Időrendi mutató

Krisztus előtt

445 körül- Hérodotosz utazást tesz Egyiptomban és Közép-Ázsiában
334- Nagy Sándor perzsiai és indiai hadjárata (-325)
325- Pütheász kalandozása a brit szigeteknél és az Északi-tengeren
138- Csang Csien Közép-Ázsián keresztül Szamarkandba és Tibetbe utazik
60- Julius Caesar Hispániában diadalmas győzelmeket arat

Krisztus után
II. század- Ptolemaiosz geocentrikus világrendszere
399- Fa Hszien Indiába, Ceylonra és Jávára hajózik
629- Hsziang-cang Indiába utazik a Góbi-sivatagon keresztül (-645)
895- Árpád a Vereckei hágóhoz ér
1000 körül- Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Új- Funlandon köt ki
1220 körül- Dzsingisz kán birodalma a Kínai-tengertől Európa széléig tart
1271- Marco Polo utazásai Kis-Ázsiában (-1295)
1325- Ibn Battuta elzarándokol Mekkába (-1327)
1328- Ibn Battuta átutazik Arábián, majd az afrikai partok mentén Zanzibárra tart
1330- Battuta Anatólián és Kis-Ázsián át Afganisztánba utazik
1329- 1333- Battuta Indiát érintve Kínába tart, majd visszatér Észak-Afrikába (-1346)
1330- 1349- Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik. Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart (-1354).
1405- Zseng Ho kínai admirális utazása a Távol-Keleten, az Indiai-óceánon és a kelet-afrikai partok mentén (-1433)
1453- A törökök elfoglalják Konstantinápolyt, így elvágva a kereskedelmi utakat Európa és India között.
1482- Diego Cao rátalál a Kongó folyamra
1488- Pedro de Covilhao a portugál korona titkos kéme tengeri út után kutat Afrika és India között
1488- Bartolomeu Diaz megkerüli a Jóreménység fokát
1492- Kolumbusz Kristóf első útja az Újvilágba, ahol a Bahama-szigeteken köt ki, majd továbbhajózik Kubába (-1493)
1493- Kolumbusz második útja során felfedezi Dominica, Guadeloupe, Puerto Rico és Jamaica szigeteit (-1496)
1497- John Cabot Cape Bretonnál eléri Észak-Amerikát és kiköt a kanadai parton. Felfedezi Új-Funlandot is
1497- Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység fokát és a kelet-afrikai partok mentén észak felé hajózik
1498- Vasco da Gama megtalálja az Európából Indiába vezető tengeri utat.
1498- Kolumbusz harmadik útja. Felfedezi Trinidadot és a venezuelai partoknál kiköt Dél-Amerikában (-1500)
1499- Alonso de Ojeda hajójával eléri Guayanát és Venezuelát
1499- Vicente Yanez Pinzón felderíri a guayanai és a brazil partokat (-1500)
1500- Alvarez Cabral elsodródik Brazília partjaihoz és a portugál korona birtokába veszi a területet, majd folytatja útját és a Jóreménység-fokát megkerülve Indiába hajózik
1501- Amerigo Vespucci expedíciója Brazília és Patagónia partjainál (-1502)
1502- Kolumbusz negyedik, egyben utolsó útján Közép- Amerika és a Karib-tenger partjait hajózza végig (-1504)
1503- Lodovico Varthema az első európai aki eljutott Mekkába, a muzulmánok szent városába
1513- Vasco Nunez de Balboa átszeli a panamai földszorost, és kiér a Csendes-óceánra
1513- Juan Ponce de León, Puerto Ricóból észak felé hajózik, ott felfedezi a Golf-áramlatot és kiköt Florida partjainál
1517- Hernandez de Córdoba a Yucatán-félszigeten maja romvárosokat talál.
