Munkavégzés közben gyakran a munka nagysága mellett az is fontos kérdés, mennyi idő alatt zajlik le a folyamat. Sokkal "jobbnak" érezzük például azt a síliftet, amelyik ugyanabba a magasságba rövidebb idő alatt húz fel bennünket, pedig ez sem végez rajtunk több munkát, hiszen végül is ugyanolyan magasról csúszhatunk le.
Azt a fizikai mennyiséget, amely megadja a munkavégzés sebességét, tehát, hogy egységnyi idő alatt mennyi a végzett munka, teljesítménynek, pontosabban átlagteljesítménynek nevezzük. A teljesítményt P-vel (az angol power szó kezdőbetűjével) jelöljük.
Az átlagteljesítmény definíciója:
A teljesítmény egysége SI mértékrendszerben , amelyet James Watt (1736-1819) skót tudós, a gőzgép feltalálójának emlékére wattnak nevezünk, és W-vel jelölünk.
A teljesítmény fogalmát felhasználva, kifejezhetjük az energiának egy meglehetősen (különösen az elektromosságtanban) elterjedt egységét, átrendezésével kapható , azaz wattszekundumot, illetve ennek többszörösét, a kilowattórát (kWh):
.
Amennyiben az átlagteljesítmény nem változik, ezt az állandó teljesítményt egyúttal pillanatnyi teljesítménynek is tekinthetjük. Ellenkező esetben pillanatnyi teljesítményen a nagyon rövid Δt időhöz tartozó munkavégzés és az idő hányadosát, tehát a mennyiséget értjük.
Állandó a teljesítménye pl. egy autó motorjának, ha változatlan körülmények között állandó sebességgel halad. Ebben az esetben a teljesítménynek egy tanulságos alakjához jutunk:
A fizikában gyakran használt mennyiség a hatásfok, melynek jele: η(éta). Ez, a nem idealizált, valóságos jelenségeknél a munkavégzés hatékonyságát jellemzi. Ugyanis a befektetett munka egy része minden folyamatban a veszteségek legyőzésére fordítódik.
Egy munkavégzés hatásfoka a hasznos munkának a befektetett összes munkához való aránya.
A hatásfok két azonos típusú fizikai mennyiség egymáshoz való viszonyát jellemzi, ezért mértékegysége nincs.
Amennyiben a két munkához tartozó idő megegyezik, akkor a hatásfok a megfelelő teljesítmények arányával is kifejezhető:
A valóságos folyamatok hatásfoka (sajnos) mindig kisebb egynél. Erre tekintsük a következő példát! Vizsgáljuk meg a motorcsónak felgyorsítását! A hasznos munka a gyorsítási munka,
.
Ezen kívül azonban a motornak fedezni kell a közegellenállásra fordított munkát is, ami - különösen vízben -egyáltalán nem elhanyagolható. Tehát a gyorsítás hatásfoka:
,
amely valóban egynél kisebb érték.