részben Amundsen Roald norvég hajósnak, a hajdan híres viking-hajósok késői ivadékának, részben pedig Scott angol kapitánynak tulajdonítják a Déli Sark felfedezésének a dicsőségét. 1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott. 1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabõr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. 1820-ben Fabian von Bollinghausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinenesre. 1895-ben Carsten Borchgrevnik norvég biológus volt az első kutató a földrészen. 1908-ban Earnest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark elõtt kénytelen volt visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

Ausztrália eredeti őslakossága - az aboriginek és a korall-tengeri szigetekről származók - hozzávetőleg 120 000-150 000 évvel ezelőtt érkeztek a kontinensre. Ma az összlakosság töredékét, 2,4 százalékát teszik ki: valamivel kevesebb mint félmillióan vannak. A teljes jogú állampolgárságra egészen 1967-ig kellett várniuk - de útlevelük még akkor sem lehetett. Az aboriginek negyven százaléka 15 éven, hetven százalékuk 25 éven aluli, és csupán három és fél százalékuk éli meg a hatvanadik életévét.

Félsziget Észak-Amerika északnyugati részén. Az Egyesült Államok szövetségi állama. Területe 1518800 km2. Székhelye Juneau. Stratégiailag és a nemzetközi légi közlekedés szempontjából fontos terület. 1867-től az USA tulajdona, 1959-től a 49. tagállama.

Nagy Sándor (i. e. 356-323) hadvezér, Makedónia királya, II. Philipposz és Olümpiasz fia. Arisztotelész tanítványa. 338-ban a khairóneiai csatában kivívott győzelmével megerősítette Görögország felett a makedón uralmat. Dél-Kelet-Európától Indiáig terjedő világbirodalmának székhelyévé Babilónt tette meg. Egységes hellenisztikus etnikum és birodalom létrehozását tűzte ki célul.

Európa legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb hegyvidéke. 1200 km hosszú és 150-200 km széles ívben húzódik Olaszország, Franciaország, Lichtenstein, Németország, Svájc, Ausztria és a volt Jugoszlávia területén. Átlagos magassága 1400 méter. Fiatal takaróerdős gyűrt hegység. Tömegét kristályos és üledékes kőzetek alkotják.

A Föld déli pólusán elterülő földrész, a hatodik kontinens, melynek területéhez tartozik a partjait határoló sekély tengerek állandóan jéggel borított része, az úgynevezett selfjég és néhány sziget. A Csendes-, az Atlanti és az Indiai-óceán mély, sziget nélküli tengeri medencéi veszik körül, a legközelebb fekvő dél-amerikai földrésztől a Drake-átjáró választja el. Területe 13,9 millió km2. Felszínét összefüggő jégtakaró borítja, nagyon kevés úgynevezett oázissal. Természeti adottságai miatt ásványkincseit lehetetlen kitermelni. Állandó lakossága nincs.

Az Apollo-program a Egyesült Államok által tervezett és kivitelezett holdkutatási program volt, melynek fõ célja, hogy embert juttasson a Holdra.
A programot J. F. Kennedy elnök hirdette meg 1961-ben. Az alig tíz évesre tervezett fejlesztési és kutatási projectre huszonöt milliárd dollárt irányoztak elõ. A munkálatokban több mint huszonötezer kutatóintézet, laboratórium, vállalat és cég vett részt. A program keretében négy elõkészítõ, két Föld körüli és hat Holdra szállást, valamint egy sikertelen Holdra szállási kisérletet (Apollo-13) tartanak számon. Az űrhajók indítása Cape Canaveralről történt Saturn-I illetve Saturn-V. típusú hordozórakétával, melyeket Wernher von Braun irányításával fejlesztettek ki és építettek meg.

Arábiában, Észak-Afrikában és Szudánban élő, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó arab nyelvet beszélő népesség. Számuk több mint 130 millió. Őshazájuk az Arab-félsziget volt. Innen rajzottak ki a hetedik századtól kezdve és foglalták el Szíriát, Palesztínát és Észak-Afrikát. Hagyományosan pásztorkodással vagy földműveléssel foglalkoznak, jelentős kereskedőréteggel rendelkeznek. A szunnita muszlim vallás áthatja egész kultúrájukat.

