(fata morgana), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.

A mellékszívárvány átmérője 50°, tehát a főszivárvány felett ível. Mivel a fénysugárnak a mellékszivárvány esetében hosszabb utat kell megtennie az esőcseppben, többször törik meg és verődik vissza a cseppen belül (2. ábra), ezért a mellékszívárvány halványabbnak látszik, sőt van amikor egyátalán nem látszik. A kétszeres fénytörés és fényvisszaverődés következtében a mellékszivárvány színei fordított sorrendben látszanak, vagyis belülről kifelé: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya és indigó.

A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.

A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

Görög-latin eredetű szó. Jelentése: fénytan; a fizikának a fény jelenségeit, azok tér- és időbeli lefolyását tanulmányozó ága. A másik jelentése: műszer (távcső, fényképeőgép) fénytörő- és visszaverő szerkezeti eleme (tükör,lencse,prizma).

Magyarország híres középtája, az Alföld része.

A szivárvány kialakulásakor a még levegőben lévő vízcseppeken a fény törést szenved, és visszaverődik a szemünkbe. A szivárványt a napsugárzás irányához képest mindig 42°-os ívben, hajlásszögben látjuk. A szivárvány színei a fénytörés miatt alakulnak ki, a vörös a legkülső, a kék a legbelső íven helyezkedik el. Előfordulhat, hogy egy második, gyengébb ív is keletkezik, amelyben a színek sorrendje fordított.

A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.

Pehelyfelhő. Magas szintű, széttagolt felhő fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhő rostos, vagy selymes, ezüstös fényű is lehet. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5-13 km magasságban képződik.Nemzetközi jele: Ci

A legtöbb légköri fényjelenség a fénytörésen és fényvisszaverődésen alapszik. A napfény ténylegesen különböző színek keveréke, amelyeket el lehet választani egymástól. Ez a folyamat a diszperzió.

A főszivárvány ívének az átmérője 42°, színei belülről kifelé: indigó, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös. Minél több napfény éri az esőcseppeket, annál fényesebb a szivárvány, minél nagyobbak ezek a cseppek, annál élesebbek a színátmenetek. Kisebb cseppméretek esetében kevésbé látszik színesnek a szivárvány.

(délibáb), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.

Fátyolfelhő. Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. Nemzetközi jele: Cs

Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.

A villámlás elektromos kisülés. A zivatarfelhő elektromos mezőjében keletkezik, ahol a felhők, a felhő és a földfelszín, vagy a felhő és a légkör felsőbb rétegei között, és a felhőkön belül is feszültségkülönbségek jönnek létre. A feszültségkülönbségek több százmillió voltosak is lehetnek. A szakemberek szerint egy-egy villámlás alkalmával átlagosan180 kWh energia szabadul fel. A villámlások villámcsatornákon mozognak.

Rezgések által keltett, levegőben közvetített hullámok, melyet az emberi fül vagy egy mikrofon felfog. A mikrofon később elektromos jelekké alakítja át.

Megkülönböztetünk vonalvillámokat, felületi- és gömbvillámokat. A leggyakoribb a vonalvillám, ilyenekkel akár naponta találkozhatunk.

A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

A hang terjedési sebessége levegőben. Kb. 340 m/s.

Kisugárzás, kibocsátás. A fizikában elektromágneses hullámok kibocsátása, mikrorészecskék (elektron, proton, stb.) atommagokból vagy más elemi részecskékből történő kibocsátása, illetve elektronok kilépése fémekből hevítés vagy fény hatására. Tágabb értelemben, pl. a környezetvédelemben, használjuk különböző anyagok (főként szennyező anyagok) kibocsátásának jellemzésére.

A jelenség közvetlenül nem látható, csak a felhőket világítja meg. A villám kékeslila színét az oxigén emisszió (kibocsátás) vonalai okozzák.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A villám pályáján a levegő hirtelen magas hőmérsékletre melegszik fel, és robbanásszerűen kitágul. A hirtelen tágulás, majd az ezt követő összehúzódás hozza létre a dörgést.

A jelenségre még nincs egyértelmű magyarázat. Több lehetséges megoldás is létezik. Elképzelhető, hogy a villámcsatornában felhalmozódott ionizált gáztömegről vagy elektromos porfelhőkről van szó. A gömbvillámok színe általában narancssárga színű.

A jelenséget az okozza, hogy a szél valamilyen akadályba ütközik, és ezáltal hangot bocsát ki. A hang magassága és erőssége függ az akadályok méretétől és a szél erősségétől.

A Napból elektronok és protonok csapódnak a Föld légkörébe, ahol nitrogén t és oxigént gerjesztve fényjelenség keletkezik. A sarki fény az ionoszférán alakul ki, körülbelül100-400 km-es magasságban, a jelenség azonban a leggyakrabban a földfelszíntől100-150 km-es sávban észlelhető. Formája, alakja változatos. Általában "Északi fénynek" nevezik, de ez a használat megtévesztő, hiszen a déli sark közelében ugyanúgy előfordul, mint az északin.

A meteorológiában valamely folyamat szokásossal ellentétes viselkedése.