Olyan eszköz, amivel nagy tömegű lövedékek (ágyúgolyók) lőhetők ki.

Ágyúból kilőtt lövedék.

Kétkerekü állvány, melyre az ágyúcsőt fektetik és amelyen az ágyúcsőnek a célpontra való irányításra szükséges szerkezeteket is alkalmazzák.

A beeső és viszaverődő hullámok találkozásakor kialakuló állóhullámokat tehát csomópontok és duzzadóhelyek jellemzik.

A rezgőmozgást végző test maximális kitérését amplitúdónak nevezzük és A-val jelöljük.

A rezgőmozgást végző test maximális kitérését amplitúdónak nevezzük és A-val jelöljük.

A törvény lényegében az ideális (veszteségmentesen áramló) folyadékra alkalmazott energiamegmaradás törvénye. Valtozó keresztmetszetű csőbenaz áramlás sebessége a csőkeresztmetszettel fordítva arányos.

A hajótesben van egy tórusz alakú tartály, és egy bizonyos szintig vízzel van töltve, a többi térfogatát levegő tölti ki. Az a feladata, hogy a hajót oldalról lökdöső hullámok nehogy felborítsák a hajót annak rezonáns billegési frekvenciája közelében.

A gázok nagymértékben összenyomhatóak. Ha az adott gázmennyiséget úgy nyomjuk össze, hogy közben hőmérsékletét állandó értéken tartjuk a folyamatot izotermnek nevezzük. Ekkor a gáz nyomásának és térfogatának szorzata állandó. A gáz két állapotát ilyenkor a p1*V1=p2*V2 (ha T=állandó) egyenlettel, a Boyle-Mariotte törvénnyel hasonlíthatjuk össze.

A ferde tengelyű gyorsan forgó pörgettyű nem döl el, hanem a forgástengelye függőleges tengelyű körkúp palástja mentén állandó ωpr « ω precessziós szögsebességgel lassan körbevándorol. Az ω-k vektormennyiségek. A pörgettyű forgástengelyének ezt a mozgását precessziós mozgásnak nevezzük.

Egy egyszerű esetben a játék egy kisautóból és egy rugalmas műanyag pályájából áll. A pályán a változó sugarú, közel kör alakú hurkot gyakran egyenes szakaszokból állíthatjuk elő vezető tartók segítségével. A pálya elején van egy indító szerkezet, amiben egy rugó található. Az autót a starthelyre rakva indítjuk a játékot. A megfeszített rugót egy gomb lenyomásával lehet kioldani, ez löki meg az autót, és az végigfut a pályáján, anélkül, hogy lezuhanna a hurok tetejéről.

A csiga tengely körül forgó korong, peremén a kötél vagy az acélhuzal vezetésére horonykiképzéssel.

A „csőrén ülő madár” igen népszerű játék, sok játékboltban kapható és előszeretettel vásárolják az emberek ajándék gyanánt is. A játék azonban nem csak a gyerekek szórakoztatására jó, vagy dísznek egy polcra, hanem arra is hogy felhasználjuk a fizika oktatásban. Meglepőnek tűnik, hogy egy kiterjedt testet, a madarat, szinte egy ponton alátámasztva meg lehet tartani, sőt ha megzavarjuk a nyugalmát, akkor sem történik semmi különös, a madár visszatér a nyugalmi állapotba, anélkül hogy leesne, pedig csak egy kis felületen (szinte egy pontján) van alátámasztva.

(Dániel Bernoulli) Svájci matematikus és fizikus, született Grönningenben 1700 febr. 29. Dolgozatai különösen az általános mekanikai elveket és ezzel kapcsolatban a hidrodinamika alapelveit, továbbá az akusztikát illetik.

Olyan külső erő, amelynek hatására a test alakváltozást végez.

Egy test egyensúlyban van, ha az össze rá ható erő eredője zérus, valamint az erők forgató nyomatékainak algebrai összege nulla.

Atwood-féle gép (Fizikai készülék az egyenletesen gyorsuló mozgás törvényeinek megállapítására. Mintegy 2 m. magasságú függélyes oszlop tetején könnyen forgó fémkerék van felállítva)

jelentése : rugalmas

Egy ellipszis mentén történő mozgás. Pl. A Föld pályája a Nap körül.

A mozgás folyamán a helyzeti és mozgási energia összege (a rendszer mechanikai energiakészlete) állandó. Ez a mechanikai energia megmaradásának törvénye.

Zárt rendszer esetén, a mozgás folyamán a helyzeti és mozgási energia összege (a rendszer mechanikai energiakészlete) állandó. Ez a mechanikai energia megmaradásának törvénye.

Két azonos frekvenciájú jel fázisai közötti különbség.

