A Földön található hó- és jégtakarót krioszférának nevezzük. Ennek a jégtömegnek igen jelentős klímaalakító hatása van. Legfontosabb jellemzője az albedo , azaz a fényvisszaverő képesség és az alacsony hővezető képesség. A krioszféra részeihez soroljuk az Északi-sarkot, az Antarktiszt, Grönlandot, a gleccsereket és a tenger jégmezőit. A jégtakarók óriási tömegük miatt nagyon lassan változnak és mozognak. Hatásuk a rövid időtartamú folyamatokban nem jelentős. A krioszféra a Föld legjelentősebb édesvízraktára.

Lovelock angol kémikus 1979-ben publikált elmélete a bioszféra önszabályozó képességéről. Az önszabályozó képesség miatt a bioszféra élőlényeinek összessége egyetlen, globális méretű élőlénynek tekinthető. A tudós ezt az élőlényt Gaia-nak nevezte el. Feltételezése szerint Gaia nemcsak passzív "szenvedője" a környezetének hanem aktív alakítója is, környezetét mindig úgy alakítja, hogy kedvezőek legyenek számára, vagyis az élet számára.

A hidroszférához a Föld folyékony halmazállapotban lévő vizei tartoznak: óceánok, tengerek, folyók, tavak és föld alatti vizek. Az óceánok óriási tömegük és hőmérséklet-kapacitásuk miatt jelentősen befolyásolják az éghajlatot. Az óceánokban és tengerekben kialakuló áramlásoknak igen nagy szerepük van a hőszállításban.

A Föld külső, szilárd kőzetöve. A földkéregből és a földköpeny felső, szilárd részéből áll.

Talajtakaró vagy talajöv: Néhány mm-től 1-2 m-ig változó vastagságú övezet, anyaga és annak tulajdonságai az atmo-, hidro- és litoszféra közötti kölcsönhatások eredményeképpen alakultak ki.

Sugárzásvisszaverő képességet kifejező mérőszám. A felületről visszavert sugárzás és a felületre beeső sugárzás erősségének a hányadosa. Ez a mérőszám az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületek esetében pedig 0 (pl. a friss, tiszta hó albedója közelíti az 1-et).

Magyarul: légkör. A Földet, illetve más égitesteket körülvevő gázburok. A földi atmoszféra főleg nitrogénből és oxigénből áll. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A felfogás, miszerint a Föld forgása hatással van a légáramlatokra.

Egy felületegység fölött elhelyezkedő levegőoszlop súlya, melynek értéke a tengerszinten négyzetcentiméterenként 1033 g (1 atmoszféra).

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A csapadék a levegő víztartalmából kondenzáció folytán keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú, a földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, túltelítetté válik, vízgőztartalmának egy része kicsapódik. A nem hulló csapadékok esetében a kicsapódás közvetlenül tárgyak felszínén történik (dér, zúzmara, harmat). A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg.

A Gaia-elmélet megalkotója.

A légkör 20-50 km magasan lévő ózontartalmú része. Hőmérséklete eléri a 60 Celsius-fokot. A földi élet számára rendkívül fontos, mert kiszűri az UV-sugarak legnagyobb részét.

Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld elvesztette elsődleges, szoláris eredetű légkörét (H2 és nemesgázok), majd a vulkáni tevékenységből felszabaduló gázokból alakult ki a Föld másodlagos légköre (H2O, SO2, N, CO, CO2, NH3, CH4). A légköri oxigén eredete azonban nem vulkáni, hanem fotodisszociációs és biogén.

Azt a légköri réteget, ahol a gázok keveredési aránya azonos.

A felső légkör 500 km feletti részének neve, mely rendkívül ritka, de ennek ellenére tartalmaz atomos oxigént és nitrogént. Hőmérséklete azonos a termoszféra hőmérsékletével. Három alcsoportra osztható: a. Helioszféra, b. Protonoszféra, c. Magnetoszféra.

A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, telítetté válik és megkezdődik a vízpára kicsapódása. A kicsapódás a levegőben lebegő szabad szemmel láthatatlan kis szilárd részecskéken (kondenzációs magokon) történik. Az így létrejövő vízcseppekből vagy jégkristályokból álló felhőelemekből alakulnak ki a felhők.

Képlete: CO. Színtelen, szagtalan gáz. A szén tökéletlen égésekor keletkezik. Belégzése fulladásos halált okoz. Redukáló hatású. Tüzelőanyagként (vízgáz), redukálószerként használják.

