Gumikötél egyik végét rögzítve keltsünk transzverzális hullámokat úgy, hogy előtte a kötélre keskeny rést tartalmazó deszkalapot fűzünk! Akárhogyan is mozgatjuk a kötél végét, a rés után csak olyan hullámokkal találkozhatunk, amely a terjedési irány és a rés által kijelölt síkban található. A rés tehát a sokféle síkú transzverzális hullám közül kiválaszt egyet.

A jelenséget polarizációnak nevezzük, a hullámot pedig lineárisan polarizált hullámnak hívjuk.

Ha a gumikötélre egy másik deszkalapot is felfűzünk, amelynél a rés iránya merőleges az első rés irányára, akkor a második rés után nem észlelünk hullámjelenséget. Tehát egy transzverzális hullámot két egymásra merőleges keskeny rés segítségével ki tudunk oltani. Ugyanez a jelenség longitudinális hullám esetén természetesen nem játszódik le, mert a longitudinális hullámban a részecskék mozgásiránya a terjedés irányába esik, így a hullám a résen teljes egészében áthatol.

Minthogy a transzverzális hullám polarizálható, a longitudinális hullám pedig nem, a fenti kísérlet segítségével meg tudjuk állapítani egy hullám típusát.