Az az állapot, amikor egy test forgási tengelye körül forgó mozgást végez.

A testek tengely körüli forgásából származó energia.

Pergő mozgás: a szilárd testeknek a velük mereven összekötött tengely körüli forgó mozgása. Ha a pergő test tömege a tengelyre vonatkozólag teljesen részarányos, akkor a P.-ból a tengelyre hatás nem támad, ez tehát irányából el nem mozdul, minthogy a pergő test minden részecskéje a tehetetlenségnél fogva egyszer felvett mozgását és mozgási síkját megtartja; az ilyen tengelyt szabad tengelynek nevezzük. A szabad tengelyt irányából eltéríteni akaró erők annál nagyobb ellenállásra találnak, minnél nagyobbak a tehetetlenségi momentum és a forgási sebesség.

Az erő forgásállapot változtató hatását jellemző mennyiség (M). Annak az erőnek van forgató hatása, melynek hatásvonala nem megy át a forgástengelyen és nem párhuzamos vele. A forgatónyomaték az erő és az erőkar szorzata: M=Fk, ahol az erőkar (k) a forgástengely és az erő hatásvonalának távolsága. Előjeles mennyiség, a forgató hatás irányának megfelelően pozitív, ha az óramutató járásával ellenkező irányba forgat, negatív ellenkező esetben.

Olyan mozgás, amikor a test minden pontja körpályán mozog.

Más szóval: rezgésszám. Periodikus folyamatban a periódusok, vagyis rezgések időegységenkénti száma. Egysége a hertz.

A rezgés létrehozása.

A gravitációs gyorsulással mozgó testekre ható erő a Föld felszínéhez közel: F=m*g, ahol g és így F is merőleges a Föld felszínére. Az F erő neve gravitációs vonzóerő, vagy nehézségi erő. Az F és g vektormennyiségek.

A gyorsulás definíciója: a =Δv/Δt, ahol Δv a sebesség megváltozását, Δ t az ehhez szükséges időtartamot jelöli, a gyorsulás jele: a (latinul gyorsulás : acceleritas).A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége. Számértékéből meghatározható, hogy másodpercenként mennyit változik a sebesség. A gyorsulás vektor mennyiség.A gyorsulás SI mértékegységét a definíció alapján a sebesség és az idő mértékegységéből kapjuk meg: [a]=[Δv]/[Δt]=1m/s2.

A hang a fonéma élőbeszéd, nyelvhasználat során realizálódott formája. A fonémák száma minden nyelvben kötött ( a magyarban 39), a beszédhangok száma viszont végtelen, hiszen egy ember is különféle módon ejthet ki egy hangot bizonyos környezeti tényezők, sajátos beszédhelyzet, vagy akár beszédhibák miatt. A fonéma tehát a nyelv, a hang pedig a beszéd legkisebb eleme. A magyarban kilégzés közben képezzük őket.

A hang a fonéma élőbeszéd, nyelvhasználat során realizálódott formája. A fonémák száma minden nyelvben kötött ( a magyarban 39), a beszédhangok száma viszont végtelen, hiszen egy ember is különféle módon ejthet ki egy hangot bizonyos környezeti tényezők, sajátos beszédhelyzet, vagy akár beszédhibák miatt. A fonéma tehát a nyelv, a hang pedig a beszéd legkisebb eleme. A magyarban kilégzés közben képezzük őket.

A közeg olyan állapotváltozása, amely időben rezgés formájában játszódik le és térben hullám alakjában terjed. A közeg részecskéinek periódikus sűrűsödése és ritkulása.

A rezgések legegyszerübb fajtája.

Newton III. Törvénye: Ha egy testre egy másik test erőhatást gyakorol, akkor az erővel egyidejűleg mindig fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú erő.Az erőhatás (akció) egyenlő az ellenhatással (reakció).

A földfelszíntől h magasságban lévő m tömegű test helyzeti energiája: mgh. Azzal a munkával egyenlő, amit a gravitációs mező ellenében kell végezni, miközben az m tömegű testet h magasságba emeljük.

Olyan test, amelynek sűrűsége a teljes térfogatában állandó.

Rugalmas alakváltozás esetén a megnyúlás a húzóerővel és a huzal hosszával egyenesen, a keresztmetszettel pedig fordítottan arányos.

A horizontális (vízszintes rezgés) mozgásegyenlete: x=A*cosωt.

Egy test hosszirányában fekvő tengely.

A hőmérséklet a testek hőállapotát leíró fizikai mennyiség, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet arról ad információt, hogy egy test mennyire hideg vagy meleg. A hőmérséklet számszerű értékét hőmérővel mérhetjük meg.