A földtörtének korai szakaszában kialakult óceánok, melyeknek ma már nincs nyoma, teljesen átalakultak.

50-85 km-es magasságban elhelyezkedikedő légréteg.

A légkör 20-50 km magasan lévő ózontartalmú része. Hőmérséklete eléri a 60 Celsius-fokot. A földi élet számára rendkívül fontos, mert kiszűri az UV-sugarak legnagyobb részét.

A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 10 (8-12) km magasságig terjedő része. A felhőképződés, csapadékjelenségek itt zajlanak. Felső határa a tropopauza. A légkör tömegének 4/5-ét foglalja magában.

A Föld keletkezése idején létrejött ősatmoszféra lényegesen különbözött a maitól. Kialakulásában elsősorban a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő gázok játszottak szerepet: nitrogén, víz, szén-dioxid, szén-monoxid, ammónia és metán. Az oxigénkoncentráció a mainak mindössze 0,1%25-a volt.

Az a hely, forma vagy képződmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak működő és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken.

A csapadék a levegő víztartalmából kondenzáció folytán keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú, a földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, túltelítetté válik, vízgőztartalmának egy része kicsapódik. A nem hulló csapadékok esetében a kicsapódás közvetlenül tárgyak felszínén történik (dér, zúzmara, harmat). A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg.

Megközelítőleg 85 km-es magasságban elhelyezkedikedő légréteg.

A légrétegnek a földfelszíntől számított felső határa kb. 90 km.

A légkör 82 km-től 500 km-ig terjedő része. Az anyagi összetétel lassan változik, az oxigén és a nitrogén nagy mennyiségben van jelen, de már csak magányos molekulák formájában. Hőmérséklete emelkedik, 100 km-en %2b70 Celsius-fok. Több ionizált réteget tartalmaz, melyek a rádiózásban rendkívül fontosak.

Az a hely, forma vagy képződmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak működő és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken.

A tropopauzátol kb. 50 km magasságig terjedő része a légkörnek. Itt egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulák háromatomosakká, azaz ózonná. Hőmérséklete emelkedik, felhőképződés az alsó sztratoszférában kivételes esetekben fordul elő. Vízgőztartalma rendkívül alacsony. A vízszintes irányú mozgások erősek, a szélsebesség elérheti a 360 km/h értéket is. Itt találhatók a futó áramok is (jet stream). A levegő összetétele nem változik, de a térfogategységre számított levegő alkotórészek mennyisége jelentősen kisebb, mint a troposzféra alsó tartományaiban.

A föld légkörében található gázok. Oxigén , Nitrogén, Szén-dioxid és egyéb gázok.

A levegőnél valamivel nagyobb sűrűségű gáz. Nélkülözhetetlen a legtöbb élőlény számára. A levegő 20,93 térfogat-, illetve 23,14 súly %25-kát alkotja. Képződése: növényi fotoszintézis és redukciós kémiai folyamatok során. A földkéreg elemei közül 46,6%25-át, a hidroszférának 85,9 súly %25-át adja.

A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.

Színtelen, szagtalan gáz. A levegő 75,5 súly- és 78,8 térfogat %25-a. A fehérjék 16%25-a nitrogén. Az égést nem táplálja, vegyjele: N.

Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.

A Naprendszer Naptól számított harmadik bolygója. Differenciált szerkezetű, aktív felszínű kőzetbolygó, amelyet légkör burkol, erős mágneses tere és bioszférája van.

Magyarul: légkör. A Földet, illetve más égitesteket körülvevő gázburok. A földi atmoszféra főleg nitrogénből és oxigénből áll. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A naprendszer második bolygója. A belső vagy más néven föld-típusú bolygók csoportjába tartozik.

Azok a légköri gázok, amelyek mennyisége a légkörben hosszú időn át változatlan. Ilyenek a nitrogén, az oxigén, a nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány év, vagy évtized alatt módosul. A legfontosabbak: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.

A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

Gáz halmazállapotú anyag, mely egy szénatomból és két oxigénatomból áll. A növények fotoszintetéziséhez nélkülözhetetlen.

Olyan gázok, amelyek tartósan jelen vannak a légkörben.

A Naprendszer naphoz legközelebbi bolygója. A második legkisebb bolygó, sűrűségét tekintve a leghasonlóbb a Földhöz. Légköre nincs.