1519- Hernandez Cortez meghódítja Mexicót (-1521)
1520- Magellán dél felé követi Dél-Amerika partjait, és egy szoroson átvágva a Tűzföldtől északra kiér a Csendes-óceánra
1524- Giovanni da Verrazzano átszeli az Atlanti-óceánt, és az amerikai partok mentén Észak-Karolinától Új-Funlandig hajózik
1524- Francisco Pizarro Dél-Amerika nyugati partja mentén hajójával felderítő utakra indul (-1527)
1525- Cortez Honduras felé tart katonáival
1527- Cortez expedíciót küld Mexicóból a Fülöp-szigetekre
1530- Jacques Cartier kiköt Kanada partjainál és felhajózik a Szent-Lőrinc folyón
1532- Pizarro meghódítja Perut és leigázza az inka birodalmat (-1533)
1535- Pedro de Mendoza megalapítja Buenos Airest
1539- Francisco de Ulloa bebarangolja a Kaliforniai-öblöt
1540- Francisco Vasquez de Coronado expedíciót indít Mexikóból Arizónába és Új-Mexicó területére
1540- Francisco de Orellana Ecuadorból a Napo folyón hajózva eléri az Amazonast és végigevez az Atlanti-óceánig (-1542)
1542- Juan Rodriguez Cabrillo Kalifornia partjainál hajózik
1543- Kopernikusz kiadja „Az égi pályák körforgásairól” könyvét
1567- Alvaro de Mendana felfedezi a Salamon-szigeteket
1577- Francis Drake végigrabolja Dél-Amerika csendes-óceáni kikötőit és Magellán után másodikként kerüli meg a Földet (-1580)
1570- Sir Humphrey Gilbert az Északnyugati árjárót kutatja (-1580)
1581- Tyimofejevics Jermak Szibéria meghódítására indul
1590- William Barents az Északkeleti átjárót keresve felfedezi a Medve-szigetet, és a Spitzbergákat, majd megkerüli a Novaja Zemlját
1595- Mendana kiköt a Marquises-szigeteken
1595- Sir Walter Raleigh kenuval felhajózik az Orinocón
1605- Pedro Fernandez de Quiros felfedezi az Új-Hebridákat
1606- Willem Jansz az első európai, aki megpillantja Ausztrália partjait a Carpentaria-öbölnél
1608- Samuel de Champlain megalapítja Quebecet, majd bejárja a Nagy-tavak vidékét
1609- Henry Hudson felhajózik a róla elnevezett folyón és a területet a holland korona tulajdonává nyilvánítja
1611- Hudson az Északnyugati átjárót keresi, közben befut a Hudson öbölbe. A fellázadt legénység magára hagyja
1616- Willem Schouten megkerüli a Horn-fokot
1620- Antao Andrade portugál jezsuita szerzetes a Himalájában tesz utazásokat
1620- Thomas Herbert Mauritiuson rátalál a mesébe illő nagy madárra, a dodóra. Ez az állat alig száz év múlva kihal.
1642- Abel Tasman felfedezi a Van Diem-földet, melyet később róla neveznek el, eljut Új-Zélandra, majd a Tonga- és Fidzsi- szigetekre
1644- Tasman végighajózik Ausztrália északi partja mentén
1660- Johannes Grueber és Albert D'Orville útjai Indiába, Kínába és Tibetbe 1679- Sieur de la Salle utazásai a Nagy-tavak vidékén (-1681)
1679- William Dampier kalózokkal járja be a Fülöp-szigetek, Ausztrália, India és Indokína partjait (-1691)
1681- La Salle hajóútja a Mississippin (-1682)
1684- La Salle a Mexicói-öbölben keresi a Mississippi torkolatát, de katonái megölik (-1687)
1686- Samuel Fritz páter hittérítő bejárja az Amazonas felső folyásának vidékét 1699- Dampier Ausztrália partjainak feltérképezésére expedíciót szervez (-1701)
1703- Dampier harmadik utazása (-1707)
1708- Dampier negyedik utazása (-1711)
1716- Lady Mary Wortley Montagu konstantinápolyi utazása
1716- Ippolito Desideri Tibeti expedíciója (-1721)
1721- Jacob Roggeveen felfedezi a Húsvét- és a Szamoa-szigeteket
1725- Vitus Bering első útja Kamcsatkáról a Jeges-tengerre (-1730)
1732- Carl von Linné lappföldi utazása