Az Északi-sarkot övező terület.
Határa a 10 Celsius-fokos legmagasabb havi átlaghőmérsékletet jelző izoterma vonal. Területe kb. 25 millió km2. Középpontja a Jeges-tenger, szigetvilága kiterjedt. A szigetek egy részét vastag belföldi jégtakaró, a jégmentes területeket tundra borítja. Éghajlata hideg.

A honfoglaló magyarok vezére, Álmos fia.
Anonymus szerint a honfoglalás idején Kurszán kende mellett a magyarok másik fejedelme, a katonai főhatalom birtokosa. 895 körül Árpád vezetésével jöttek be a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, irányításával szállták meg az országot és indították meg az első kalandozó hadjáratokat. Kurszán halála után Árpád kezébe került a teljes hatalom. Árpád fejedelem az Árpád-ház őse.

Csillagjóslás, misztikus eszmerendszer, amelynek célja a földi események, életutak megjósolása az égitesteknek tulajdinított sors- és jellemformáló hatások alapján.
Nem általában a kozmikus hatásokról szóló tanítás, hanem egy sajátos, lényegét tekintve mind a tudományon, mind a valláson kívül álló mágikus gondolkodásforma. Jóslatainak semmilyen tudományos alapja nincsen. Elméleti rendszere a keleti misztikának és a hellenisztikus tudományos világképének összefonódásából alakult ki, gyakorlati módszereit a hellenisztikus Egyiptomban dolgozták ki.

Dél-Kelet-Európa félszigete az Adriai-, Jón-, Márvány- és Fekete-tenger között.
Északi határa a Száva-Duna vonala. Észak-déli kiterjedése kb. 1000 km. Partvonala a legtagoltabb Európában. Legmagasabb hegysége a Rila. Éghajlata délen és a tengerparton mediterrán, északon kontinentális, a domborzat szerint is változó. Ásványkincsekben - mint például szén, nemesfémek - gazdag.

Tengerszoros Ázsia és Észak-Amerika között.
A Jeges-tengert köti össze a Csendes-óceánnal. Hossza 60 km, legkeskenyebb részén 35 km széles, mélysége 51 méter. Nyáron jelentős vízi út, télen rendszerint jég fedi.

Dél-afrikai nép, a Dél-Afrikát a 17-18. században gyarmatosító holland telepesek leszármazottai.
A 17. század második felétől kivándorló kálvinista németek és francia hugenották keveredtek velük. Fokgyarmat 1806-os brit elfoglalása után északkelet felé vándoroltak. Natal zulu államban telepedtek le, majd megalapították Transvaal és Oranje államokat.

Tágabb értelemben egy társadalom fejlődésének és anyagi műveltségének elért magasabb fokát, az adott társadalom anyagi eszközeit, technikáját, tudását jelölő fogalom. L. H. Morgan és F. Engels rendszerében a társadalom fejlődésének harmadik, a vadságot és a barbárságot követő korszaka. Jellemzői: írásbeliség, a munkamegosztás differenciálódása, a termékek cseréjére és elosztására specializálódott réteg kialakulása, ellentét város és falu között.

Valamely vallás vagy filozófiai iskola által bizonyítás nélkül véglegesnek és kötelező erejűnek elismert tantétel vagy alapvető hitigazságnak számító tanítás. A katolikus teológia szerint Istentől kinyilatkoztatottés az Egyház által kinyilvánított igazság. A protestáns egyházak általában csak a Biblián alapuló dogmákat ismerik el.

Viking hajó.
A rablóhadjáratokban bevetett viking drakkar azért volt hatékonyabb az összes többi kortárs hajóhoz képest, mert ellenirányú mozgáshoz nem kellett kanyarodnia.

A Nílus-völgyben a termelő gazdálkodást folytató közösségek i. e. 4500-4000 körül jelentek meg.
A negyedik évezred végére létrejött Felső- és Alsó-Egyiptomot i. e. 3000 körül Ménész egyesített.

