A kísérlet egy tudományos módszer, amely valamely modellt, illetve hipotézist szembesít a valósággal mesterséges, ellenőrzött körülmények között.

Az olyan kiterjedt testet, amelynél teljesül, hogy a test bármely két pontjának a távolsága a jelenség folyamán nem változik, merev testnek nevezzük.

A vizsgált rendszerrel valós megfelelési viszonyban lévő, a megismerés folyamatában azt helyettesítő egyszerűbb, ismertebb rendszer. A modellel kapcsolatos vizsgálat lehetővé teszi a modell határainak figyelembe vételével új információk szerzését a vizsgált rendszerről.

Az olyan testet, amelynek a méretei nem elhanyagolhatóak a jelenség leírásakor, kiterjedt testnek nevezzük.

Abban az esetben, ha egy test méretei elhanyagolhatóak a jelenség leírásakor fellépő többi mérethez képest, akkor tömegpontról (anyagi pontról) beszélünk. Ebben az idealizációs eljárásban tehát a test kiterjedésétől eltekintünk és egy azzal megegyező tömegű ponttal azonosítjuk.

Az olyan kiterjedt testet, amelynél a testet alkotó pontok távolsága a jelenség folyamán megváltozhat, deformálható testnek nevezzük.

Az olyan rendszert, amelyet tömegpontok alkotnak pontrendszernek nevezünk.

Minden mértékrendszer értelmezése során, szükséges olyan bázismennyiségek kiválasztása, melyek az illető mértékrendszerben szereplő többi mennyiségből nem származtathatóak. Az alapmennyiségeket több szempont szerint választhatjuk meg, mértékegységeiket alapegységnek nevezzük. Ennek értelmében egy mértékrendszeren belül az alapmennyiségektől különböző mennyiségeket származtatott mennyiségeknek tekintjük. Az SI mértékrendszer hét (hosszúság, idő, tömeg, anyagmennyiség, termodinamikai hőmérséklet,fényerősség, elektromos áramerősség), míg a CGS mértékrendszer csak három alapmennyiséget (hosszúság, idő tömeg) különböztet meg.

Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk mellett az irányuk is jellemez, vektor mennyiségeknek nevezzük.

A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint, hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter), km (= kilométer); N (= newton), K (= kelvin); stb.

Adott mértékrendszerben célszerűen kiválasztott alapmennyiségek felhasználásával előálló további mennyiségek.