- Csillagászat
- Csillagok, galaxisok és a Világegyetem
- 3 téma
- 2 gyűjtemény
Kis Kutya (Canis Minor)
Az északi égbolt csillagképe, legfényesebb csillaga a Procyon.
szupernóva-robbanás
A nagy tömegű csillagok fejlődésének késői fázisa során bekövetkező több milliószoros fényerő növekedéssel és hatalmas energiakibocsátással járó robbanás. A szupernóva-robbanás után a csillag helyén neutroncsillag vagy fekete lyuk keletkezik.
neutroncsillag
Egy nagy tömegű csillag szupernóva-robbanást követően visszamaradó, összeomlott magja. A csillagmag erős gravitációs tere az őt alkotó atomokat is összeroppantja, így néhány kilométer átmérőjű, szupersűrű, teljes egészében neutronokból álló égitest alakul ki.
közepes tömegű csillag
Olyan csillagok, amelyek „élete” néhány milliárd évig tart. Ha a csillag belsejében a hőmérséklet eléri 2 millió Kelvint, a csillag a központjában lévő hélium szénné és oxigénné égése során megnő, és vörös óriás lesz belőle, amelynek nagy a fényessége, de felszíni hőmérséklete alacsony.
csillagok forgása
A csillagok egyik fontos jellemzője a tengely körüli forgás (átlagosan 1 fordulat/28 nap) A forgás okozza a csillagok forgástengely mentén tapasztalható lapultságát is. Általánosan igaz, hogy a nagytömegű csillagok forgása gyors, a kisebb tömegűeké lassabb.
téli csillagképek
Azok a csillagképek, amelyeket télen láthatunk.
Hertzsprung-Russel diagram (HRD)
H-R diagram. A csillagok valódi fényességét a színük függvényében ábrázoló diagram. A diagram függőleges skáláján az abszolút fényesség, a vízszintesen pedig a hőmérsékleti színindex látható. A csillagok 80-90%-a a diagram fősorozatán (főágán) helyezkedik el.
csillagok mérete
A csillagok átmérője meglehetősen tág határok között mozog. A Nap 1,4 millió km-es átmérőjével átlagos méretű csillagnak számít. Az általunk ismert csillagok között vannak olyanok, amelyeknek átmérője csupán néhány ezer km, de olyanok is, amelyek átmérője többszázszorosa a Napénak.
Orion csillagkép
Magyarországon a téli égbolt csillagképe, amely a görög mitológiai vadászról Óriónról kapta nevét.
vörös óriás
Nagy, illetve közepes csillagok fejlődésének egy késői stádiuma. A csillag, a központjában (magfúzió során) keletkezett hélium szénné és oxigénné égése során „felfúvódik”, és vörös óriás lesz belőle, amelynek nagy a fényessége, de felszíni hőmérséklete alacsony.
barna törpe
Kicsiny, halvány égitest, amely ugyanúgy keletkezik, mint a csillagok, ám tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a belsejében beinduljanak a hidrogénégető atommag-reakciók.
Androméda
Az északi égbolt egyik csillagképe, amely a görög mitológiai szereplőről, Andromédáról kapta a nevét.
nyári csillagkép
Az égbolton nyáron látható csillagképek
nagy tömegű csillag
Azon 3 naptömeg feletti tömegű csillag, amely összeomlásából (mivel a neutronok közötti taszítóerő sem képes az anyag összetartására) keletkezik a fekete lyuk.
ekliptika
A Nap látszólagos Föld körüli mozgásának éves pályája az éggömbön. Az Ekliptika jelenti a Föld Nap körüli mozgásának síkját. A Naprendszer legtöbb nagybolygója ehhez közeli síkban kering a Nap körül.
Betelgeuze
Az Orion csillagkép legfényesebb csillaga.
csillagok kialakulása
Az a folyamat, amely során egy csillag létrejön.
héliumégetés
A csillagok belsejében lezajló magfúziós folyamat, amely során a héliummagok nehezebb atommagokká alakulnak át.
Kis Magellán Felhő
A Tukán csillagképben található, több százmillió csillagból álló törpegalaxis, amely a Tejútrendszer körül kering párost alkotva a Nagy Magellán-felhővel. Nevét felfedezőjéről, Ferdinand Magellánról kapta.
rádiósugárzás
A mágneses tér által befolyásolt elektronokból származó sugárzás, melynek hullámhossza az infravörös tartomány határától (15 mikrométer) három kilométerig terjedő tartományba esik. A kozmikus rádió sugárzásból a földi légkör a 8 mm - 15 m közötti hullámhosszú hullámokat engedi át.
gáznyaláb
A fekete lyukak mágneses tere a befelé hulló anyag egy részét, a befogási korongra merőleges irányban, két, vakítóan fényes gáznyaláb formájában löki vissza az űrbe.
napszél
Elemi részecskéknek a Nap felszínéről a sugárnyomás hatására kiinduló áramlása. Jobbára elektronokból és protonokból áll. Egy részüket a Föld mágneses tere csapdába ejti, ezek hozzák létre a felső légkörben a sarki fényt.
ősköd
A Naprendszer kialakulásának csillagközi gáz- és porfelhőből álló alapanyaga.
Földön kívüli élet
Az Univerzumban a Földön kívül esetleg létező életformák megjelenése. Mivel a Világegyetemben az élőlényeket felépítő elemek, és a Napunkhoz hasonló csillagok elterjedtek, így feltételezhető, hogy más Naprendszerben is kialakulhatott és valamilyen formában létezhet élet.
- 23 hivatkozás
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)