Történeti-földrajzi fogalom, amelyet az Árpád népe által, a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.
Az elnevezés egyetlen forráson, Bíborbanszületett Konstantin A Birodalom kormányzása című művén alapul és az, hogy pontosan melyik földrajzi helyet jelöli, a magyar őstörténeti kutatás máig megoldatlan, sarkalatos problémája. Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a honfoglalás előtt. Itt folytak le olyan fontos események, mint például a Vérszerződés, vagy egyes vélemények szerint a kavarok – a szakirodalomban sokszor helytelenül kabaroknak nevezett kazár népcsoport – csatlakozása. Etelköz fontos a magyar-szláv érintkezés kezdetének meghatározásában is.

A fáraó egyiptom uralkodójának címe kb. i. e. 3000-től a római hódításig.
Hórusz sólyomisten földi megtestesítőjeként tisztelték. Az ábrázolásokon Alsó- és Felső-Egyiptom egyesített koronájával jelenik meg. Az ország legfőbb papja, felelős annak megvédéséért és termékenységéért.

Főnícia ókori történelmi terület a Földközi-tenger keleti partszegélyén, a mai Szíria, Libanon és Izrael területén.
Az i. e. 3. évezred folyamán sémi eredetű törzsek, a főníciaiak elődei telepedtek le itt. Az i. e. 2. évezred végén, Egyiptom szíriai hatalmának összeomlása után kialakult önálló főníciai városállamok nem egyesültek egységes államban. Gazdagodásuk alapja a kereskedelem, hajózás, hajóépítés, üvegipar, bíborfestés volt. Virágkorukat a 12-8 században élték.

Olyan elképzelés a világról, amely a Földet tekinti a világegyetem középpontjának.
Az ókori görögök által kifejlesztett több geocentrikus világkép közül Ptolemaioszé a legjelentősebb. A középkori keresztény egyház által is elfogadott geocentrikus világrendszer felváltása a heliocentrikus világrendszerrel a tudományos mellett elsősorban filozófiai-világnézeti szempontból volt jelentős.

A gőzgép hőerőgép, amely a gőz hőenergiáját mechanikai munkává alakítja.
A gőzgépet szivattyúk, gőzmozdonyok, gőzhajók és gőzüzemű traktorok hajtásásra használták, és alapvető fontossága volt az ipari forradalomban. Tulajdonképpen a gőzturbina is a gőzgépek egy fajtája, mely jelenleg is fontos szerepet tölt be az energiaellátásban. A gőzgép működtetéséhez szükség van egy gőzkazánra, mely a vizet felforralja és nagy nyomású gőzt szolgáltat. Bármely hőforrás használható gőz előállítására. A gőz kitágul és megmozgat egy dugattyút, ezt a haladó mozgást egy mechanizmus általában forgómozgássá alakítja át, mely további gépeket hajt.

A Föld legnagyobb szigete az Atlanti-óceán északi részén.
Területe 2,175 millió km2, ebből 341700 km2 jégmentes. Lakosságának legnagyobb része eszkimó. Székhelye, egyben legfőbb kikötője Godthab. Területén juhtenyésztéssel, halászattal foglalkoznak, fő exportcikkei a rák, hak, cinkérc.

Karthágói hadvezér, Hamilkar Barkas fia.
Hispániai hódításai miatt ellentétbe került Rómával, ezután i. e. 218-201-ben kirobbantotta a II. pun háborút. Átkelt az Alpokon, majd több csatában megverte a rómaiakat. I. e. 216 után Itália nagy része uralma alá került. Mikor ellenségei száműzték, III. Antiokhosz szeleukida, majd Prusziasz bithüniai király udvarába menekült. Mikor Róma a kiadatását követelte, megmérgezte magát.

Hannibál a kapuk előtt van, vagyis a vész már közeleg.

Olyan világmodell, amely a világegyetem középpontjának a Napot tekinti.
Az első heliocentrikus világrendszert Arisztarkhosz alkotta i. e. 265-ben. Kopernikusz 1543-ban alkotott műve tartalmazza a heliocentrikus világrendszer első tudományos megfogalmazását, melyet a 17.l században Kepler és Newton munkássága igazolt.

A II. világháború után a szocialista és a kapitalista világrendszer kapcsolatában kb. 15-20 évig uralkodó politikai viszonyrendszer, amelyben a szemben álló felek közvetlen fegyveres konfliktus nélkül, de nukleáris háborúval fenyegetve, igyekeztek pozícióikat megszilárdítani és kiterjeszteni.
Kezdetét Churchill 1946-os fultoni beszédével kötik össze. Az 1960-as évektől az enyhülés váltotta fel.

