A szomjas kacsa egy régi, nagyon népszerű játék, szerte a világban találkozhatunk különböző formájával (használatos még az iszákos, vagy a részeg elnevezés is). A szórakoztató mozgó modellt legtöbbször figyelemfelkeltő látványosságként használják fel kirakatokban, vásári árusoknál. Meglepő „viselkedésének” az a lényege, hogy ha a kacsát az előtte lévő pohárból megitatjuk – pl. a csőrét belenyomjuk folyadékba - és utána magára hagyjuk, a kacsa elkezd előre-hátra billegni, majd egy előre billenésnél újra iszik. Ha hosszú időn keresztül figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy a kacsa mindig odabillen a pohárhoz, folyamatosan inni fog, és úgy tűnik hogy nem is szeretné azt abba hagyni.

A szomjas kacsa szerkezete igen egyszerű, de zseniális. A kacsa üvegből készül, két tartályból áll, amelyeket üvegcső köt össze. A játék egy kacsaláb alakú talapzaton (állványon) helyezkedik el, amelyen alaphelyzetben a kacsa stabilan áll, de amely lehetővé teszi, hogy a kacsához rögzített tengely rajta elfordulhasson.

Az alsó gömbben gyorsan párolgó színezett folyadék (éter, metilénklorid, freon, …,stb.) van, a felső gömböt (a fejet, amelyen a kacsa csőre van) nedvszívó anyag (pl. filc) borítja. A gömböket összekötő cső alsó vége a folyadékba ér. Mozgásba indításhoz merítsük be néhány másodpercig a kacsa csőrét egy pohár vízbe, és várjunk, míg átnedvesedik.

Ezután hozzuk egyensúlyba a kacsa testét az állványon, engedjük el, és figyeljük meg mi történik. Néhány pillanat múlva fel fog billenni, csőrével vizet "iszik" a pohárból, majd a kacsa teste ismét visszanyeri függőleges helyzetét. Ezt követően újra ide-oda himbálózik, egyre nagyobb kilengéseket végez, újra felbillen és "inni" kezd. A kacsa népszerűségének éppen ez az oka: mindaddig folytatja az „ivást" ameddig csak csőrével eléri a poharában lévő folyadékot.