1740- Charles-Marie de la Coudamine az Amazonason hajózik kenuval
1741- Bering, Georg Wilhelm Steller természetbúvár társaságában elindul második útjára a Jeges-tengeren
1760- Wallis kapitány felfedezi Tahitit, Carteret kapitány a Pitcairn-szigetet
1763- James Cook feltérképezi Labrador és Új-Funland partvidékét (-1767)
1766- Joseph Banks Új-Funland faunáját és flóráját tanulmányozza
1768- Louis-Antoine de Bougainville felkeresi Tahitit és körbehajózza a Földet
1768- James Cook első csendes-óceáni expedíciója. Körbehajózza Új-Zélandot és felderíti Ausztrália keleti partvidékét (-1771). Útjára elkíséri Joseph Banks és Daniel Solander botanikusok
1769- James Bruce megtalálja a Kék-Nílus forrását (-1773)
1770- Cook kapitány a déli féltekén körülhajózza a Földet
1770- Francis Masson növényeket és virághagymákat gyűjt a Jóreménység fokánál
1772- Cook kapitány második útján kétszer is áthalad a déli sarkkörön (-1775)
1776- Cook kiköt a Hawaii-szigeteken, majd Észak-Amerika csendes-óceáni partja mentén felhajózik a Bering-szorosig (-1779)
1788- Cook kapitány a Bering-szoroson kutat az Északnyugati átjáró után
1789- Mackenzie a róla elnevezett folyón felhajózik a Jeges-tengerig. Második utazása során pedig a Sziklás-hegységen át eljut a Csendes-óceánig (-1793)
1790- George Vancouver feltérképezi Kanada nyugati partját
1795- Mungo Park expedíciót szervez a Niger folyóhoz (-1797)
1799- Cook kapitányt megölik a bennszülöttek a Hawaii-szigeteken
1799- Alexander von Humboldt az Orinoco medencéjében és az Andokban tesz utazásokat (-1804)
1803- Matthew Flinders elsőként hajózza körbe Ausztráliát és feltérképezi partjait
1812- William Moorcroft expedícója a Himalájába (-1825)
1814- Új-Zélandra érkezik az első hittérítő, Samuel Marsden személyében
1818- John Franklin első útja a Jeges-tengerre
1819- Kőrösi Csoma Sándor elindul gyalog Ázsiába
1819- Franklin expedíciója a Hudson-öböltől a Coppermine folyóhoz (-1822)
1820- Fabian Bellinshausen megpillantja az Antarktiszt
1820- James Audubon ornitológus az Ohio és a Mississippi vidékén kutat
1822- David Douglas botanikus gyűjtőútra indul Amerikába (-1834)
1825- John Franklin a Mackenzie-folyótól nyugatra lévő területeket járja be (-1827)
1827- William Parry az Északi-sark meghódítására indul, de a céltól 800 km-re visszafordul
1828- Charles Sturt behatol Ausztrália belsejébe és felfedezi a Darling folyót
1829- Sturt expedíciója a Murrumbidgee és a Murry folyók mentén
1830- Richard és John Lander utazásaikkal bebizonyítják, hogy a Niger az Atlanti-óceánba ömlik
1831- Charles Darwin Dél-Amerika keleti partja mentén megkezdi utazásait
1839- James Clark Ross felfedezi a róla elnevezett Ross-jeget és a Viktória-földet a déli-sarkvidéken (-1843)
1841- Edward Eyre utazása Adelaide-ből Albanyba
1844- Charles Sturt felfedezi a Cooper Creek-et
1844- Ludwig Leichardt Brisbane és Port Essington között átszeli Ausztráliát (-1845)
1845- Thomas Mitchell felfedezi a Barcoo folyót (-1846)
1845- John Franklin az Északnyugati átjáró keresése közben mind a két hajójának legénységét elveszti és ő is meghal (-1847)
1848- Johann Rabmann felfedezi a Kilimandzsárót
1848- Alfred Russel Wallace és Henry Walker Bates az Amazonas őserdeiben rovartani kuatásokat folytatnak
1850- Robert McClure megtalálja az Északkeleti átjárót (-1854)
1850- Heinrich Barth átutazik a Szaharán, eléri a Csád-tavat és Timbuktuba utazik tovább (-1855)
1853- Richard Burton muzulmánnak öltözve Mekkába zarándokol