A Föld leghatalmasabb gyűrthegysége a Hindusztáni-félsziget északi peremén.
Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Hossza 2500 km, szélessége 150-280 km. Tíz csúcsa meghaladja a 8000 métert, legmagasabb a Csomolungma 8848 méterrel. A hóhatár 5000-5500 méter, eljegesedett csúcsokkal, gleccserekkel.

A Hold elsötétedése a Föld árnyékkúpján való áthaladásakor.
Telihold idején következhet be, a Hold ilyenkor barnásvörös színűnek látszik.

Az inka a 11-12. században Dél-Amerikában létesült indián birodalom uralkodója, illetve az akkori uralkodóosztály tagja.
Ma helytelenül Peru indián őslakóit nevezik így.

A termelési technika forradalmi jellegű átalakulása a 18-20. században, amelynek során a manufaktúrális ipar átadta helyét a gépesített nagyipari tömegtermelésnek, és létrehozta a kapitalista termelési és társadalmi viszonyokat.
Kialakulásának feltételei: a munka- és szerszámgépek feltalálása, tőkefelhalmozódás, fejlett hitelszervezet és piac, olcsó és nagy létszámú szabad munkaerő, profitéhes vállalkozókedv. A 18. század második felében indult meg az e feltételekkel rendelkező Nagy-Britanniában.

Abú Bakr halála (634) után a választás Omar ibn al-Khattábra esett, aki ibn Iszhák szerint 57.-nek vette fel az iszlámot. Omár 590-ben született. Omár vetette fel 634-ben Abu Bakr kalifának, hogy a Korán verseket össze kellene gyűjteni, s írásba kellene foglalni, hogy nehogy feledésbe merüljenek, vagy megváltoztassák őket. Felvette a "hívők ura" címet (amir al-muminin). Uralkodása, mely egy évtizedig tartott, az iszlám hőskorának is nevezhető. Szigorúan, de igazságosan vezette a folyamatosan növekvő birodalmat. Omár folytatta a hódító háborúkat. 634-635-ben uralmuk alá került Damaszkusz. 638-ban Jeruzsálemet foglalták el a muszlim csapatok, s a seregek eljutottak Észak-Afrikába is. A birodalmat kerületekre osztották fel, élükre helytartókat neveztek ki, s bevezették a kádi (bíróság) intézményét is.
A szegényadó (zakat) szétosztását az uralkodó személyesen is felügyelte, az adószedők esetleges túlkapásait szigorúan büntette. A hagyományok úgy tartják, hogy volt olyan év is, amikor nem találtak a birodalomban szegény muszlim embert, akinek a ráeső zakat részt át tudták volna adni. Ebben az időszakban jöttek létre a vakf alapítványok is (kegyes adományokból élő alapítványok), s ez a lehetőség a keresztény, zsidó felekezeteket is megillette.

A kalandozások a 9-10. századi magyarok hadjáratai, 862 után főként nyugati államalakulatok, 900-tól itáliai, német, francia területek, 934 után Bizánc ellen.
Céljuk zsákmány- illetve fogolyszerzés, valamely szövetséges katonai alakulatok megsegítése, az újabb kutatások szerint az új haza határainak biztosítása, a magyarság hatalmának elismertetése, a szomszédos államok szövetségesül, illetve adófizetőül való megszerzése, az ellenséges nyugati szomszédság megtörése. A kalandozások végét az augsburgi csatában 955-ben elszenvedett vereség jelentette. A szervezett törzsszövetségi hadjáratokban a katonáskodó szabad pásztornép, más vélemények szerint a katonia segédnépek, a törzs- és nemzetségfők katonai kísérete vett részt elsősorban.

Egyes keleti országokban az uralkodó címe.
Magyar vonatkozásban: Árpád-kori főúri nemzetség. Belőle származott kán Gyula horvát és szlavón bán, erdélyi vajda, nádor, továbbá kán László erdélyi vajda, aki Ottó királyt elfogta, és a tőle elvett Szent Koronát I. Károlynak kiszolgáltatta 1310-ben.

