A folyadékrészecskék között ható erők

A folyadékok igen csekély mértékben nyomhatók össze. Ilyenkor tulajdonképpen a részecskék között fellépő taszítóerő ellen kell munkát végezni. A gyakorlatilag összenyomhatatlan tulajdonság azt jelenti, hogy már kis elmozdulás esetén is igen nagy taszító erő keletkezik az egyes részecskék között.

A folyadékrészek között azonban vonzóerők is fellépnek. Rugós erőmérőre fonál segítségével felfüggesztett üveglapot fektessünk a víz felületére, majd próbáljuk felemelni onnan! Az erőmérő az üveglap súlyán felül jelentős erőtöbbletet mutat. A víz felszínéről elszakított üveglap alsó fele nedves, vagyis elszakításkor nem az üveglapot a víztől, hanem a víz részecskéit egymástól választottuk el.

A kohéziós erő

Egy anyag részecskéi között fellépő vonzóerőt kohéziós erőnek nevezzük. A folyadékoknál kis hatótávolságban jelentős kohéziós erőkkel találkozhatunk.

Erőhatás különböző anyagok részecskéi között

Helyezzük az üveglapot higany felszínére! Az elválasztáshoz most is az üveglap súlyánál nagyobb erőre van szükség, ám ez esetben az üveglap nem maradt nedves. Az erő az egymással érintkező, különböző anyagi minőségű részecskék szétválasztásához kellett.

Az adhéziós erő

A különböző anyagi minőségű, egymással érintkező testek részecskéi között fellépő erőhatásokat adhéziós erőknek nevezzük. Az adhéziós erők jelenlétén alapul a ragasztás lehetősége, vagy az, hogy ceruzával, krétával az arra alkalmas anyagokra írni tudunk.

A nedvesítő tulajdonság

A vízrészecskék közötti kohéziós erők kisebbek, mint a víz és az üveg között fellépő adhéziós erők, míg a higany esetében mindez pontosan fordítva van. Mindezt úgy is szoktuk fogalmazni, hogy a víz nedvesíti, a higany nem nedvesíti az üveget. A nedvesítő tulajdonságtehát az adhéziós és kohéziós erők viszonyán múlik. A nedvesítés mindig a két anyag egymáshoz viszonyított tulajdonsága.

Így például a víz az üveget nedvesíti, de ha az edény falát zsírral vagy viasszal vonjuk be, a víz nemnedvesítő tulajdonságot mutat.

Folyadékfelszín az edény falánál

Öntsünk üvegkádba vizet! A nyugvó folyadék felszíne vízszintes. A fal közelében azonban a felszín homorúvá válik, a víz felszalad az üvegfalra. Ez a jelenség is a víz nedvesítő tulajdonságával magyarázható.

Ha a kísérletet higannyal ismételjük meg, az üveg közelében a felszín domborúvá válik. A higany nem nedvesíti az üveget.

Folyadékfelszín az edény falánál

Folyadékfelszín az edény falánál