A légkör Földünket vékony rétegként veszi körül. Ezt a levegőburkot nevezzük légkörnek, amely alapjában gázok keveréke, de tartalmaz változó mennyiségben cseppfolyós és szilárd anyagokat is. A földi élet ennek a gázburoknak köszönheti létét, hiszen a légkör szabályozza a Föld hőmérsékletét, elnyeli a káros ultraibolya sugarakat, itt zajlanak az időjárási jelenségek, és tartalmazza a jelenlegi élővilág nagy részének életfeltételét, az oxigént. De az élet jelenléte nélkül a bolygó atmoszférája is más lenne: hosszútávon "magára" hagyva a légkör - oxigén, nitrogén - jellegzetes összetétele jelentősen megváltozna, kiegyenlítődne. A légkör szerepe az időjárásban összetett, hideg és meleg légáramlatok okozzák a hőmérséklet naponkénti változását, a széljárást és az esőt. A körülöttünk lévő levegő folyamatosan áramlik, kering. Ennek a globális cirkulációnak - mint a többi földi folyamatnak is - a mozgató motorja a Nap.

Ahogy JAMES E. LOVELOCK, a Gaia elmélet megalkotója mondta: "A Föld légköre olyannyira életről árulkodó, hogy ha messziről, a Naprendszeren kívülről irányítanának rá egy infravörös távcsövet, rögtön tudnák, itt élet van".

A légkör vastagsága nehezen meghatározható, a levegőrészecskék sűrűsége a Föld tömegvonzása miatt a felszín közelében a legnagyobb, felfelé gyorsan ritkul. Egy területegység fölött elhelyezkedő légoszlop ezért nyomást gyakorol a felszínre, ezt a nyomást nevezzük légnyomásnak. Mivel a levegő sűrűsége fizikai hatások, elsősorban a hőmérséklet-változás következtében változik, a levegőoszlop tömege, tehát a légnyomás sem állandó, hanem folyamatosan változó a légkörben, a nyomásváltozás pedig mozgató rugója a légkör hullámzásainak, áramlásainak. A légnyomás mértékegysége a hPa (hektopascal). Az átlagos légnyomás a földfelszínen 1013 hPa. 10 km magasságban a légnyomás már csak 225 hPa, azaz a felszíni légnyomás 1/4 része, 80 km magasságban pedig mindössze 0,01 hPa, azaz a felszíni nyomás tízezred része. 800 km magasságban kezdődik az a réteg, ahol egyes levegőrészecskék már kiszabadulnak a Föld tömegvonzásából, és távoznak a világűr felé, de még 1000 km-es magasságban is kimutathatók levegőrészecskék. Ezért nehéz meghatározni légkörünk felső határát.

A Föld szférái

A légköri folyamatok megértéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megismerjük a Föld egyéb szféráit is, hiszen a légkör (atmoszféra) és a Föld elemei kölcsönösen hatnak egymásra, és így együttesen alakítják környezetünk időjárását.

A Földet az alábbi többé-kevésbé elkülöníthető részekre tagoljuk:

Atmoszféra (légkör)

Hidroszféra

Krioszféra

Litoszféra

Bioszféra.