Török nyelvű nép, 552-ben a türk törzsszövetség egyik csoportja.
A nyugati türk birodalom felbomlása után a 7. század derekán önálló törzsszövetségi államot hoztak létre, amely számos népet, közöttük magyarokat, alánokat, stb. olvasztott magába. Fővárosuk Itil volt, fontos erődjük Sarkel. Hosszú időn át Bizánc szövetségesei voltak, de a 9. század végén Bizánc növekvő érdeklődéssel fordult a kijevi fejedelemség felé, amely 926-965 körül megsemmisítette a Kazár Kaganátust.

Az európai keresztény országok által a szeldzsuk török uralom alá került Szentföld visszafoglalására, illetve a keresztény vallás védelmezésének jelszavával a hitetlenek és eretnekek ellen indított hadjáratok.
A szent ügy leple alatt a feudális uralkodókat, lovagokat a könnyű hódítás, a zsákmányszerzés vágya, a tengeri kereskedelem kisajátítása, a jobbágyságot a feudáli terhek alóli szabadulás reménye, a pápaságot politikai, gazdasági, ideológiai hatalmának gyarapítása indította a részvételre. Az első hadjárat során létrehozták a jeruzsálemi királyságot. Ezután még öt hadjárat volt, melynek során rengeteg katona elesett.

1867-ben Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát a kiegyezési törvénycikkben szabályozó megállapodás, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia alaptörvénye.
Az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumát a Pragmatica Sanctio alapján álló Deák-párt, osztrák részről a liberális alkotmánypárt készítette elő. A kiegyezés az államszövetség folytán közös ügyeknek nyilvánította a had-, kül- és részben a pénzügyet, ezek intézésére közös miniszteri tanácsot és 60-60 tagú, a parlamentekből választott delegációt hozott létre.

A mechanikának a mozgásokat a testekre ható erők figyelembevételével leíró ága, a dinamika része.

A kommunista diktatúra a gazdaság és a kultúra minden területét ellenőrző totális rendszer volt.
A kommunista diktatúra - hasonlóképpen a náci diktatúrához - igyekezett az egész társadalmat a maga ellenőrzése alá vonni. Már a II. világháború utolsó másfél évében elkezdődött az üldözés; a szovjet-ellenesnek minősített embereket üldözték, az egyházi személyeket és mindazokat, akiket a rendszer ellenségeivé kiáltottak ki. 1946-ra legalább száztizenegy pap került internálótáborba vagy börtönbe, és később ez a szám növekedett. Sokan a menekültek vagy a nők védelmében léptek föl. A magyar nép 1956-ra nemcsak a kommunista diktatúrától kívánt megszabadulni, de azt sem akarta, hogy visszatérjen a feudális nagybirtokrendszer a nagybirtokosokkal, hogy a nép ismét ki legyen szolgáltatva a pénztőkének és a gyárosoknak.

Független állam Nyugat-Afrikában.
A keskeny, nedves szavannával fedett tengerparti síkságot az Alsó-Guineai küszöb 800-900 méter magas hegységei, fennsíkjai választják el a mocsaras, trópusi őserdőkkel borított Kongó-medencétől. Elsősorban agrárország, de nagyok az ásványianyag-lelőhelyei is. Területén jött létre Közép-Afrika legrégibb feudális birodalma a 13. században, a Kongó-birodalom, mely a 19. században esett szét.

Az európai társadalmi fejlődésnek az 5-15. század közé eső szakasza.
Az elnevezést a humanisták az ókor és saját koruk között eltelt időszakra alkalmazták. Kezdetét általában a Római Birodalom bukásától, vagyis 476-tól számítják. Az angol polgári forradalomig, 1640-ig tartott.

Buddhista szerzetes Tibetben és a mongol területeken.
A lámaizmus a 7. században került Tibetbe, ott a helyi bon vallás elemeivel kiegészült formája. A lámák nem csak vallási funkciót töltöttek be, hanem gazdasági, politikai hatalmat is gyakoroltak.

Az ősmagyarság Etelköz előtti szállásterülete a 9. század közepe táján, valószínűleg az Alsó-Don, Alsó-Volga, Kubán és az Elő-Kaukázus által határolt térségben.
Az elnevezés Levedi nevéből származik, aki a hagyomány szerint az ősmagyarok egyik törzsének vezére, akit a kazár kagán főfeledelemmé akart tenni, de Levedi Álmost, illetve Árpádot ajánlotta maga helyett.