Az erősen a rovátkákra nyomott kör keresztmetszetű pálca ide-oda mozgatása közben a rovátkolt rúd felváltva felfelé, illetve lefelé nyomódik aszerint, hogy a pálca „hegyet”, vagy „völgyet” érint a rúdon. Az eredmény egy függőleges rezgés, az ezáltal létrehozott frekvenciával. Döntő a kör, illetve az ellipszis alakú mozgás létrejöttéhez a „zavar”, amit a húzogató kéz egyik ujja, pl. a hüvelykujj oldalról történő nyomásával a rúdra gyakorol. A különböző lehetőségeket változtatva azt tapasztalhatjuk, hogy ha ujjunkkal

A hullámjelenség ott észlelhető, ahol az elemi hullámok interferencia folytán erősítik egymást. (Fresnel elv)

A dinamika alaptörvényének és a kölcsönhatás törvényének együttes következménye. Zárt rendszer esetén - ha a rendszerre ható külső erők eredője zérus - a rendszer impulzusa nem változik. Tehát zárt rendszerben a testek között az impulzusok csak cserélődnek.

(perdület), a merev test tehetetlenségi nyomatékának és szögsebességének szorzata a test impulzusnyomatéka, vagy perdülete. Jele: N. SI mértékegysége: kgm2s.

Egy állapot akkor instabil, ha a rendszert onnét kissé kitérítve távolodni kezd az eredeti állapottól. Az instabil állapot körüli kis eltérések drasztikusan különböző végkifejletre vezetnek. Erre példa a feldobott pénzdarab mozgása (az élére is eshet!), melynek végeredményét mindig is véletlen folyamatnak tekintették. Az instabilitás tehát eleve előrejelezhetetlenséggel, véletlenszerű viselkedéssel jár együtt, önmagában azonban nem jelent kaotikusságot.

A gyermeknek az a szabad tevékenysége, amellyel, ösztönének engedve, belsejét kialakítja s amellyel éppúgy testi, mint szellemi erejét fejleszti.

A jojó két korong a középpontjuknál összeerősítve. A tengelyre fonalat csévéltek fel. Ha a fonál másik végét a kezünkben tartjuk, a fonal lecsavarodik a két korongot összekötő tengelyről, ezzel a jojó forgásba jön. Ha a megfelelő pillanatban kezünket felfele rántjuk, a fonál visszatekeredik a tengelyre és a jojó újra felfele mozog.

A Kelj fel Jancsi! játék egy kedves kis figura, például egy nagy pocakos bábú, vagy valamilyen egyéb alakzat, amelynek alapja általában egy gömb. Ha meglökjük a Jancsit, akkor az ide-oda dülöngél, nem borul fel, rövid idő múlva visszatér eredeti helyzetébe, egyenesen fog állni.

Azokat az erőhatásokat, amelyek egy testet meghatározott pályán történő mozgásra kényszerítenek, kényszererőknek nevezzük.

A kettőskúp két egybevágó kúp, amelyeket az alaplapjuknál összeillesztettek (pl. ragasztottak). A testek általában a lejtő tetejéről lefelé, a lejtő alja irányában mozognak. Ha egy kettőskúpot helyezünk egy lejtőre, nem mindennapi jelenséget tapasztalhatunk. El tudunk érni olyan helyzetet, hogy a megszokottal ellentétben, a kettőskúp a lejtőn felfelé kezd el mozogni.

A játék egy mágneses tengellyel ellátott pörgettyű és egy vaslemezből kivágott, vagy drótból hajlított tekergő kígyó formájú vasdarab. Ha megforgatjuk a pörgettyűt lehetőleg jó nagy sebességgel, és a „lábához” helyezzük a „kígyót”, a kígyó elkezd oda-vissza táncolni a pörgettyű lába mellett, és nem akar eltávolodni tőle. Egy pillanatra úgy tűnhet, mintha a pörgettyű járná végig a kígyó „kacskaringós” testét, de éppen ellenkezőleg történik a dolog. A pörgettyű relatíve nyugalomba marad és az erősen mágneses tengely mentén fog a kígyó oda-vissza mozogni.

A kínai pörgettyű egy egyszerű kis fajáték, úgymint a jól ismert 'Kelj-fel-Jancsi'. Azonban amilyen egyszerű, olyan bonyolult mozgásformát képes produkálni. Felépítését tekintve egy olyan gömb, amelynek a teteje le van vágva, s az így keletkezett körlaphoz pedig egy kis rudacska van erősítve, amelynél fogva megpörgethetjük. A "szeletelés" miatt a test súlypontja a gömb középpontja alatt van, tehát nyugalmi helyzetben a rudacska felfelé áll. Ha megpörgetjük, furcsa dolgot tapasztalunk: a rudacska egyre nagyobb köröket ír le, majd egy idő múlva a pörgettyű a "feje tetejére áll", s a rudacskán pörög, amíg le nem lassul.

