Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja. Az egymást követő babiloni birodalmak sokban hozzájárultak a csillagászat fejlődéséhez. Meg tudták jósolni a nap- és holdfogyatkozások időpontját és a bolygók keringési idejét is ki tudták számolni.

Nagyobb kövekből, kőtömbökből kb. 8 -12 ezer évvel ezelőtt kialakított körök, amelyek kialakítása a kor csillagászati ismeretei szerint történt, a nevezetes csillagászati irányok megjelölésével stb., pl.: Stonehenge.

Az éjszakai év legfényesebb csillaga, amely a Nagy Kutya (Canis Major) csillagképben látható

Csillagjóslás, amelynek célja, hogy a földi eseményeket, történéseket, az emberek tulajdonságait stb. az égitestek egymáshoz viszonyított helyzetéből magyarázza, illetve jósolja meg.

A csillagászat, mint az egyik legősibb tudomány őskorban gyakorolt tevékenysége, a Nap, a Hold és a csillagok szabad szemmel történő megfigyelése, és következtetések levonása. Legfontosabb őskori csillagászati emlékeink: Stonehenge (neolitikumi pontos csillagászati megfigyeléseket lehetővé tevő építmény), és más kőkörök, pl. Merliére-i kő (az első csillagtérkép).

Az a csillagászati jelenség, amikor a Hold keringése során a Nap és a Föld közé kerülve eltakarja a Napot. A földfelszín azon pontjain, amelyek a Hold teljes árnyékában vannak teljes napfogyatkozás, azon pontjain, amelyek csak félárnyékban vannak részleges napfogyatkozás lép fel. Teljes napfogyatkozás Magyarországon utoljára 1999. augusztus 11-én volt.

Kr. e. II. század-i Görög komédiaköltő.

(i.e. 384 - i.e. 322.) görög filozófus , Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője volt. Igyekezett korának minden tudományágába elmélyedni. Jelentős természetfilozófiai munkái: Fizika, Az égbolt, Meteorológia, A keletkezés és pusztulás. Gondolkodásának jelentős hatása volt az európai természettudományos gondolkodásra.

Újszerű látásmódot, új elképzeléseket és jelentős felfedezéseket, megállapításokat hozó tudomány az ókori Görögországban. Leghíresebb görög csillagászok: Thalész, Eratoszthenész, Arisztarkhosz, Ptolemaiosz.

(i.e. 570 - i.e. 500) görög filozófus, matematikus. Munkásságából leginkább a róla elnevezett Pitagorasz-tétel ismeretes, ám ez a matematikai formula már Püthagorasz előtt is ismert volt.

(i.e. 310 - i. e. 230.) görög csillagász és matematikus . Sokan az ókor legnagyobb csillagászának tartják. Ő volt az első, aki konkrét méréseket végzett az égitestek távolságával kapcsolatban. Ezekből jutott arra a következtetésre, hogy nem a Föld, hanem a Nap van a Világmindenség középpontjában, Kopernikusz előtt csaknem 2000 évvel megalkotta a heliocentrikus világképet. Arisztarkhosz eredeti munkáiból semmi nem maradt ránk, csak mások írásaiból ismerjük. Elmélete miatt mint vallástagadót hamarosan száműzték Görögországból, mert a szent világközpontot eltolta, hogy az égi jelenségeket megmagyarázza, és azt állította, hogy a csillagok mozdulatlanok, és a Föld az égi egyenlítőhöz hajló pályán kering, és ugyanakkor saját tengelye körül is forog” (Plutarkhosz római történetíró nyomán). Mivel tézisei matematikailag kidolgozatlanok voltak, az idők során lassan elsikkadtak, elfelejtődtek: a későbbi nagy görög csillagászok nem is említik őket.

Olyan világkép, amely a világmindenség középpontjába a Napot helyezi. Az első heliocentrikus világkép kialakítása a görög Arisztarkhosz nevéhez fűződik, de ez feledésbe merült, őt követően a 16. század során Kopernikusz alkotta meg saját Heliocentrikus világképét.

A Vénusz bolygónak a földi pályán belül elfoglalt pályája, és a Nap fényének visszaverése következtében mutatott, a Holdéhoz nagyon hasonló fázisai. Fő különbségek: a Vénusz látszó mérete nagyobb mértékben változik, mint a Holdé, illetve a Földről nézve a Vénuszt soha nem láthatjuk , „telinek”, mivel ekkor a Vénusz a Nap másik oldalán van, és igen közel van a Napkoronghoz.

Olyan világkép, amely a világmindenség középpontjába a Napot helyezi. Az első heliocentrikus világkép kialakítása a görög Arisztarkhosz nevéhez fűződik, de ez feledésbe merült, őt követően a 16. század során Kopernikusz alkotta meg saját Heliocentrikus világképét.

Nemesi származású, dán csillagász. II. Frigyes dán király anyagi támogatásával létrehozta a modern idők első csillagászati obszervatóriumát Hveen szigetén, Uraniborgban. Amikor királyi pártfogója 1588-ban elhunyt, Brahe elhagyta Dániát, és Prágában II. Rudolf udvari csillagásza lett. 1602-ben jelent meg 46 csillagképet és a mágikus számú, 777 csillagot tartalmazó katalógusa.

Egy csillag körül gravitációsan kötött pályán keringő égitestek rendszere.