1854- David Livingstone elsőként utazik át Afrikán nyugat-keleti irányban (-1856)
1857- Harriet Tytler a szipolfelkelés közepébe csöppen Indiában
1858- Richard Burton és John Hanning Speke felfedezik a Tanganyika-tavat, majd Speke a Viktória-tavat és a Viktória Nílust
1858- August Gregory expedíciója Ausztráliában a Barcoo és a Cooper Creek mentén
1858- Livingstone Zambéziai utazásai (-1864)
1859- megjelenik Charles Darwin főműve: A fajok eredete
1859- Paul du Chaillu az első fehér ember, aki élőben lát gorillát
1860- Palgrave gyalog átszeli az Arab-félszigetet
1860- Gerhard Rohlfs utazása Tripolitól Lagosig
1860- Robert Burke és William Wills délről észak felé átszeli Ausztráliát. A visszafelé tartó úton életüket vesztik (-1861)
1860- John McDouall Stuart észak-déli irányban utazza át Ausztráliát (-1862)
1860- Speke a Fehér-Nílus forrását kutatja (-1863)
1861- A Baker házaspár átutazik Egyiptomon, Szudánon és felfedezik az Albert-tavat (-1865)
1866- Livingstone a közép-afrikai folyamrendszereket térképezi fel (-1873)
1869- megnyitják a Szuezi-csatornát
1869- Georg Schweinfurth az első fehér ember, aki pigmeusokkal találkozik a Kongó medencéjében (-1871)
1870- Ney Elias átkel a Góbi-sivatagon, majd Kínai-Turkesztánba tart
1870- Doughty expedíciója Arábiában
1870- Nyikolaj Przsevalszkij utazása Mongóliában, és Tibetben (-1880)
1871- Henry Morton Stanley a Tanganyika-tónál találkozik Livingstonnal
1873- Isabella Bird túrája a Sziklás-hegységen keresztül
1873- Verney Lovett Cameron feltérképezi a Tanganyika-tavat és elsőként utazza át Afrikát kelet-nyugati irányban (-1875)
1874- Stanley a Viktória-tavat kutatja, majd lehajózik a Kongón az Atlanti-óceánig (-1877)
1870- Pierre Savorgan de Brazza expedíciója az Ogooné és Kongó vidékén (-1880)
1876- Bell szabadalmaztatja a telefonját
1878- Adolf Nordenskiöld átkel az Északkeleti átjárón (-1879)
1879- George Washington de Long a Jeges-tengeren próbál áthajóni, de hajóját a jég összeroppantja. Mindnyájan meghalnak
1880- Edward Whymper kutatóútja az Andokban. Megmássza a 6267 méter magas Chimborazót
1880- Kishen Singh feltérképezi Tibetet
1886- Sven Hedin utazásai Perzsiában, Irakban és Törökországban
1886- Robert Peary grönladi expedíciója Matthew Hansonnal
1888- Fridtjof Nansen elsőként kel át a grönlandi jégtakarón (-1889)
1889- Hans Meyer és Ludwig Purtscheller megmásszák a Kilimandzsárót
1890- Sven Hedin Buharában, Szamarkandban és Kínai-Turkesztáni túrája
1891- Peary második expedíciója (-1892)
1893- Mary Kingsley utazása Francia-Kongóban
1893- Peary harmadik expedíciója (-1895)
1893- Nansen hajója elsodródik a Spitzbergákig (-1896)
1893- Sven Hedin útja Belső-Ázsiában (-1897)
1894- Kingsley Gabonba jut el
1895- Nansen megpróbálja elérni az Északi-sarkot és az északi szélesség 82. fokáig jut el
1898- Peary negyedik utazása (-1902)
1900- Donald Mackay 240 nap alatt körbekerékpározza Ausztráliát
1900- Sven Hedin tibeti utazása (-1901)
1901- Isabella Bird a berbe törzseket látogatja meg
1901- Marconi először teremt kapcsolatot drótnélküli távírójával az Atlanti-óceán két partja között
1901- Robert Falcon Scott első expedíciója a Déli-sarkra. Ernest Shakletonnal a déli szélesség 82. fokáig jutnak el (-1904)
1903- A Wright fivérek első sikeres repülési kísérlete
1903- Roald Amundsen áthajózik az Északnyugati átjárón (-1906)
1904- Francis Younghusband seregével bevonul Lhászába, Tibet fővárosába
1905- Albert Einstein kidolgozza a relatívitás-elméletet
