Az impulzus (lendület)

Egy test tömegének és sebességének szorzatával meghatározott fizikai mennyiséget a test impulzusának, más néven lendületének nevezzük. Az impulzus vektormennyiség, iránya megegyezik a sebesség irányával.

Az impulzus jele: I. SI mértékegysége: kgm/s.

Az impulzus megjelenése a hétköznapi életben

Az impulzus lényegét majdnem mindenki érti, és tudja valamilyen erőhatáshoz kapcsolni. Tudjuk, hogy adott test mozgásállapotának megváltozása a rá ható erőtől függ, de könnyű belátni, hogy függ a hatás időtartamától is. Ez például a sportban azt jelenti, hogy az ökölvívónak "fáj" az ütés, mert az ellenfél ökle nagyon rövid idő alatt fékeződik le az állán. Ugyanilyen elven "működött" régen, a várkapuk betörésére használt faltörő kos. Abban az időben a katonák nem ismerték a dinamikai egyenleteket, a tapasztalatból mégis tudták, hogy a kapu betörhető, ha nekiszaladnak a faltörő kossal. Ugyanis az így felgyorsított faltörőt a kapu nagyon rövid, szinte nulla úton illetve idő alatt állította meg, és így a köztük fellépő erőhatás nagyon nagy volt. Sokkal nagyobb, mintha az ostromlók csak egyszerűen nekifeszülve nyomták volna a kaput.

A dinamika alapegyenletének egy másfajta alakja

A dinamika alapegyenletét átrendezhetjük a következőképpen:

Az erőlökés

Egy testre ható erő és erőhatás időtartamának szorzatával meghatározott fizikai mennyiséget erőlökésnek nevezzük. Fizikai jelekkel: .