Az Ős-Robbanás elméletben használt fogalom, mely sűrűsödő gázfelhőre utal, melyből kialakulnak a későbbi galaxis csillagai. Feltételezések szerint az előgalaxisban zajló csillagfejlődés sebességétől függ, hogy a galaxis spirális vagy elliptikus lesz. A lassabb kialakulás a spirális szerkezetet eredményezi.

A Naprendszer kialakulásának csillagközi gáz- és porfelhőből álló alapanyaga.

A Jupiter típusú bolygók egyik elnevezése, viszonylag nagy méret, alacsony sűrűség jellemző rájuk, felépítő anyaguk nagy része hélium és hidrogén gáz.

Az Univerzumban a Földön kívül esetleg létező életformák megjelenése. Mivel a Világegyetemben az élőlényeket felépítő elemek, és a Napunkhoz hasonló csillagok elterjedtek, így feltételezhető, hogy más Naprendszerben is kialakulhatott és valamilyen formában létezhet élet.

Az űr minden irányából a Földre érkező gyenge rádiósugárzás, amely a világegyetem korai fejlődési szakaszában uralkodó magas hőmérséklet maradványa.

Elemi részecskéknek a Nap felszínéről a sugárnyomás hatására kiinduló áramlása. Jobbára elektronokból és protonokból áll. Egy részüket a Föld mágneses tere csapdába ejti, ezek hozzák létre a felső légkörben a sarki fényt.

Proplid.