Az ősmagyarság lakóhelye a Középső-Volga mentén, a mai Baskiria területén.
1237-38-as útja során ezen a vidéken találta meg Julianus barát a keleten maradt magyarok leszármazottait.

A legfelsőbb tudományos testület Magyarországon.
Székhelye Budapest. Megteremtése gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki több társával az 1825. évi pozsonyi rendi országgyűlésen jelentős anyagi támogatást ajánlott fel tudós társaság alapításához, a tevékenységet azonban csak 1830-ban kezdhették meg. Szervezetileg hat osztályra tagolódott: nyelvtudományi, bölcsészeti, történelemtudományi, matematikai, törvénytudományi, természettudományi. Az első nagygyűlésen 1831-ben elfogadott terv a nemzeti fejlődés és a gazdasági felemelkedés érdekeit szolgálta.

Macedóniában, Bulgária dél-nyugati részén és Görögországban élő délszláv nép.
Nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád déli szláv ágába tartozik. Kultúrájuk trák, illír, görög és szláv hatást mutat. A hívő makedónok többsége görögkeleti, töredéke muszlim vallású.

Az iszlám vallás alapítója.
570-632 között élt. Első felesége mellett kereskedelmi utakat vezetett Szíriába. 40 éves korától egyre többet foglalkozott vallási kérdésekkel, amelyeket környezetének hirdetett, s amelyek a muszlim felfogás szerint isteni kinyilatkoztatások. 622-ben Mekkából kivándorolt Medinába, ahol a közösség elismert vezetője lett. Több összecsapás után bevonult Mekkába, ezzel kezdetét vette az iszlám állam terjeszkedése. Halálakor már Arábia nagy részének ura volt.

Az iszlám vallás követői.
Egyistenhívő vallás, kb. 700 millió híve van. A kereszténység és a zsidóság megkoronázásának tekinti magát. A Korán, a szunna és a hadísz tanításain alapul.

Mongóliában és Kína Belső-Mongol autonóm területén élő nép.
Az általuk beszélt nyelvek az altaji nyelvcsalád mongol nyelvei közé tartoznak. Hagyományosan nomád állattartással foglalkoznak. Társadalmukat a Mongol Birodalom megalakulásáig, s ezzel együtt a feudális viszonyok kifejlődéséig a patriarchális nemzetségek jellemezték.

A korai kínai (Kungszuhu-Ce), olasz (Leonardo da Vinci, Giovanni Danti) és francia (Marquis de Bacqueville) próbálkozásokat leszámítva először Roger Bacon foglalkozott érdemben a szabad repülés ötletével, miszerint a repülőszerkezeteknek nagy, üres fémgömböknek kell lenniük, melyek elég könnyűek ahhoz, hogy a sűrű atmoszféra megtartsa őket, hasonlóan ahhoz, mikor a víz megtartja a hajókat.
1766-ban Henry Cavendish a Királyi Társaság előtt közleményében ismertette a hidrogéngáz – vagy ahogy ő hívta, a "nem gyúlékony levegő" – súlyát és megjegyezte, hogy sokkal könnyebb a levegőnél, gyakorlati hasznát azonban nem ismerték fel. Erre addig kellett várni, amíg segítségével a francia testvérpár, a Montgolfier-fivérek használható repülőszerkezetet nem konstruáltak. A Montgolfier-fivérek 1783–ban selyemből készített és forró levegővel töltött hőlégballonja 305 m magasra emelkedett és 1,2 km-re repült.

Más néven Csomolungma, a Föld legmagasabb hegycsúcsa 8848 méterrel.
A Himalájában található, Kína és Nepál határán.

Az iszlám vallás követői.
Egyistenhívő vallás, kb. 700 millió híve van. A kereszténység és a zsidóság megkoronázásának tekinti magát az iszlám. A Korán, a szunna és a hadísz tanításain alapul.

Bolygó vagy hold körül keringő mesterséges égitest.
Pályára állításához el kell érnie az égitestre vonatkozó első kozmikus sebességet. A Föld első műholdja a 1957-ben Szputnyik, a Holdé 1966-ban a Luna-10 volt.