Az erő forgásállapot változtató hatását jellemző mennyiség (M). Annak az erőnek van forgató hatása, melynek hatásvonala nem megy át a forgástengelyen és nem párhuzamos vele. A forgatónyomaték az erő és az erőkar szorzata: M=F*k, ahol az erőkar (k) a forgástengely és az erő hatásvonalának távolsága. Előjeles mennyiség, a forgató hatás irányának megfelelően pozitív, ha az óramutató járásával ellenkező irányba forgat, negatív ellenkező esetben.

Egy erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolságát erőkarnak nevezzük. Jele: k. Az erőkar mértékegysége az SI mértékrendszerben a méter.

Egy erő hatásvonalának azt az egyenest nevezzük, amely mentén az erő kifejti a hatását. Az erő hatásvonala átmegy az erő támadáspontján és párhuzamos az erő vektorával.

Párhuzamos hatásvonalú, ellentétes irányú, egyenlő nagyságú két erőt erőpárnak nevezünk.

Metastabilis egyensúlyi helyzetről beszélünk, ha az egyensúlyi helyzet tehát csak kis kitérítés esetén ad biztos egyensúlyi helyzetet, nagyobb kitérés esetén a test helyzete már labilis.

Egyszerű gépeknek nevezzük az olyan erőátviteli eszközöket, amelyek segítségével a munkavégzéshez szükséges erő nagysága vagy iránya a célnak megfelelően kedvezőbbé tehető.

A hengerkerék két állócsiga, amely közös tengelyre van szerelve. Az elnevezése onnan származik, hogy a terhet (G) rendszerint a kisebb sugarú (r) csigához, a hengerhez rögzítjük, míg az erőt (F) a nagyobb sugarú (R) csiga, a kerék kerületén fejtjük ki.

A csiga egyszerű gép, melynek két fajtája használatos: az állócsiga és a mozgócsiga.

A csigasor azonos számú álló- és mozgócsigából áll. Az állócsigákat és a mozgócsigákat is egymáshoz rögzítik. A teher a mozgócsigával együtt tud mozogni.

A csavar egy egyszerű gép. A csavar felfogható egy henger palástjára felcsévélt lejtőként is. A csavarmenetnek több alakja is lehet.

Nagy súlyú testek emelésére szolgáló egyszerű gép, melynek működése azon az elven alapul, hogy egy csiga közepére függesztett test súlya feleződik a csiga szélein lévő felfüggesztéseken. Így az egyik felfüggesztést a következő csiga közepére kapcsolva újra felezhetjük a tartó, vagy emelő erőt. Ezt ismételve a testet emelő erő egyre kisebb lesz.

Csigát úgy is lehet használni, hogy a csiga forgástengelyére akasztjuk a terhet, a csigán átvetett kötél egyik végét magasan rögzítjük, a másik végét pedig emeljük. Ilyenkor mozgócsigát alkalmazunk.

Kétoldalú emelőről beszélünk, ha a teher és az erő az emelő különböző oldalán található.

Merev test olyan mozgása, melynél a test pontjai egy meghatározott egyenesre, a forgástengelyre merőleges síkban körmozgást végeznek.

A perdülettételből következik egy újabb, nagyon fontos természettörvény, a perdületmegmaradás törvénye: ha egy testre ható forgatónyomatékok összege zérus, a test perdülete nem változik meg, tehát a perdület állandó.

A merev test tehetetlenségi nyomatékának és szögsebességének szorzata a test impulzusnyomatéka, vagy perdülete. Jele: N. SI mértékegysége: kg*m²/s.

Egy test perdületét külső forgatónyomatékok változtathatják meg. A forgatónyomatékok eredője egyenlő a perdület időegységre eső megváltozásával: M=Delta N/Delta t.

Ha a merev test minden pontja egy adott síkkal párhuzamosan mozog, síkmozgásról beszélünk.