1905- Peary első kísérlete az Északi-sark meghódításásra
1906- Sven Hedin második tibeti utazása (-1908)
1907- Shakleton 156 km-re közelíti meg a Déli-sarkot (-1909)
1908- Frederick Cook eléri az Északi-sarkot, de bebizonyítani nem tudja
1909- Peary állítólag eléri az Északi-sarkot
1911- Hiram Bingham felfedezi Machu Picchu inka város romjait
1911- Amundsen decemberben eljut a Déli-sarkra
1912- Scott második expedícióján januárban eléri a Déli pólust, de a visszaúton mindnyájan meghalnak
1913- Hudson Stuck megmássza Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Mont Mckinley-t
1913- Stefansson expedíciója az Északi-sarkon (-1918)
1914- Shakleton sikertelen expedíciója a Déli-sark elérésére (-1917)
1914- kitör az első világháború (-1918)
1917- Harry St. John Philby arábiai utazása (-1918)
1918- Amundsen utazása a Jeges-tengeren (-1922)
1922- Az első expedíció a Mont Everest meghódítására
1922- Alexandra David-Néel lhászai túrája
1924- elindul a második Everest-expedíció
1925- Percy Fewcettnek nyoma vész a brazíliai Mato Grosso őserdejében
1925- Richard Byrd első repülőútja Grönland és az Ellesmere szigetek felett
1926- Byrd elsőként repül át az Északi-sark felett
1926- Amundsen és Umberto Nobile léghajóval átrepülnek az Északi-sark felett
1927- Freya Stark utazása a Közel-Keleten
1927- Charles Lindberg elsőként repüli át az Atlanti-óceánt
1929- Byrd elsőként éri el repülővel a Déli-sarkot
1930- Donald Mackay, Ausztrália légi feltérképezésére indul
1930- Amy Johnson egyedül repül át Angliából Ausztráliába
1930- Ella Maillart Moszkvából Turkesztánba, majd Pekingből a Takla-Makán sivatagon át Kasmírba utazik
1931- Bertram Thomas keresztülszeli az arábiai sivatagot
1931- Frank Smythe megmássza a Kamet csúcsot a Himalájában
1932- Amelia Earhart az első nő, aki átrepüli az Atlanti-óceánt
1932- Peter Fleming útnak indul az eltűnt Fewcett felkutatására
1934- William Beebe rekordmélységbe merül az óceánba
1935- Lincoln Ellsworth átrepül az Antarktisz felett
1939- kitör a második világháború (-1945)
1940- Wilfred Thesinger arábiai utazásai
1947- Thor Heyerdahl Kon-Tiki nevű balsafa hajóján Peruból a Tuamotu-szigetekre vitorlázik
1950- Maurice Herczog megmássza az Annapurna két csúcsát
1953- Edmund Hillary és Tenzig Norgay a világon elsőként megmásszák a Mount Everestet
1953- Vivian Fuchs és Hillary expedíciója az Antarktiszon (-1958)
1957- Richard Mason és Robin Hanbury-Tenison átszelik Dél-Amerikát Recife és Lima között
1957- fellövik az első műholdat a Szputnyik I-et
1958- A „Nautilus” tengeralattjáró a Jeges-tenger jege alatt eléri az Északi-sarkot
1961- Jurij Gagarin az első ember az űrben
1964- Hanbury-Tenison gumicsónakos túrája az Orinoco, az Amazonas és a Paraguay folyórendszereken az Atlanti-óceánig
1968- Wally Herbert kutyaszánnal a Jeges-tengeren Alaszka és a Spitzbergák között (-1969)
1969- Neil Armstrong és Buzz Aldrin az első emberek a Holdon
1970- Heyerdahl a Ra II nevű papíruszhajójával Marokkóból a Kis-Antillákra vitorlázik
1977- Naomi James az első nő, aki körülvitorlázza a Földet
1977- Heyerdahl Tigris nevű hajóján a Perzsa-öbölből Dzsibutiba utazik (-1978)
1978- Naomi Vemura egyedül hódítja meg az Északi-sarkot
1979- Ranulph Fiennes és Charles Burton az Északi- és a Déli-sark érintésével kölülrepülik a Földet (-1982)
1990- nemzetközi expedíció szeli át az Antarktiszt a legszélesebb részén (6400 km)
1990- Reinhold Messner és Arved Fuchs átvágnak az Antarktiszon