(Mozgási energia) a mozgásban levő testek energiája. Egy test mozgási energiája egyenlő azzal a munkával, amit nyugalmi állapotból kell kifejtsen hogy elérje a kívánt sebességet és forgást. A klasszikus mechanikában egy test teljes kinetikus energia egyenlő a test haladási kinetikus energiájának és forgási energiájának összegével.

A kötélmászó felépítése a következő: A felső kétkarú billenő részből, rúdból két zsineg vezet ki, amelyek áthaladnak a kötélmászó baba kezein. Egyes megoldásoknál a zsinegek végeire golyókat rögzítenek, vagy csomót kötnek, hogy a baba ne tudjon a madzagról lecsúszni. Más megvalósítás esetén a zsineget alulról fűzik be a baba karjaiba, és alulról vezetik át a felső rúdon, a billenő részen, majd kötnek csomót a zsineg végeire. A játékot a felső rúdnál foghatjuk, vagy rögzíthetjük. Ha a zsinegek végén lévő golyókat vagy hurkokat megfogjuk, a madzagokat pedig kissé széttárva feszítjük - miközben hol az egyiket, hol a másikat meghúzzuk -, a baba lassan felmászik a zsinegeken. Ha a golyókat, a hurkokat elengedjük, a baba lecsúszik, és kezdődhet elölről a játék.

Ha valamilyen közegben (pl. vízben vagy levegőben) egy test mozog, vagy nyugvó test esetén a kőzeg áramlik, a test és a közeg között kölcsönhatás lép fel; a közeg a testre a mozgás irányával ellentétes irányú erőt gyakorol. Kis sebesség esetén - réteges (lamináris) áramlásnál - es az ellenállás a közeg belső súródásának a következménye. Ebben az esetben az F súrlódási ellenállás F=kv, vagyis a sebességgel arányos.

Olyan tengelyszimetrikus geometriai test, amelynek alapja kör és csúcsban végződik.

Közel azonos frekvenciájú rezgés összegzésekor fellépő lassan változó amplitúdójú periódikus jelenség. Hangforrások esetén lüktető hangot hallunk, melynek oka a lebegésnél kialakuló csomópontok és duzzadóhelyek térbeli és időbeli változása. Más megközelítésben folyadékba helyezett vele azonos átlagsűrűségű test közeghez viszonyított mozdulatlansága.

Az összetett rezgés lebegésként történő elnevezése onnan ered, hogy az amplitúdó négyzetétől függő mennyiségek, mint például a hangerősség vagy az energia értéke időben változik, lebeg. Ennek megfelelően két közeli frekvenciájú hangvilla hangja egy időben történő megszólaltatásuk esetén lebeg.

Légkör és Szél.

A tömegpont impulzusának vagy lendületének azt a p vektort nevezzük, amely a tömegpont tömegének és sebességének szorzata: p=mv.

A lendületmegmaradás törvénye a zárt fizikai rendszerekre érvényes fizikai alaptörvény: Zárt (a környezetével való kölcsönhatásoktól mentes) rendszer (össz-)impulzusa az időben nem változik. A rendszert alkotó testek impulzusainak vektoriális eredője megmarad. Az impulzusmegmaradás törvénye az impulzusvektor komponenseire is érvényes.

A lépegető rugó egy acél, vagy műanyag keskeny lapból csavart tekercsrugó. Nagyon elasztikus, könnyen nyújtható. Általában 100 menetből áll, az átmérője változó, 4-10 cm általában.

A „Lépegető” tipusú játékok sok fajta formájával találkozhatunk. A játékokban az a közös, hogy egy mókás figura, vagy egy állatka (pl. csibe), mozgását valamilyen „felhúzó szerkezettel” (pl. rugó feszítettsége) tudjuk elindítani. A játékok szerkezete miatt a feszített rugó a lábakhoz kapcsolódik és „járásra” kényszeríti a figurákat.

Földünk atmoszféráját alkotó gázelegy, amely a tengerszinten mintegy 78% nitrogént, 21% oxigént és 1% egyéb gázokat (pl. szén-dioxidot, nemesgázokat) tartalmaz.

Az egyenletes körmozgás merőleges vetülete.

A lufis autó alapja egy kisautó, amelyhez egy lufi van rögzítve úgy, hogy a lufit ebben a rögzített állapotban fel lehet fújni. A léggömbből kiáramló levegő a lufi szájával ellentétes irányban mozgatja a könnyű autót.