Aki első alkalommal tart kezében Huj-huj gépet, az nehezen tudja a propellert forgásba hozni a fapálcával, a rovátkák feletti húzogatással, és még nehezebb hosszabb időn át meghatározott irányú mozgásban tartani. Az ember leginkább egy kaotikus forgást észlel egyszer jobbra, aztán balra, vagy egyáltalán nem tapasztal semmiféle forgást. A kísérletek során nem tapasztalható lényeges eltérés a különböző keresztmetszetű rudak esetében, legyenek azok kör, négyzet vagy paralelogramma alakúak. Megfigyelhető, hogy az egyszerű húzogatással létrehozott forgási jelenségek személyről személyre változnak, sőt sokszor egyazon diáknak nehézséget okoz ugyanazt a jelenséget megismételni. Mindezek megismételhetetlen, nem alakítható és nem sokszorozható hatásra utalnak. Csak akkor tapasztalhatunk összehasonlítható és sokszorozható hatást, ha eláruljuk a trükköt, amivel a propeller beindítható és a forgásirány megváltoztatható. A trükk abban áll, hogy a pálcikával együtt mozgó (a pálcikát tartó) „simogató kéz” egyik ujját, pl. a hüvelykujjat egyszer ferdén, fentről oldalra, máskor lentről, bizonyos nyomással a rúdhoz hozzáérintjük, vele a rudat végigsimítjuk.

Az erősen a rovátkákra nyomott kör keresztmetszetű pálca ide-oda mozgatása közben a rovátkolt rúd felváltva felfelé, illetve lefelé nyomódik aszerint, hogy a pálca „hegyet”, vagy „völgyet” érint a rúdon. Az eredmény egy függőleges rezgés, az ezáltal létrehozott frekvenciával. Döntő a kör, illetve az ellipszis alakú mozgás létrejöttéhez a „zavar”, amit a húzogató kéz egyik ujja, pl. a hüvelykujj oldalról történő nyomásával a rúdra gyakorol. A különböző lehetőségeket változtatva azt tapasztalhatjuk, hogy ha ujjunkkal:

-ferdén fentről balra, vagy ferdén lentről jobbra nyomjuk a rudat, akkor a propeller az óramutató járásával megegyező irányba fordul el,

-ferdén fentről jobbra, ferdén lentről balra nyomva ujjunkkal a rudat, akkor a propeller az óramutató járásával ellentétes irányba mozdul el,

-függőlegesen fentről vagy lentről, vagy vízszintesen oldalról nem lehet forgásba hozni a propellert.

Csak a hüvelykujj által oldalról ferdén gyakorolt erő következtében alakul át a lineáris rezgés elliptikussá. Ez könnyen megfigyelhető: egy világos háttér előtt a rúd rezgése által a szélek „elmosódnak”. Ha a rudat fentről dörzsöljük, az oldalsó szélek élesek maradnak: a rúd függőlegesen rezeg. Amikor azonban a hüvelykujj is végigcsúszik a rúdon, az élek ugyanúgy elmosódnak az oldalon, mint a felső meg az alsó él.

A hüvelykujj befolyását a következőképpen lehet magyarázni: tegyük fel, hogy az ujjnyomás ferdén fentről balra hat. Akkor a függőlegesen (z irányba ) rezgő (egyszerűsítve harmonikus rezgést végző) rúdra, egy (visszaállító) F erő hat, amely megközelítően merőleges a rúd felületére. A függőlegesen rezgő rúd által van irányítva: F maximális ( minimális ) erő, ha a rúd a felső ( alsó ) fordulóponton található. Ez azt jelenti: F a függőleges rezgés frekvenciájában és fázisában periódikusan változik:

Egy elliptikus mozgáshoz, egy kiegészítő horizontális rezgés szükséges, amit csak az y komponens, az F_y az F-ből tud „előhívni”. ( F_y az ujjnyomáskor függőlegesen fentről eltűnik ). Ha azonban a hüvelykujj vízszintesen nyomja a rudat, F_y nem tud a függőleges rezgés periódikusságában részt venni. Ennek az erőnek e következménye egy kiegészítő, a gerjesztéshez képest egy kicsit fázis eltolódott rezgés z és y irányában:

A rúd teljes mozgása tehát:

és

.

A részrezgések -vel, illetve -vel a periodikus „hüvelykujj” erő mögött vannak, így -vel egymás „ellen” fáziseltolódnak.

és értékei ( segítségével ):

,

-t eredményezi.

A a hüvelykujj és a kiegészítő rezgés közötti fáziseltolódásra nem lehet általános kijelentést tenni. Mégis a rezgési egyenletben ( * ) a következő különleges esetek láthatóak:

Ha .

Ha a hüvelykujj nyomásával kényszerített rezgés nem késne a gerjesztés mögött, akkor a vízszintes és függőleges rezgés nem lenne egymáshoz képest „ellen” fázis eltolódott: az eredmény lineáris rezgés lenne.

Ha az ujj 45^o-os szöget zár be a vízszintessel ( -t jelenti egy kerek vagy szögletes rúdnál), akkor egy körkörös rezgés jön létre.

és -ból:

és

Az ellipszisen keringés idejét megkapjuk, ha a kilengés különböző ωt értékeit egy koordináta rendszerben ábrázoljuk.

A hüvelykujj nyomásának balról fentről való alkalmazása az óramutató járásával ellentétes forgást eredményez.