A légkör kialakulása

A jelenlegi nézetek szerint a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A kezdeti időszakban, ha volt is légköre, azt rövid időn belül elvesztette. A Föld abban az időben a Holdhoz hasonlítható légkör nélküli égitest volt.

Amint a földkéreg kezdett megszilárdulni, és a vulkáni tevékenység gázokat bocsátott ki, kezdetét vette a másodlagos légkör kialakulása. Az ebből az időszakból származó üledékek arra utalnak, hogy az ősbolygó (protoplanéta) légköre vízgőzből, szén-dioxidból, szén-monoxidból és nitrogén ből állhatott. Ezeknek a gázoknak a keveréke vékony réteget alkotva felhalmozódott a Föld felszíne fölé. A gázréteg elnyelte a Föld által kibocsátott hosszúhullámú sugárzást, így a földkéregből kisugárzott hővel és a vulkánok működésével nemcsak a légkör CO₂

-tartalma, hanem hőmérséklete is emelkedni kezdett. A földfelszín hőmérséklete 3,5 - 3,6 milliárd évvel ezelőtt elérte a 0°C -ot.

A vízgőztartalom emelkedésével megindult a víz útjának folyamatos körforgása, és a földfelszín mélyedéseiben összegyűlt csapadékból kialakultak az ősóceánok. A kutatások azt mutatják, hogy a Földön igen korán, 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelent az első baktériumszerű élet. A jelentősebb fejlődésre azonban még kétmilliárd évig "várni" kellett. A további fejlődéshez a légkör eleinte lassú, majd egyre gyorsuló átalakítására volt szükség.

Mivel az őslégkör akkor még kevés oxigént és ózont tartalmazott, és a Napból érkező veszélyes ultraibolya-sugárzás akadálytalanul juthatott a víz felszínére, élet csak a vizek olyan mély rétegeiben alakulhatott ki, ahova az ultraibolya-sugárzás már nem jutott le. 10 méteres vízréteg már kellő biztonságot nyújt a sugárzás ellen, és a fény is elegendő az egyes fajok, élőlények kialakulásához. A fotoszintetizáló élőlények anyagcseréjének köszönhetően a légkörben nőtt az oxigén és csökkent a szén-dioxid mennyisége, kialakulhatott a Földünket körülvevő, védelmet nyújtó ózonpajzs, így lehetővé vált a szárazföldi élet kialakulása is.