész vízfelület porzik, evezni széllel szemben már nem lehet. | A vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb ágakat letöri. Kisebb épületek megrongálód-nak, a tetőcserepek lesodródnak. |
10 | 25 - 28 | 87 - 101 | Erős vihar | A vízfelület fehéren porzik, hosszú átbukó tarajokkal, magas hullámokkal. | A vihar gyökerestül forgatja ki a fákat, az épületekben jelentős károk keletkeznek. |
11 | 29 - 32 | 102 - 115 | Orkán | Az egész vízfelület fehéren porzik. A szél letépi és elfújja a hullámtarajokat. A látótávolság gyakorlatilag megszűnik | A szél épületeket, tetőket rombol, súlyos pusztítást végez. |
12 | 33 - 36 | 116 - 130 | Orkán | ||
13 | 37 - 40 | 131 - 144 |